Budapest lakossága a Ligetvédők mögött

  • narancs.hu
  • 2016. április 18.

Lokál

A Ligetvédők válasza a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. sajtóközleményére.

A Ligetvédők továbbra is kiállnak a budapestiek alkotmányos jogaiért, miután a főváros vezetése cserben hagyta a város lakosságát. A budapestiek egyértelműen elutasítják, hogy a város közparkjait és köztereit építési területté változtassák. A múlt héten kiderült, hogy a tájépítész szakma úgyszintén gyakorlatilag bojkottálta a LigetBudapest nemzetközi tervpályázatot, ugyanis csupán hét érvényes pályamű érkezett be a Városligeti pályázatra.

Az Ipsos 2016-os közvéleménykutatása szerint, a fővárosiak 75%-a azt akarja, hogy a Városligetben ne létesítsenek építményeket; kizárólag a meglévő, leromlott zöldfelületeket, játszótereket, sportterületeket, sétányokat újítsák fel. A Ligetvédők támogatják a római-parti, Orczy-kerti és más környezetpusztító parkrombolások ellen tiltakozókat is.

false

A magyar emberek testi és lelki egészséghez való jogát az Alaptörvény garantálja. Ennek ellenére Pest belső kerületeiben kevesebb mint fél négyzetméter park jut egy lakosra, ami egytizede a WHO Egészségügyi Világszervezet által elfogadott minimumnak.

A helyi közösség beleszólást követel a környezetét érintő döntésekbe. A Ligetvédők követelik, hogy a közparkokat a közérdeknek megfelelően, a helyi lakosság pihenéshez, sportoláshoz, közösségi tevékenységhez, jó levegőhöz, a nyári hőségben árnyékot adó fákhoz való joga szerint újítsák meg és gondozzák. Követeljük az Aarhusi Egyezmény betartását.

Érdemi beleszólást biztosító helyi egyeztetés nélkül ne kezdjenek semmilyen változtatásba a Városligetben! A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. haladéktalanul hozza nyilvánosságra a Liget átalakításának részletes terveit!

A helyi lakosok közül 30 000-en már véleményt nyilvánítottak arról, hogy a hatalmas épületek beleépítése a közparkba elfogadhatatlan. Több száz ezer tonna idepumpált beton, több emelet mély munkagödrök és 800-1000 fa kivágása mindenképpen óriási károkat okozna a Városligetben.

A Liget megújításának nem lehet feltétele, hogy a parkba gigantikus épületek kerüljenek. A kulturális fejlesztéseket a főváros fejlődését szolgáló módon, a Budapest 2030 stratégiával összhangban kell megvalósítani. A Városligetet — Európa első közparkját — haladéktalanul védett történeti parkká kell nyilvánítani.

Követeljük, hogy a Városliget Zrt. tegyen le egy olyan tervet az asztalra, ami a Városliget megújítását új épületek nélkül valósítja meg. A zöldrefestő propagandára szánt 390 millió forintot fordítsák inkább 2.000 előnevelt fa elültetésére és gondozására.

Addig is, a Ligetvédők minden budapestit várnak a Ligetvédők Táborába, ahol bárki csatlakozhat a Városliget valódi megújítását követelő civilekhez.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.