Budapest új díszpolgárai: Demszky Gábor és Tarlós István

  • narancs.hu
  • 2020. október 1.

Lokál

"Mindketten nagyon szerették Budapestet"

"A Fővárosi Közgyűlés a szerdai ülésén megszavazta, hogy díszpolgári címet adományoz Budapest két korábbi főpolgármesterének. A testület egyszerre döntött Demszky Gábor, az egykori SZDSZ politikusa és a kormánypártok által támogatott Tarlós István kitüntetéséről. A döntést – szokatlan módon – egyelőre nem hozták nyilvánosságra - írta ma délelőtt a 24. hu.

Mint arról tavaly beszámoltunk, Karácsony Gergely főpolgármester hivatalba lépésekor Tarlóst és Demszkyt is Budapest díszpolgárának javasolta:

"Én azzal a kezdeményezéssel fogok élni, hogy Budapest új szabad önkormányzatiságának harmincadik évfordulója alkalmával mind Tarlós István, mind Demszky Gábor Budapest díszpolgára lehessen. Egyikük sem volt hibátlan, mindegyiknek voltak jó és rossz döntései, de mindketten nagyon szerették Budapestet" - e szavakkal méltatta elődeit tavaly a frissen hivatalba lépett  főpolgármester.

A 24.hu cikke után reagált Karácsony Gergely is, Facebook-bejegyzésében egyenek mellett ezt írta:

"Nekem ezer dologban volt vitám Tarlós Istvánnal. Azért indultam el a választáson a kihívójaként, hogy ezt a vitát megvívjuk. Erős felhatalmazást kaptam a választóktól arra, hogy az övétől merőben eltérő politikát csináljak Budapesten. De ettől még én soha, egyetlen pillanatra sem vitatom el Tarlós Istvántól, hogy teljes szívéből szereti ezt a várost, hogy rengeteget tett Budapestért. Sok-sok nagyszerű dolgot is megvalósított. És biztos vagyok benne, hogy Demszky Gáborral is jó sok vitánk lenne számos kérdésben. De, hogy Budapest ügyét mindig a szívén viselte, és keményen dolgozott ezért a városért, azt sosem kérdőjelezném meg. Irányítása alatt egy szocialista nagyvárosból valódi világváros lett.
Munkájukat a budapestiek is elismerték, hiszen bizalmat szavaztak nekik, sőt újra is választották "őket.

Security Check Required

null

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.