Elszabadultak az árak – Már 122 ezer forint egy átlagos albérlet Budapesten

  • narancs.hu
  • 2018. április 22.

Lokál

Mindenki lakni akar.

Idén az első negyedévben a fővárosi a lakások átlagos havi bérleti díja valamivel több mint 122 ezer forint, a négyzetméterre vetített átlagos havi bérleti díj 2824 forint volt – írja az MTI a Rentingo.com lakás- és lakótárskereső online portál legfrissebb elemzésére hivatkozva.

A közlemény szerint a nagyobb vagy kedvezőtlen beosztású lakásoknál előfordul, hogy a négyzetméterre vetített bérleti díj a 2000 forintot sem éri el, míg a kis méretű, 40 négyzetméter alatti, galériázott garzonoknál az átlagos bérleti díj négyzetméterenként többnyire 4000-4500 forint körül mozog. Ráadásul a rezsi és a közös költségek átlagosan további közel 700 forint/nm kiadást jelentenek havonta.

A bérleti díjat erősen befolyásolja, hogy az adott lakás melyik kerületben található, milyen az ingatlan állapota, felszereltsége, illetve, hogy a lakásban található szobák külön bejáratúak-e, vagy egymásból nyílnak.

A rendelkezésre álló adatok szerint idén a január-márciusi időszakban a budapesti bérlakáspiacon a legnagyobb kereslet a pesti oldalon az V., a VII., a VIII., a XIII, és a XIV. kerületben, Budán pedig a II. és a XI. kerületben volt, az itt található 34-60 négyzetméteres, egy, másfél vagy két külön bejáratú szobával rendelkező, téglaépítésű, bútorozott lakások iránt.

Az I., az V., a VI. és a VII. kerületekben továbbra is az Airbnb-szolgáltatás a leggyakoribb, ezért itt jelentősen emelkedtek a lakásbérleti díjak, így a hosszú távú bérlés ezekben a kerületekben sokak számára megfizethetetlen.

Ugyanakkor lakásbérlésre továbbra is a belvárosban van a legnagyobb igény, hiszen a bérlők többsége a felsőoktatási intézményekhez és a belvárosi munkahelyekhez közel szeretne lakni, így a bérlők ma már kénytelenek a szűkebb belváros közelében lévő kerületekben lakást keresni.

Mivel a kormánynak nincs, lényegében sosem volt (valódi) programja vagy válasza a lakhatási válságra, egyelőre csak az a biztos, hogy albérletárak sem a közeljövőben csökkennek.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.