Elszabadultak az árak – Már 122 ezer forint egy átlagos albérlet Budapesten

  • narancs.hu
  • 2018. április 22.

Lokál

Mindenki lakni akar.

Idén az első negyedévben a fővárosi a lakások átlagos havi bérleti díja valamivel több mint 122 ezer forint, a négyzetméterre vetített átlagos havi bérleti díj 2824 forint volt – írja az MTI a Rentingo.com lakás- és lakótárskereső online portál legfrissebb elemzésére hivatkozva.

A közlemény szerint a nagyobb vagy kedvezőtlen beosztású lakásoknál előfordul, hogy a négyzetméterre vetített bérleti díj a 2000 forintot sem éri el, míg a kis méretű, 40 négyzetméter alatti, galériázott garzonoknál az átlagos bérleti díj négyzetméterenként többnyire 4000-4500 forint körül mozog. Ráadásul a rezsi és a közös költségek átlagosan további közel 700 forint/nm kiadást jelentenek havonta.

A bérleti díjat erősen befolyásolja, hogy az adott lakás melyik kerületben található, milyen az ingatlan állapota, felszereltsége, illetve, hogy a lakásban található szobák külön bejáratúak-e, vagy egymásból nyílnak.

A rendelkezésre álló adatok szerint idén a január-márciusi időszakban a budapesti bérlakáspiacon a legnagyobb kereslet a pesti oldalon az V., a VII., a VIII., a XIII, és a XIV. kerületben, Budán pedig a II. és a XI. kerületben volt, az itt található 34-60 négyzetméteres, egy, másfél vagy két külön bejáratú szobával rendelkező, téglaépítésű, bútorozott lakások iránt.

Az I., az V., a VI. és a VII. kerületekben továbbra is az Airbnb-szolgáltatás a leggyakoribb, ezért itt jelentősen emelkedtek a lakásbérleti díjak, így a hosszú távú bérlés ezekben a kerületekben sokak számára megfizethetetlen.

Ugyanakkor lakásbérlésre továbbra is a belvárosban van a legnagyobb igény, hiszen a bérlők többsége a felsőoktatási intézményekhez és a belvárosi munkahelyekhez közel szeretne lakni, így a bérlők ma már kénytelenek a szűkebb belváros közelében lévő kerületekben lakást keresni.

Mivel a kormánynak nincs, lényegében sosem volt (valódi) programja vagy válasza a lakhatási válságra, egyelőre csak az a biztos, hogy albérletárak sem a közeljövőben csökkennek.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.