Elszabadultak az árak – Már 122 ezer forint egy átlagos albérlet Budapesten

  • narancs.hu
  • 2018. április 22.

Lokál

Mindenki lakni akar.

Idén az első negyedévben a fővárosi a lakások átlagos havi bérleti díja valamivel több mint 122 ezer forint, a négyzetméterre vetített átlagos havi bérleti díj 2824 forint volt – írja az MTI a Rentingo.com lakás- és lakótárskereső online portál legfrissebb elemzésére hivatkozva.

A közlemény szerint a nagyobb vagy kedvezőtlen beosztású lakásoknál előfordul, hogy a négyzetméterre vetített bérleti díj a 2000 forintot sem éri el, míg a kis méretű, 40 négyzetméter alatti, galériázott garzonoknál az átlagos bérleti díj négyzetméterenként többnyire 4000-4500 forint körül mozog. Ráadásul a rezsi és a közös költségek átlagosan további közel 700 forint/nm kiadást jelentenek havonta.

A bérleti díjat erősen befolyásolja, hogy az adott lakás melyik kerületben található, milyen az ingatlan állapota, felszereltsége, illetve, hogy a lakásban található szobák külön bejáratúak-e, vagy egymásból nyílnak.

A rendelkezésre álló adatok szerint idén a január-márciusi időszakban a budapesti bérlakáspiacon a legnagyobb kereslet a pesti oldalon az V., a VII., a VIII., a XIII, és a XIV. kerületben, Budán pedig a II. és a XI. kerületben volt, az itt található 34-60 négyzetméteres, egy, másfél vagy két külön bejáratú szobával rendelkező, téglaépítésű, bútorozott lakások iránt.

Az I., az V., a VI. és a VII. kerületekben továbbra is az Airbnb-szolgáltatás a leggyakoribb, ezért itt jelentősen emelkedtek a lakásbérleti díjak, így a hosszú távú bérlés ezekben a kerületekben sokak számára megfizethetetlen.

Ugyanakkor lakásbérlésre továbbra is a belvárosban van a legnagyobb igény, hiszen a bérlők többsége a felsőoktatási intézményekhez és a belvárosi munkahelyekhez közel szeretne lakni, így a bérlők ma már kénytelenek a szűkebb belváros közelében lévő kerületekben lakást keresni.

Mivel a kormánynak nincs, lényegében sosem volt (valódi) programja vagy válasza a lakhatási válságra, egyelőre csak az a biztos, hogy albérletárak sem a közeljövőben csökkennek.

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.