Elszabadultak az árak – Már 122 ezer forint egy átlagos albérlet Budapesten

  • narancs.hu
  • 2018. április 22.

Lokál

Mindenki lakni akar.

Idén az első negyedévben a fővárosi a lakások átlagos havi bérleti díja valamivel több mint 122 ezer forint, a négyzetméterre vetített átlagos havi bérleti díj 2824 forint volt – írja az MTI a Rentingo.com lakás- és lakótárskereső online portál legfrissebb elemzésére hivatkozva.

A közlemény szerint a nagyobb vagy kedvezőtlen beosztású lakásoknál előfordul, hogy a négyzetméterre vetített bérleti díj a 2000 forintot sem éri el, míg a kis méretű, 40 négyzetméter alatti, galériázott garzonoknál az átlagos bérleti díj négyzetméterenként többnyire 4000-4500 forint körül mozog. Ráadásul a rezsi és a közös költségek átlagosan további közel 700 forint/nm kiadást jelentenek havonta.

A bérleti díjat erősen befolyásolja, hogy az adott lakás melyik kerületben található, milyen az ingatlan állapota, felszereltsége, illetve, hogy a lakásban található szobák külön bejáratúak-e, vagy egymásból nyílnak.

A rendelkezésre álló adatok szerint idén a január-márciusi időszakban a budapesti bérlakáspiacon a legnagyobb kereslet a pesti oldalon az V., a VII., a VIII., a XIII, és a XIV. kerületben, Budán pedig a II. és a XI. kerületben volt, az itt található 34-60 négyzetméteres, egy, másfél vagy két külön bejáratú szobával rendelkező, téglaépítésű, bútorozott lakások iránt.

Az I., az V., a VI. és a VII. kerületekben továbbra is az Airbnb-szolgáltatás a leggyakoribb, ezért itt jelentősen emelkedtek a lakásbérleti díjak, így a hosszú távú bérlés ezekben a kerületekben sokak számára megfizethetetlen.

Ugyanakkor lakásbérlésre továbbra is a belvárosban van a legnagyobb igény, hiszen a bérlők többsége a felsőoktatási intézményekhez és a belvárosi munkahelyekhez közel szeretne lakni, így a bérlők ma már kénytelenek a szűkebb belváros közelében lévő kerületekben lakást keresni.

Mivel a kormánynak nincs, lényegében sosem volt (valódi) programja vagy válasza a lakhatási válságra, egyelőre csak az a biztos, hogy albérletárak sem a közeljövőben csökkennek.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.