Drakula Park: Reszkess, Disney!

  • Balázs Áron
  • 2004. február 19.

Lokál

Külföldi utazási irodák már jó ideje szerveznek túrákat "Draculaland"-be, ahol a borzongásra vágyók nemcsak Bram Stoker vadregényes Erdélyét, hanem egész Romániát bebarangolhatják a néha csak félig-meddig hiteles Drakula-emlékek után kutatva.

A Drakula kastélyaként reklámozott Törcsvár (Bran) talán még a középkorinál is középkoribb, ám Vlad Tepesnek nincs sok köze hozzá, mivel ő valójában a Poenari erődben lakott, csakhogy az egy magányos hegycsúcson omladozik, és bizony vért kell izzadnia az alkalmi vámpírvadásznak, mire sikerül felkapaszkodnia 1450 lépcsőfokon.

A sírjából éjjelente táplálék után induló, több száz éves vámpír története csupán fikció, ám alapjául egy valóságos történelmi személy, a XV. században Havaselvén uralkodó Vlad Tepes, azaz Nyársaló Vlad szolgált. A Drakula név a latin "draco" szóból (sárkányos) ered, melyet még apjától, Vlad Drakultól örökölt, aki a Luxemburgi Zsigmond által 1408-ban alapított Sárkányos Társaság lovagrend tagja volt. A fiú a nyársaló nevet az erdélyi szászok "sérelmére" elkövetett karóba húzások miatt kapta, de hazájában elsősorban a törökellenes függetlenségi harc vezető személyiségeként, országát vasszigorral kormányzó, megalkuvást nem tűrő nemzeti hősként tisztelt uralkodó.

Csakhogy a Romániát célállomásként választó - főleg Amerikából és Nyugat-Európából érkező - turisták zöme Erdély vagy a Kárpátok nevének hallatán rögtön Drakula grófra asszociál.

Kézenfekvő volt,

hogy a román idegenforgalmisták egy olyan projektet álmodjanak meg, ami vérátömlesztést jelenthet a hosszú évek óta agonizáló romániai turizmus vérkeringésébe. Az amerikai szabadidőparkok - mint például a Six Flags vagy Disneyland - Európában is jól bevált receptjére alapozó, de a kelet-közép-európai régióban első ilyen jellegű park életre hívásának ötlete még az előző román turisztikai miniszter, Dan Matei Agathon ötlete volt 2001-ben. A helyválasztás körüli hercehurca miatt azonban a szórakoztatókomplexum építése csak idén tavasszal veheti kezdetét.

Az eredetileg a Segesvár melletti Breite-fennsíkra tervezett építkezés végül a Bukaresthez közeli Snagovban valósulhat meg. Segesvár - az UNESCO által 1999-ben a világörökség részévé nyilvánított középkori város - neve azért merült fel elsőként, mert az óratornyának (melynek másolata a városligeti Vajdahunyadvárat díszíti) szomszédságában található házban született Vlad Tepes fejedelem.

A kor szellemét jobban felidéző, történelmileg hitelesebb környezetet nem is találhattak volna a tervezők. A Breite-fennsík ötszáz éves tölgyfáinak a kivágását azonban a környezetvédők nem nézték volna ölbe tett kézzel, Segesvár pedig nem bírta volna el egy ilyen "voluminózus" beruházás hatására a városba özönlők rohamát. Annak ellenére sem, hogy Drakulaország új munkahelyeket teremtett volna, újabb kül- és belföldi beruházókat csábított volna ide, a régió fellendülését indíthatta volna el.

A környezet- és városvédelmi szempontok mellett a jó megközelíthetőség (nemzetközi repülőtér!) is közrejátszott abban, hogy a Drakula Parkot a Bukarest melletti Snagovban építsék fel. A legenda szerint a tóval körülvett snagovi kolostor oltára alá temették Vlad Tepest, akit a törökök végeztek ki. Igaz, hogy a munkálatok csak most kezdődnek, ám a Drakula Park különböző látványosságairól keringő hírek nagy része már napvilágot látott. A hatalmas, négyszázötven hektáron elterülő horrorvidámpark Disneyland mintájára, saját "közigazgatással" rendelkező, különálló város lesz. A Drakula szellemét felidézni hivatott középkori várkastély mellett, egy tó partján áll majd a Nemzetközi VámpirológiaiKutatóközpont épülete, amelyben - a konferenciaterem, a múzeum és a könyvtár mellett - helyet kap majd egy, a vérszívóról készült filmeket folyamatosan játszó mozi is.

A vastagabb pénztárcájú látogatók nyugodt álmáról hotelek hosszú sora - élükön a luxuskörülményeket biztosító Drakula Grand Hotel -, a kisebb költségvetéssel rendelkezőkéről kemping gondoskodik majd. A további nyugodt pénzköltést egy ezer fő befogadására képes, garantáltan vámpírmentes diszkó, interaktív kézművesműhely, ajándékboltok és éttermek tucatjai biztosítják. Bizonyára felkavaró élmény lesz a száguldás a Vérvágta nevű hullámvasúton. Lazításképpen kis esti séta ajánlott az Elvarázsolt erdőben vagy egy hideg fürdő a szomszédos víziparkban. Akinek még ezek után is marad lej a zsebében, két futam között a lóversenypályáról átsétálhat a szomszédos golfpályára, az aktív pihenésnek szentelve (vég)óráit.

A Romániában hosszú évek óta kétségkívül a legnagyobb visszhangot kiváltó turisztikai beruházás minimum negyvenmillió euróba kerül, ám az előrejelzések szerint évente egymillió látogató érkezne, így hamar megtérülne a befektetés. A tervek szerint a Drakula Park 2006-ban nyit, bejárata fölött minden bizonnyal a következő felirat fogadja majd a félelmet nem ismerő látogatót: "Welcome Forever!"

Balázs Áron

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.