Az illető jelenleg sokak megelégedésére tölti be Magyarország kormányfőjének pozícióját, bár legmaradandóbb alkotása megvalósításához még ellenzéki politikusként látott hozzá. A 2002-es választásokat követően gyorsan kiderült, hogy az első Orbán-kormány alatt indított Bozsik-programnak, amely a gyermeklabdarúgás tömegesítését és a tehetség-kiválasztás koordinálását szolgálta volna, a soron következő adminisztrációk nem feltétlenül elkötelezett hívei. A leköszönt miniszterelnök azonban továbbra is szívügyének tekintette a focit, így a program folytatásaként gyermekkorának helyszínén megalapította a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, amely aztán létrehozta a 2007-ben Puskás Ferenc nevét felvevő, a székesfehérvári Videoton utánpótlás-neveléséért felelős futballakadémiát - e minőségben a másodikat az országban. Orbán elkötelezettségét jelzi, hogy 2005-ben telket vásárolt Felcsúton, a Rákóczi utca legvégén, közvetlenül a futballakadémia kiszemelt helyszínének szomszédságában, és építkezni kezdett. A család sváb falusi porták mintájára készült "puritán víkendháza", ahogyan a miniszterelnöki ügyekben bennfentes forrásnak tekinthető bulvárlap fogalmaz, idővel vendégházzal és kerti pavilonnal bővült.
| ||
Felcsút kiválasztásában kizárólag a miniszterelnök személyes kötődése játszott szerepet. A futballakadémiák túlnyomó többsége városokban működik, egyszerű oknál fogva: hivatalos besorolást a középiskolai képzés mellett plusz oktatási-nevelési tevékenységet szolgáltató kollégiumként kaphatnak. Az 1789 fős Felcsúton ezért - gombhoz a kabát - új középiskolát kellett alapítani; a Letenyey Lajos Szakközépiskola és Szakiskola 2012-ben nyitotta meg kapuit. Ezelőtt a gyerekek többsége Bicskére és Zsámbékra ingázott; saját fiának az alapító a gödöllői Premontrei Gimnáziumot választotta, természetesen a futballakadémia képzése mellett.
Az akadémia campusa a falu focipályája és a Fő utca közötti területen épült ki. Itt állt a szocializmus alatt varrodaként hasznosított egykori Bars-Kozma-Müller-kúria, amelyet Makovecz Imre 2006-os tervei alapján kollégiummá alakítottak. Bár a miniszterelnök alapítói titulusán kívül nem tölt be hivatalos szerepet sem az alapítvány, sem az akadémia életében, a tervezőt ő választotta ki. Ezt megbízható forrás: maga Makovecz szögezte le egy 2011-es, tehát a halála évében készült interjúban. A kollégium finoman fogalmazva nem sorolható legjobb munkái közé, műemléki szempontból éppenséggel Citrom-díjat érdemelne. A helyi védettség alatt álló U alakú épület udvarának beépítésével elvesztette eredeti tömegét, tetősíkját, a nyomokban fellelhető, késő barokk vakolatarchitektúra és az eredeti ablakok helyreállítása helyett pedig gyengécske, historizáló ízű homlokzatokat alakítottak ki. A kúria mellett, a telek sarkán 2009-ben készült el az irodáknak és orvosi helyiségeknek helyet adó új tömb, két évre rá pedig az ehhez csatlakozó kollégiumi étterem, a "Refektórium". Megtervezésük feladatát az első vázlatokat elkészítő Makovecz szokásához híven egy tehetséges tanítványának adta ki. Dobrosi Tamás, aki 2001-es diplomázása után módszeresen "végigdolgozta" az organikus iskola nagyjait, Sáros Lászlótól Turi Attiláig, szerencsés kézzel gyúrta mestere jellegzetesen
expresszív idomait
új épületté, a Makovecz-kör egyik legsikerültebb, látványos munkájává. Dobrosi a Makonában töltött három évet követően 2009-ben saját stúdiót hozott létre Doparum Építész Kft. néven. Az Aranycsapat Stadion tervezési megbízását már itt kapta - hogy pontosan kitől, nem kérdés.
Már csak azért sem, mert az alapítvány elnöke, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester eleinte ellenezte a beruházást, túlzónak tartva a 3500 férőhelyes stadiont a feleekkora lakosságú faluban. A pénz miatt viszont senki sem aggódott, pedig a korábbi, bőkezű magánadományokhoz képest is egy nagyságrenddel nagyobb összegre volt szükség. Az alapítványnak azonban "kapóra jött" a társaságiadó-kedvezményekkel kapcsolatos törvénymódosítás. 2011-12-ben a futballcsapatokhoz befolyó tao-támogatásból 2,6 milliárd került Felcsútra, ezt a Magyar Labdarúgó Szövetség kétmilliárddal fejelte meg (magánadományozóktól további 850 millió érkezett). Az MLSZ-pénz gyakorlatilag egyenesen a központi költségvetésből jön, és tao-törvény nélkül a céges profit adója is oda csorgott volna be. Ennek ellenére az akadémia és alapítója többször kifejtett véleménye az, hogy Felcsúton nem használtak közpénzeket. Ez maximum definíció kérdése lehet. A felcsúti stadionberuházás 3,8 milliárdjának 30 százaléka az alapítvány önrésze, a fennmaradó hányad tao- és MLSZ-támogatás - azaz kétségbevonhatatlanul adófizetői forint, amelyet saját bevallása szerint Orbán személyes meggyőző ereje segített a felcsúti bankszámlákig. Ez a pénzszerzési mód mindenesetre mentesítette a beruházást a közbeszerzési törvény kötelező körei alól, így gyorsan megindulhatott az építkezés Mészáros Lőrinc cégének kivitelezésében, aki ekkorra kétségtelenül megszabadult korábbi ellenérzéseitől.
| ||
Az épület a korábbi falusi focipálya helyére, az Orbán-lak közvetlen szomszédságába került, bár ehhez egy fedett sportcsarnokot el kellett bontani. Az elhelyezés több szempontból kérdéses. A közvetlenül az utcavonalra, illetve az akadémia épületeitől néhány méterre telepített stadion a falu felől csak keskeny bekötőutakon közelíthető meg - akárcsak az első ütemben épülő, a VIP-helyekkel együtt is kevesebb mint 300 parkolóhely. Ezek egy részét ráadásul a kollégiumot övező ligetben alakítják ki. A három főbejárat előtti tér ugyancsak szűkös, gyakorlatilag átlagos utca szélességű. Ez különösen problémás annak tudatában, hogy kulturális fesztiválok esetén a befogadóképességet a pályára tett széksorokkal akár 15 ezresre növelnék. A nagyobb rendezvényekre érkezők garantáltan bedugítják majd Felcsút Fő utcáját, márpedig autóval érdemes érkezni, szállás ugyanis nincs: az akadémia momentán egyetlen 16 szobás panziót működtet, azt is a szomszédos Alcsútdobozon. (Ehhez lásd még a Népszabadság cikkét: Szállodaépítéshez vásárolja az ingatlanokat az Orbán család?, 2013. október 4. - a szerk.)
"Közép-Európa ékszerdobozának" képei - ahogyan az akadémia honlapja fogalmaz - már tavasszal bejárták a magyar sajtót. A falu házai fölé magasodó, organikus formájú vasbeton tartóoszlopok azonban lassan eltűnnek a rájuk kerülő fa tetőszerkezet és a terméspala födém alatt. Felcsút összképét ez a rovarpáncélra emlékeztető, fényes fekete tetőidom uralja majd. A lelátók egészére, a pálya minden oldalára kiterjedő tetőszerkezet belülről stilizált erdőre emlékeztet; ez Makovecznél visszatérő motívum, párhuzamnak ott a szomszédos kollégium nagyterme. Voltaképpen ez az "ágasfa" az egyetlen, az iskolára jellemző szimbólum; Dobrosi szándékosan kerülte a jellegzetesen makovecziánus, "beszélő" ornamenseket, és a funkcióra összpontosított - ezzel sok fölösleges bosszúságot spórolva meg a későbbi működtetőknek, és egy eddig ismeretlen területen próbálva bizonyítani a Makovecz-iskola életképességét. Épp ezek a kísérletek azok, amelyek kiemelhetnék az organikusokat szakmai izoláltságukból. Erős félreértése a helyzetnek, amikor a miniszterelnök a Puskás Akadémiának adott (tervezőként a valódi helyett többször is Makovecz Imrét megnevező) interjúiban a
"kézműves építészet"
kifejezést használja az épülő stadionra. A tízméteres vasbeton tartóoszlopok és a ragasztott faszerkezetű tetőstruktúra nyilvánvalóan ipari elemek; a kérdés inkább az, megéri-e és miért az ékszerdoboz több száz köbméter fájára és több ezer négyzetméter terméspalájára áldozott pluszpénz. Mert ez bizonyosan pluszpénz: erre utal nemcsak az épülő debreceni és ferencvárosi arénák ülőhelyenként 400 ezer forinttal alacsonyabb kivitelezési költsége, de az is, hogy az amerikai Pittsburgh szintén 3500 fős, idén átadott futballstadionja jelenlegi árfolyamon 2,26 milliárd forintba került. Igaz, nekik a fedetlen lelátók is megfeleltek.
A kérdés tehát: lesz-e a stadionnak olyan szimbolikus ereje, amelyet az építtető már most belelát - és amely miatt ennyi pénzt belefektet? "Olyan építészeti jeleket helyeztünk el Felcsúton, amelyek beépülnek az egész ország építészeti esztétikumába" - jelentette ki magabiztosan Orbán 2012 nyarán. Az nem ritka az európai történelemben, sőt a mi környékünkön sem, hogy egy állami vezető nagyberuházásokkal próbál maradandó súlyt adni adminisztrációjának, az már inkább, hogy ebben nyíltan személyes építészeti preferenciáit juttatja kifejezésre. Horthy Miklós (leginkább feleségére hallgatva) épített neobarokk kisvárost szülőfalujából, a poros Kenderesből - saját közvetlen kontextusában értelmezhető módon, de a kort jóvátehetetlenül félreértve. Felcsút Orbán Viktor megvalósult álmaként vonul be a hazai építészettörténetbe. Ebből a szempontból az építész kiléte és az épület minősége is teljesen másodlagos.
A cikk a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Narancs közti együttműködésben, az NKA támogatásával jött létre.
