Elég fura indok miatt nem léphetett fel egy állami művházban Bödőcs Tibor

  • narancs.hu
  • 2017. december 20.

Lokál

Nem akárki, Kőhalmi Zoltán készítette az interjút, ahol kiderült ez.

A karácsonyi HVG-ben egy Kőhalmi–Bödőcs-számmal is találkozhatnak, igaz, ezúttal a diktafon és nem a színpad köti össze ezt a két derék fickót. (Apropó, Kőhalmi Zoltánnal a karácsonyi Magyar Narancsban is olvashat egy remek interjút.)

Sok mindenről beszél egymással Kőhalmi és Bödőcs (az ajánlót itt olvashatja el), mi most ezt a részletet emelnénk ki. Ti. elég fura indok miatt nem léphetett fel egy önkormányzati intézményben Bödőcs, nem lett belőle probléma, de akkor is. Jöjjön maga a szöveg:

„Lehet, hogy a civiltörvény után lesz felségsértés-, meg nemzetgyalázás-törvény. Meglátjuk majd, azért nem fogok mást mondani, mint most. Amúgy egy hely volt az egész országban, ahol az önkormányzati üzemeltetésű művházban azt mondták, hogy technikai problémák lesznek jövő tavaszig, és akkor átmentünk egy másik helyre, ami magánkézben van. Ha ott is aggódnának, akkor megnéznénk egy újabb helyszínt, aztán a végén lehet, hogy cirkuszi sátorral járom majd az országot.”

És még azt is mondja: „Én nem a bölcsek kövével kacsázok a színpadról, hanem egy-egy jelenséget próbálok ábrázolni kellő öniróniával. Viszont ha mindig ezen paráznék, akkor azzal sem foglalkoznék, amiről üvölt, hogy gazemberség. Persze biztos vannak, akik azt mondják, hogy túllőttem a célon, és rohadjak meg. Nyilván dühítő ez nekik, mert hisznek azokban, akikben én nem, vagy elhiszik nekik, amiket én hazugságnak tartok.”

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.