Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Elég jól néz ki a Gucci legújabb üzenete a Trump Tower aljában

  • Gera Márton (New York)
  • 2018. május 20.

Lokál

Azért persze meg tudják magyarázni…

A Central Parktól nem messze álló Trump Tower valószínűleg a földkerekség, de legalábbis New York legunalmasabb épülete. Tiszta giccsarany az egész, benne mindenféle üzlet, ahol Donald Trump-relikviákat kapni, és mire bejut az ember, a biztonsági procedúrán átvergődve, már legszívesebben csak a második emeleti kávézóba menne fel, mert ott legalább normális székek vannak. Az egyetlen igazán jó dolog, hogy a Trump Towerben van ingyenes vécé, így a turista számára mégis biztos pont a torony. Az épületbe egyébként meglepően kevesen mennek, leginkább csak lézengő, az aranyvízesést megörökítő kirándulók, s néhány Make America Great Again feliratú pólóban járkáló rajongó.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Van viszont valami, ami a szokottnál jobban érdekelné a látogatókat. A Tower aljában lévő Gucci-üzlet kirakatáról van szó, ahol méregdrága ruhák mellett egy jó kis felirat is megbújik. Ez:

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Aki azt hinné, hogy mindez finom üzenet a hasonló jelszavakkal nem szívesen dobálózó elnök számára, azt sajnos el kell keseríteni. A divatmárka legújabb, nagyjából két hónapja indult kampányáról van szó, amely az 1968-as francia diáklázadások időszakát szeretné megidézni. Innen jön a kampány jelszava is, az 1789-es forradalom gondolatát parafrazáló Liberty, equality and sexuality ugyanis gyakran használt formula volt abban az időszakban. Szóval hiába erős meg áthallásos, nem Trumpnak szól az üzenet a Trump Tower aljában. Sőt, amikor az amerikai elnök a rasszista charlottesville-i erőszak kapcsán tett kijelentése (a témáról írt Narancsblogot ide kattintva olvashatják) ellen többen tüntettek a toronynál, és az interneten elkezdett terjedni egy kép, amelyen látható, hogy az üzletben ketten is „Hate has no home here” feliratú lapokat helyeznek ki az üvegablakra, a Gucci igyekezett jelezni, hogy a két ember nem az ő alkalmazottjuk volt. Majd a biztonság kedvéért azért kiadtak egy közleményt, amelyben elítélték a gyűlöletet és a rasszizmust, és mindent, ami a fehér felsőbbrendűséggel kapcsolatos, hogy még véletlenül se érhesse szó a ház elejét.

Előző cikk a rovatban 94 év után tért vissza a rém, és gyilkolt 94 év után tért vissza a rém, és gyilkolt
Következő cikk a rovatban Két jó hír a kötöttpályás helyváltoztatás híveinek Két jó hír a kötöttpályás helyváltoztatás híveinek

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Kritika

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Kritika

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Kritika

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Kritika

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

Kritika

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

Kritika

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Kritika

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Publicisztika

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.