Épül. Szépül? Átalakuló budapesti folyópartok

  • Szalai Anna
  • 2019. augusztus 11.

Lokál

Gyors iramban zajlik a fővárosi Duna-part hasznosítása, most éppen a Vigadó előtt építenének teraszt. Ismerős nevek a beruházók között.

A kormány tavaly szeptemberben úgy döntött, hogy a Lánchíd felújítása mellett átalakítaná a Clark Ádám teret, a Széchenyi teret, valamint a József Attila utcát. Ugyanebben a határozatban szerepel az is, hogy a 2-es villamos pályájának felújításához, illetve a kisföldalatti vonalának meghosszabbításához kapcsolódva a Vigadó tér előtt lefednék az alsó rakpartot, és a tetején egy Duna fölé nyúló közösségi teraszt alakítanának ki.

Fleischer Tamás, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa szerint a korábbi tervekkel ellentétben ez nem a rakpart kiszélesítéséről – és ezzel a folyó medrének szűkítéséről – szól. A kérdés az, hogy megoldható-e ez úgy, hogy ne másfél méterrel magasabbra kerüljön a terasz szintje a Vigadó térhez képest – mondja az Akadémia kutatója.

A kormány aztán idén tavasszal némileg módosította határozatát: a Lánchíd járdakonzoljának szélesítését kivette a programból, és egymilliárd forinttal csökkentette a projekt támogatását. A híd körüli közterek átalakítása – beleértve a Vigadó téri teraszépítést – viszont benne maradt. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Tarlós István főpolgármester nem sokkal később azt mondta, hogy a hídfelújításból levett egymilliárdot a köztéri projektekre költenék. A Miniszterelnökség nem válaszolt a Magyar Narancs részleteket firtató kérdéseire, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) viszont igen.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

Az alsó rakpart Vigadó tér előtti szakaszának lefedése szorosan összefügg a Lánchíd és a kapcsolódó műtárgyak, valamint a környéki közterek, így a Széchenyi tér átalakításával, amelyek végleges műszaki tartalmáról az április végén megjelent két kormányhatározat rendelkezik – írják. A Fővárosi Önkormányzat megbízásából a BKK a Miniszterelnökséggel együttműködésben megkezdte egy tervezési diszpozíció összeállítását, amely tartalmazza a terasz esetleges kialakításához kapcsolódó szakértői vizsgálatot is. További lépésekről e vizsgálat elkészülte után dönthetnek. A vizsgálatra vonatkozó közbeszerzési eljárás megindításáról a BKK igazgatósága 2019. június 12-i ülésén döntött.

Közvetlenül a tavaly szeptemberi kormányhatározat megjelenése előtt kapott zöld utat a Vigadó melletti – az egykori Mahart-székházat, illetve két másik épületet, köztük a Futura-házat magába foglaló – tömb átépítése. Az építési engedély kiadásával az utolsó akadály is elhárult a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group elől. Orbán Viktor miniszterelnök veje az épület szinte teljes kibelezésével ötcsillagos dizájnszállodává és prémium lakóépületté formálja a műemléki védettséget is élvező – ám azt egy kormányrendelettel a külső homlokzatra redukáló – szecessziós házat.

Tiborczék nagyvonalúan megígérték a belvárosi önkormányzatnak, hogy az építkezés után helyreállítják az útburkolatot és hozzájárulnak a Vörösmarty tér és környezete felújításához.
A beruházást az após-miniszterelnök vezette kormány már tavaly júliusban „nemzetgazdasági szempontból ki­emelt beruházássá” nyilvánította, ezzel kiiktatva az engedélyeztetés rögös útját. A korábban belvárosi polgármesterként ténykedő Rogán Antal kabinetminiszter felügyelte Magyar Turisztikai Ügynökséget egyébként mindkét – a Vigadó-terasz és a szálloda – beruházás előkészítésébe bevonták.

Régi szép idők - Mahart Székház 1961

Régi szép idők - Mahart Székház 1961

Fotó: Wikipédia

 

Szárnyaló fantázia

A belvárosi rakpart rendezése évtizedek óta elő-előkerül. Finta József építész egyébként már az InterContinental Szálló tervezésekor felvetette a Dunakorzó előtti pesti rakpart lefedését, az autóforgalom felszín alatti elvezetését, felette pedig egy terasz kialakítását – ebből nem lett semmi. Az építész a Magyar Narancsnak azt mondta, ma is jó ötletnek tartja a Vigadó tér kinyújtását a Duna felé, hiszen a folyó Budapest legfőbb látványeleme, amit nem használunk értékén.

De rögtön hozzáteszi, ez annyira összetett feladat, hogy eddig mindenkinek beletört a bicskája. Az árvízvédelmi szempontok mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a közlekedésszervezést sem, hiszen az alsó rakparton áramló gépkocsikat valahová el kellene terelni.

A pesti Duna-part rendezésére négy évvel ezelőtt kiírt Rak-Park pályázaton a Finta Építész Iroda a Garten Stúdióval közösen indult. Ebben a tervben is szerepelt a Vigadó teret a Duna felé kibővítő terasz, amely alatt elvezették volna a rakpart forgalmát. (A Finta Stúdiót egyébként sem a főváros, sem a kormány nem kereste meg az új kormányzati ötlet okán.) A pályázaton a Korzó Tervezési Stúdió nyert.

Dunakorzó

Dunakorzó

Fotó: Wikipédia

 

A Korzó terveiben egyáltalán nem szerepelt sem a rakpart lefedése – a kiírás egyébként megtartandóként jelölte meg az autóutat –, sem a terasz; a terv vezérgondolata az alsó rakpart akadálymentes bejárhatósága volt a Parlamenttől a Szabadság hídig. A Korzóval szerződést is kötött a főváros. Az időközben építési engedéllyel is megerősített tervek és a kor­mány­elképzelések összehangolásáról megkérdeztük Grabner Balázst, a Korzó Stúdió vezető tervezőjét, aki azonban azzal hárította el a Narancs érdeklődését, hogy titoktartási szerződés köti, így semmit sem árulhat el a projektről.

A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) június eleji, a Duna-part megújítási folyamatáról szóló rendezvényén viszont azt mondta, hogy azért nem a teraszos megoldás mellett döntöttek, mert ahhoz vagy a teraszt kéne a Vigadó tér jelenlegi szintjénél jóval magasabbra emelni – amely akár a budai panorámát is kitakarhatja –, vagy az autóutat kéne jóval lejjebb vinni, mely utóbbi rendkívül költséges lenne. A rakpartok lefedése, különösen egy emelt teraszos megoldás veszélyeztetheti a rakpartok műemléki védettségét és UNESCO világörökségi helyszíni státuszát is. A MUT ülésén többen is kifejezték aggodalmukat, hogy a megvalósítás során a politika felülírhatja a minőségi megoldásokra törekvő tervezői elképzeléseket. Nem alaptalanul aggódnak.

Benne vagyunk a vízben - Ybl Miklós tér 2013

Benne vagyunk a vízben - Ybl Miklós tér 2013

Fotó: MTI

 

A Duna-part megújításának nyitányaként a 2017-es vizes világbajnokságra elkészült északi szakaszt sokan bírálták sivár kősivatag jellege miatt; helyenként még kerítést is húztak, nehogy a városlakó véletlenül lejuthasson a vízhez. Az viszont nem jutott eszébe sem a tervezőknek, sem a városvezetőknek, hogy nyugat-európai példákra hajazva kis üzleteket, büféket, kocsmákat alakítsanak ki a támfalakban; mintha direkt úgy alakították volna ki a sétányokat, hogy senkinek se legyen kedve azokon sétálni.

Építeni megéri

Az ingatlanfejlesztők a politikusoknál is jobban szeretik a Dunát, minden nagyobb befektető megpróbált kihasítani magának egy-egy partszakaszt. Garancsi Istvánnak, a NER egyik futtatott vállalkozójának többet is sikerült. Az egyik 40 hektárnyi éppen az egykori Demján-birodalommal szemben van, a Kopaszi gátnál. A Duna és a Lágymányosi-öböl közötti földnyelven már érkezése előtt megnyílt a közpark: ehhez – egyelőre – még Orbán barátja sem mert nyúlni. A Budafoki út–Dombóvári út közrefogta terület beépítésekor viszont meglódult a fantáziája: a negyedbe tervezett épületek közül a Mol felhőkarcolója váltotta ki a legélesebb vitát.

Lázár János – időközben Hódmezővásárhelyre visszavonult – kancelláriaminiszterként „tájsebnek” csúfolta, és mindent bevetett, hogy megakadályozza az építkezést – de Hernádi Zsolt Mol-vezér is makacs ember. A kormány végül úgy fogadta el Lázár magasházakat tiltó törvényjavaslatát, hogy a Mol kivételként engedélyt kapott. A főváros pedig addigra már lépett: „javította” városrendezési szabályzatát, így Tarlós István főpolgármester és Hernádi kéz a kézben tehették le a felhőkarcoló alapkövét.

Garancsi a Római-partnál is résen volt: a területen elrendelt változtatási tilalmat 2015 végén feloldották néhány hónapra, s mire 2016 októberében ismét hatályba lépett, öt jól értesült vállalkozó már beadta az építési engedély iránti kérelmet. Köztük volt a Terassa Kft. is, amelynek megbízásából Garancsi cége, a Market építette fel az üdülőapartmanokat, s a projektet Garancsi másik érdekeltsége, a Duna Takarék hitelezte.

Azóta ismét tetszhalálba merevedett a part, eltekintve attól, hogy közben megnyílt a javarészt mobil építményekből álló Nánási kert lakópark. A tőke amúgy jóval korábban – még a Vadkacsa lakópark építésekor – átlépett a parti védvonalon. Azóta a csónakházak közül csak mutatóba maradt néhány, és a part átalakulását alighanem felgyorsítja majd a gátépítés, noha azt egyelőre jegelik – ám e halasztás vélhetőleg csak az idei önkormányzati választásokig tart.

Az Autoker Holding és a Cordia játszótereként beépülő Marina part betonrengetege legfeljebb látszatkapcsolatot ápol a folyóval. Hasonló monstrum épül az óbudai Duna-ág mellé. Waterfront City néven öt hektáron épül új negyed az egykori Buszesz-gyár területén.

Hajógyári Sziget, K-híd

Hajógyári Sziget, K-híd

Fotó: Wikipédia

 


A tervek között egy Óbudai-szigetre átívelő gyalogoshíd is szerepel. Persze, voltak már tervek a szigetre vezető alagútról is, abból sem lett semmi. A Plaza Centers álmodta Álomsziget-projekt bedőlt, és az Orbán-kormány 2013-ban csaknem 4 milliárd forintért visszavásárolta a Hajógyáriként is emlegetett sziget korábban eladott részét.

Az akkori kormányzati elképzelés a Hadrianus-palota visszaépítéséről, valamint egy sport- és rekreációs park létrehozásáról szólt. Azóta csak annyi történt, hogy 2014-ben bezáratták az egykori hajógyár néhány épületében működő szórakozóhelyeket, majd pályázatot nyújtottak be a világörökségi címre; ezt az idén visszavonták, mondván a világörökségi minősítés ellehetetlenítené a Hadrianus-palota korhű helyreállítását. Ehhez képest a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tavaly részben a palota romjait is rejtő háromhektáros parcella bérbeadására írt ki pályázatot, sikertelenül.

Dél-Pesten a lopakodó olimpia sportlétesítményei és a szintén állami beruházásban készülő diákváros tartják lázban az arra érdemeseket.

A Duna menti területek használatát számtalan törvény, rendelet szabályozza. Egy 2012-es törvényjavaslat legalább a Duna-part kezelését egy kézbe adta volna: az ingatlanok használati jogát a Fővárosi Önkormányzat kapta volna meg, de a kerületi polgármesterek egy csoportja megfúrta a javaslatot, így a városvezetés csupán közlekedési és árvízvédelmi ügyekben dönthet. Így azóta is a helyi érdekek alapján születnek a városrendezési szabályzatok, döntenek építési engedélyekről. Az államnak és a NER-közeli cégeknek így mindig jut egy-egy darab a partból, a folyóból, vagy legalább felette egy terasznyi.

Látvány

A fővárosi Duna-part pesti oldalán a Fővárosi Közmunkák Tanácsának közreműködésével a 19. és 20. század fordulóján felépült eklektikus házsor ma is látványos sorfal a folyó felett. A korabeli városépítészek azonban nemcsak épületeket, hanem széles sétányt, korzót is építettek a Duna partjára. A rakpartok kiépítésével a tanács egyszerre védte a várost a folyótól, míg a városi funkciók nagykör­útra telepítésével tehermentesítette a partot. A múlt század harmincas éveiben például Párizs és Bécs nagyszabású útépítésekkel reagált a megnövekedett autóforgalomra, Budapest viszont egyszerűen feláldozta rakparti sétányait, elvágva a várost a folyótól.

A századfordulós építészeti egységet megtépázták a háborúk. A korzón Finta József Duna-parti szállodája jelentette a modern nyitányt (1969). A pesti Duna-part eklektikus ház­sorának látványára aztán a Spenótházként elhíresült irodaház mért durva csapást. Az épületet másfél évtizeddel ezelőtt vázig visszabontották, majd építészeti-szerzői vitákkal kísérve újraépítették.

Nem arattak osztatlan szakmai sikert a pesti és a budai expótelkeken felhúzott épületek, kritikusaik szerint se nem különlegesek, se nem egységesek. A szellemtelen korrektségből legfeljebb a hullámos, kiugró ablakos Castrum-ház emelkedik ki. Utóbbi amúgy az egyetlen olyan pesti telken épült fel, amely nem a néhai Demján Sándor tulajdonában volt, hanem Schmidt Mária családi vállalkozása, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. kaparintotta meg.

Neked ajánljuk