Évek óta radioaktív anyagok szivárognak a földbe Budapesttől nem messze

  • narancs.hu
  • 2019. február 19.

Lokál

Mert szabálytalanul tárolják az erősen rákkeltő anyagokat.

Az Energiaklub nukleáris energetikai szakértőiből és az Átlátszó oknyomozóiból alakult Paksi Riot alaposan megvizsgálta a püspökszilágyi atomtemetőt, amiről kiderült, hogy hosszú évek óta nem megfelelően tárolják az ide lerakott veszélyes hulladékot, illetve olyan típusú radioaktív hulladék is került a helyszínre, amelynek nem itt lenne a helye.

A Budapesttől 50 km-re lévő tározót még 1976-ban nyitották meg azzal a céllal, hogy ide szállítsák a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékot. A 800 fős település határában, 10-15 méter mélységig paksi atomszemét is került, nem is kevés: a lerakott hulladék 45 százalékát ez teszi ki.

A Paksi Riot szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy csak a 2000-es évek elején jelentek meg az első követelmények a hulladékelhelyezéssel kapcsolatban, ezért fordulhat elő az a szörnyű helyzet, hogy többek között műanyag zsákokban tárolják a veszélyes hulladékokat, ami enyhén szólva nem megfelelő.

A csoport kutatásai során elképesztő eredményekre jutott: „Ami viszont újdonság volt számunkra, az az, hogy a trícium mellett az utóbbi években a radiokarbon szintje is megemelkedett az üzem területén. Mindez azt jelzi, hogy a hulladékokból és a tárolókból radioaktív anyagok kerülnek a környezetbe” – írják. Mindkettő rákkeltő, a trícium pedig rendkívül mobilis anyag, tehát gyors terjedésre képes.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.