Détár Csilla családja augusztus elseje óta lakik Habitat-otthonában, Szarvason. A szülők, a három gyermek és a nagypapa korábban Békésszentandráson egy tanyán éltek. Vizet a kútról hoztak, a ház kicsi volt és omladozó. Esősebb évszakokban a tanyáról kivezető út járhatatlan volt, mocsaras, göröngyös, olyankor mindennap tíz kilométert gyalogoltak a városba, dolgozni, iskolába, óvodába. "A helyi lapban olvastam a felhívást a Habitat for Humanity szociális lakásépítési akciójára. Beadtam a jelentkezést, de nem reméltem semmit. Játékokon sem nyerek soha. És mégis" - mondja Csilla. A pályázatot a helyi önkormányzatnál, a templomban és a helyi médiában hirdették meg. Szarvason tavaly tizenhat, idén harminckét család jelentkezett, ami a rászorulóknak csak töredéke. (Magyarországon a KSH 2005-ös adatai szerint több mint egymillió lakásban élnek túlzsúfoltan, és majdnem egymillió embernek nincs lehetősége meleg vizet és vízöblítéses WC-t használni.)
A Habitat for Humanity (HFH) csaknem száz országban működik azzal a céllal, hogy a nyomorúságos lakáskörülményeket felszámolják, egyszerű, tisztes, egészséges és megfizethető otthonokat építsenek. Adományokból, az adók egy százalékának felajánlásából és önkéntes munkából hoznak létre új lakóhelyeket. A szervezet 1976-ban jött létre az Egyesült Államokban. Magyarországra tíz éve érkezett, amikor egy hét alatt ötszáz önkéntes tíz lakást épített fel Vácott Jimmy Carter volt amerikai elnök vezetésével. Azóta újabb hat településen százhuszonkét család költözhetett HFH-házba.
Szarvason, ahogy mindenhol máshol is, a rászoruló jelentkezők közül az ún. családjelölő dönt három szempont alapján: mennyire szenvednek szükséget, képesek-e arra, hogy 1200 munkaórát dolgozzanak az építkezésen. A harmadik szempont, hogy a kamatmentes törlesztőrészletet (havi 10-20 ezer forint közötti összeg) biztosan tudják fizetni a következő húsz évben.
Ezen szempontokat mérlegeli a helyi szervezet; meglátogatják a családokat, igyekeznek megismerni őket és körülményeiket. Így lett kiválasztott Détár Csilla és családja is. "Nem hittem el, hogy házunk lesz. Jöttek cégesek, írek és angolok is építeni. És még ők csókoltak kezet nekem, amikor almás pitét sütöttem nekik" - mondja a modern, amerikai konyhás nappaliban, miközben három ugrándozó gyerekét próbálja elküldeni a négy szoba valamelyikébe. Csilláék hatan vannak, a három-négy fős családok kétszobás házat kapnak.
Az önkormányzat ingyen adja a telket,
mivel a HFH segítségére van a lakásgazdálkodás és a szociális ellátás biztosításában. Szarvason az augusztusban elkészült lakások földszintes sorházat alkotnak, hátul kis kerttel. Mellette épül egy újabb, négy családnak - ketten közülük szociális bérlakásból jönnek. "Eddig nem támogattunk bérlakásban élőket, hisz számukra adottak a biztos körülmények. Ám mégis kivételt tettünk, amikor láttuk a valós helyzetet, hogy öten szűkölködnek alig több mint negyven négyzetméteren - mondja a szarvasi projekt vezetője, Aszódi Gabriella. - A Habitat alapelve, hogy minimum 10 négyzetméter jusson egy emberre." Egy másik családnak a növekvő belvíz miatt kellett elhagynia életveszélyessé vált házát, és a szülőkhöz költöznie, ahol heten laknak két szobában. A negyedik kiválasztott családban az anya egyedül él három lányával vizes és hideg lakásban, ahol csak az egyik helyiséget lehet fűteni. Sok más Habitat-házba ennél még rosszabb körülmények közül, víz és fűtés nélküli, agyonzsúfolt otthonokból vagy otthonnak alig nevezhető viskókból érkeznek olyanok, akik nemcsak a saját, de más rászorultak házának építésében is segédkeznek.
A házak könnyűszerkezetes, favázas épületek, tartósak. Egyszerű felépíteni őket, szinte bárki, nem hozzáértő is segíteni tud. Más országokban is, a helyi adottságoknak megfelelően, olcsó és könnyen felhasználható anyagból, tufából, nádból vagy Ytong téglából épülnek az egyszerű házak. "Csak a gerendákat kell egymás mellé rakni és szögelni, kicsit betonozni. Ha valaki mégsem tudja csinálni, az másban segít. Anyagbeszerzésben, főzésben. Mindenkire jut feladat" - mondja az amerikai önkéntes csoport egyik tagja. A hetedik HFH-építkezésén részt vevő kaliforniai Ronald Kenan nagyon élvezi a munkát. "Nyugdíjas vagyok. De attól még nem fogok egész nap otthon ülni és tévézni. Az életemnek cél kell. És ez az, hogy segítsek az embereken." A 70 éves volt börtönőr feleségével együtt mászik a tetőre, hordja a fát. A csoportban van tanár, gimnazista, de 84 éves nyugdíjas hölgy is. "Ha én segítek, ők is segítenek majd nekem vagy másnak. És így elterjed az önkéntességre való hajlandóság" - mondja Ronald, aki már Örményországban és Kirgíziában is épített házat. - Magyarországra azért jöttem, mert sosem voltam itt, de emlékszem, amikor 1956-ban megbukott a forradalom, nagyon szomorúak voltunk."
A Világfalu-program, melynek keretében az amerikaiak (és más nemzetiségűek) Csurgóra és Szarvasra érkeztek, voltaképpen egy nemes célú nyaralás. Az önkéntes, amellett, hogy általában két héten keresztül dolgozik az építkezésen 1000-2500 dollár "értékben", fizeti az utat, a szállást, sőt adományt is kell hoznia. A magyar önkéntesek helyben ajánlhatják fel segítségüket, vagy civil és vallási szervezetek révén. Emellett egyre elterjedtebb a vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR), amivel szélesebb társadalmi érdekeket szeretnének kiszolgálni, túllépve a törvényes elvárásokon és a reklámcélokon. "Sok multinacionális cég lát el minket adományokkal, vagy küldi ki dolgozóit az építkezésekhez. Számukra ez egy outdoor tréning. Csapatépítés. És sokkal jobban élvezik, mint a hagyományos tréningeket. Van, aki itt tanulta meg a főnöke nevét" - állítja Sümeghy György országos igazgató. A munka mellett pár cég festékkel, építőanyaggal, háztartási gépekkel járul hozzá a az építkezés sikeréhez.
"Eddig évi 10-15 otthon épült fel, de az a célunk, hogy harminc-negyven épüljön. Felújításban is segítenénk, leginkább mély szegénységben élőknek, akik a havi törlesztőrészletet sem tudnák fizetni, ám már kis változtatás is hatalmas minőségi javulást eredményezne a körülményeikben." Az igazgató szerint sok önkéntes jön hozzájuk, de általában csak egyszeri alkalmakra. Sok iskola is küld csapatokat, főként a magyarországi amerikai és angol iskolák. "Svájcból is érkeztek elit iskolákból gazdag tanulók, hisz ott kötelező az önkéntes munka, a service learning. Tervünk, hogy végiglátogatjuk a magyar iskolákat, és igyekszünk partnerséget kialakítani, hogy az önkéntesség a tantervbe kerüljön. A tanárok egy része attól tart, hogy veszélyes lehet a munka a gyermekek számára, ezért nem vállalják" - panaszolja Sümeghy György.
A Habitat for Humanity Magyarország további tervei között szerepel a romák életkörülményeinek javítása. Ám miután ez nem csak a lakásproblémából adódik, ezért több más szervezettel együttműködve szeretnének segíteni, komplex szociális programot létrehozva. "Ott szeretnénk építkezni, ahol már évek óta foglalkoznak a romák problémáival, ahol a romák számára a megfelelő családgondozás, munkahelyteremtés, átképzés és egészségügyi programok már létrejöttek, és így hatékony lehet a lakásépítés is."
