Három év után bezár a díjazott balatoni étterem

  • narancs.hu
  • 2023. október 11.

Lokál

A koronavírus-járvány idején nyitottak, Bib Gourmand-minősítést kaptak, meg is őrizték. Eddig bírták.

Bezár a balatonfüredi Mór24 étterem, ezt a tulajdonosok tudatták a Facebookon.

Albrecht Tamás és Almás Edit posztja arról szól, hogy 2020 nyarán vágtak bele a vállalkozásba, amelyet szeremprojektnek, ugyanakkor ősz hajszálaik és nevetőráncaik „megszaporítójának” neveznek. 

„Ahogy minden étkezésnek van eleje és vége, úgy egy étterem története sem tarthat örökké. A MÓR24 jelenlegi formájában búcsúzik tőletek. Mérhetetlenül hálásak vagyunk, hogy támogattatok, inspiráltatok és szerettetek minket, hogy nyitott szívvel és gondolkodással fogadtátok a hozzánk annyira közel álló »small plate«- és natúrbor-koncepciót. Reméljük, maradandó nyomot hagytunk bennetek, és minden nálunk töltött étkezésre szívesen gondoltok vissza, az első kortytól az utolsó falatig” – írják.

A Mór24 kapott Bib Gourmand minősítést a Michelintől, és ezt idén is megtartotta. Ez az elismerés – emlékeztet a 24.hu – azoknak az éttermeknek jár, amelyek nagyon jó minőségű ételeket adnak megfizethető áron. 

A Telex tavaly írt a tulajdonosokról, akik többek közt arról beszéltek, hogy a legtöbb vendég ma is ugyanazt az élményt keresi, amit a nyolcvanas években: regényméretű étlapot hatvanféle sertéskarajjal, és olyan mennyiségű körettel, hogy lefordul a székről, mire megeszi. A céljuk az volt, hogy ezen is változtassanak.

A koronavírus-járvány közepette indultak, és túlélték a nehéz időszakokat – legalábbis eddig.

A balatonfüredi étterem stábja néha Budapesten is főzött, legutóbb – mint a diningguide.hu hirdette – szeptember végén fogadtak vendégeket a Dérynében. 

Az nem derült ki a Facebook-posztból, miért pont most hagyták abba a tulajdonosok, csak az, hogy nem örökre búcsúznak a vendéglátástól. Két hétvégén –péntek-szombat-vasárnap – tartanak még nyitva, az utolsó napjuk október 22-e lesz. 

A címlapkép forrása az étterem Facebook-oldala

 

 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.