Három év után bezár a díjazott balatoni étterem

  • narancs.hu
  • 2023. október 11.

Lokál

A koronavírus-járvány idején nyitottak, Bib Gourmand-minősítést kaptak, meg is őrizték. Eddig bírták.

Bezár a balatonfüredi Mór24 étterem, ezt a tulajdonosok tudatták a Facebookon.

Albrecht Tamás és Almás Edit posztja arról szól, hogy 2020 nyarán vágtak bele a vállalkozásba, amelyet szeremprojektnek, ugyanakkor ősz hajszálaik és nevetőráncaik „megszaporítójának” neveznek. 

„Ahogy minden étkezésnek van eleje és vége, úgy egy étterem története sem tarthat örökké. A MÓR24 jelenlegi formájában búcsúzik tőletek. Mérhetetlenül hálásak vagyunk, hogy támogattatok, inspiráltatok és szerettetek minket, hogy nyitott szívvel és gondolkodással fogadtátok a hozzánk annyira közel álló »small plate«- és natúrbor-koncepciót. Reméljük, maradandó nyomot hagytunk bennetek, és minden nálunk töltött étkezésre szívesen gondoltok vissza, az első kortytól az utolsó falatig” – írják.

A Mór24 kapott Bib Gourmand minősítést a Michelintől, és ezt idén is megtartotta. Ez az elismerés – emlékeztet a 24.hu – azoknak az éttermeknek jár, amelyek nagyon jó minőségű ételeket adnak megfizethető áron. 

A Telex tavaly írt a tulajdonosokról, akik többek közt arról beszéltek, hogy a legtöbb vendég ma is ugyanazt az élményt keresi, amit a nyolcvanas években: regényméretű étlapot hatvanféle sertéskarajjal, és olyan mennyiségű körettel, hogy lefordul a székről, mire megeszi. A céljuk az volt, hogy ezen is változtassanak.

A koronavírus-járvány közepette indultak, és túlélték a nehéz időszakokat – legalábbis eddig.

A balatonfüredi étterem stábja néha Budapesten is főzött, legutóbb – mint a diningguide.hu hirdette – szeptember végén fogadtak vendégeket a Dérynében. 

Az nem derült ki a Facebook-posztból, miért pont most hagyták abba a tulajdonosok, csak az, hogy nem örökre búcsúznak a vendéglátástól. Két hétvégén –péntek-szombat-vasárnap – tartanak még nyitva, az utolsó napjuk október 22-e lesz. 

A címlapkép forrása az étterem Facebook-oldala

 

 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.