Ingyenes kertmozi nyílik a Hunyadi és a Teleki téren is

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. július 2.

Lokál

A két budapesti kertmozi péntektől várja a filmnézésre vágyókat.

Két kertmozi indul Budapesten: a Teleki téri kertmozi péntektől, a Hunyadi téri szombattól várja a mozizni vágyókat ingyenes vetítésekkel; a színes műsorkínálatban drámák, vígjátékok, művész- és gyerekfilmek is szerepelnek.

A Budapest Film Zrt. nyári kültéri vetítéssorozatának célja a budapesti kertmozi kultúra újjáélesztése - írják tájékoztatójukban.

Kezdeményezésükhöz számos fővárosi kerület, társszervezet csatlakozott: VI. és a VIII. kerületi önkormányzatok, valamint az Eötvös 10 Közösségi és kulturális színtér együttműködésének köszönhetően péntekenként a VIII. kerületi Teleki téren, szombatonként pedig a VI. kerületi Hunyadi téren tartanak ingyenes vetítéseket.

A Teleki téri kertmoziban a családoknak a Kis kedvencek titkos élete, valamint Zoolander című Ben Stiller-filmet és Jim Carrey Truman show-ját vetítik. A műsorban szerepel Steven Spielberg korai rendezése, A cápa, valamint Ridley Scott Gladiátor című filmje Russel Crowe főszereplésével. A romantikus filmek kedvelői pedig a Szerelmes Shakespeare-t (Gwyneth Paltrow és Joseph Fiennes) és a Top Gunt (Tom Cruise és Kelly McGillis) nézhetik meg. Az amerikai foci szerelmesei a Péntek esti fények című filmet láthatják, A nagy dobás pedig a modern pénzügyi világ sötét bugyraiba kalauzolja a nézőket.

A Hunyadi téri kertmozi műsorában két kortárs magyar film: a Rossz versek és a Ruben Brandt, a gyűjtő is szerepel. Eltérő módon egy-egy utazás történetét mutatja be az Oscar-díjas Zöld könyv - Útmutató az élethez, az Időről időre és az Út a vadonba című filmek. A Férfiak fecskében című angol vígjáték és a Benjamin Button különös élete mellett Quentin Tarantino Becstelen Brigantyk című filmjét és Jim Jarmusch Paterson című alkotását láthatja a közönség.

Mint írják, a szervezők célja az is, hogy a Budapest Kertmozi idővel egyfajta ernyőszervezetté nője ki magát; ebben már számos partner jelezte együttműködési szándékát, így a helyszínek és események száma a közeljövőben hétről hétre növekszik majd.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.