Jane Goodall Magyarországon járt és fákat ültetett

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 13.

Lokál

És beszédet tartott a Szigeten.

"Minden egyes apró cselekedet számít. Minden egyes nap, minden egyes percben bárki tehet valamit azért, hogy jobb legyen a világ" - mondta Jane Goodall a gyerekeknek, miközben molyhos tölgyet, vadkörtét és berkenyét ültettek a Sas-hegyen, számolt be a Duna-Ipoly Nemzeti Park a honlapján, szúrta ki a hvg.hu.

Jane Goodall a magyarországi Jane Goodall Intézet meghívására érkezett Budapestre, a múlt héten először a Szigeten járt, hogy beszédet tartson a fesztiválozóknak, másnap pedig a Nemzeti Parkban ültetett őshonos fákat.

Jane Goodall a Sas-hegyen

Jane Goodall a Sas-hegyen

Fotó: dunaipoly.hu

 

"A sas-hegyi tölgyes – kiemelkedve kertvárosi környezetéből – őshonos erdei fajaival a nagy biológiai sokféleséggel rendelkező szárazföldi élőhelyeink közé tartozik – csakúgy, mint Magyarország más tölgyerdei" - áll a Nemzeti Park honlapján, ahol arról is olvashatunk, hogyan él együtt több száz faj a Sas-hegyen és hogyan igyekeznek a park tölgyeseit ellenállóbbá tenni, amiben most Goodall is segített.

"A Life4OakForests projekt keretében az özönnövények visszaszorításával, az erdőregenerációs folyamatok megsegítésével (a túlzottan elszaporodott cserjék visszaszorításával), illetve a tölgyek és a tölgyerdőkre jellemző növények ültetésével érjük el a tölgyesek természetesebbé válását."

A Jane Goodall által indított Roots&Shoots (Rügyek és gyökerek) program az embereket, elsősorban a fiatalabb generációt igyekszik megszólítani és inspirálni az őket körülvevő, nekik nem tetsző környezeti vagy társadalmi problémák megoldására.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.