Jane Goodall Magyarországon járt és fákat ültetett

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 13.

Lokál

És beszédet tartott a Szigeten.

"Minden egyes apró cselekedet számít. Minden egyes nap, minden egyes percben bárki tehet valamit azért, hogy jobb legyen a világ" - mondta Jane Goodall a gyerekeknek, miközben molyhos tölgyet, vadkörtét és berkenyét ültettek a Sas-hegyen, számolt be a Duna-Ipoly Nemzeti Park a honlapján, szúrta ki a hvg.hu.

Jane Goodall a magyarországi Jane Goodall Intézet meghívására érkezett Budapestre, a múlt héten először a Szigeten járt, hogy beszédet tartson a fesztiválozóknak, másnap pedig a Nemzeti Parkban ültetett őshonos fákat.

Jane Goodall a Sas-hegyen

Jane Goodall a Sas-hegyen

Fotó: dunaipoly.hu

 

"A sas-hegyi tölgyes – kiemelkedve kertvárosi környezetéből – őshonos erdei fajaival a nagy biológiai sokféleséggel rendelkező szárazföldi élőhelyeink közé tartozik – csakúgy, mint Magyarország más tölgyerdei" - áll a Nemzeti Park honlapján, ahol arról is olvashatunk, hogyan él együtt több száz faj a Sas-hegyen és hogyan igyekeznek a park tölgyeseit ellenállóbbá tenni, amiben most Goodall is segített.

"A Life4OakForests projekt keretében az özönnövények visszaszorításával, az erdőregenerációs folyamatok megsegítésével (a túlzottan elszaporodott cserjék visszaszorításával), illetve a tölgyek és a tölgyerdőkre jellemző növények ültetésével érjük el a tölgyesek természetesebbé válását."

A Jane Goodall által indított Roots&Shoots (Rügyek és gyökerek) program az embereket, elsősorban a fiatalabb generációt igyekszik megszólítani és inspirálni az őket körülvevő, nekik nem tetsző környezeti vagy társadalmi problémák megoldására.

Figyelmébe ajánljuk

Se csoda, se ítéletnap nem várható az Otthon Starttól

Sok a nyitott kérdés a 3 százalékos lakáshitelek lehetséges hatásairól: az első lakásra sorban állók közül sokan inkább csalódhatnak majd, és az évi több tízezer új lakás sem tűnik megalapozott várakozásnak – viszont a program a költségvetésnek is talán csak szélsőséges esetben okoz fenntarthatatlan terhet.

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.