Szülők, pedagógusok és a korosztállyal foglalkozó más szakemberek körében erősen él a meggyőződés, hogy a West-Balkánban történt tragédia nem véletlenszerű baleset volt, hanem szükségszerű következménye a hazai partiszcénában az utóbbi egy-két évben lejátszódott változásoknak: a mindenféle zenés-táncos helyek közönsége egyre fiatalabb lett, és egyre többet és intenzívebben iszik és használ különböző szereket.
"Nagyjából a '89 után születetteknél kezdődött az, hogy megjelent egy korábban egyáltalán nem tapasztalható generációs szakadék: ami régebben fiatalok és felnőttek között volt, az most fiatal és fiatal között van. (...) Sehol a világon nincs ilyen, hogy a tizenhárom-tizenhét éves korosztály ilyen mennyiségben ott van az éjszakában" - mondta nem sokkal az eset után az [origó]-nak Palotai Zsolt, a hazai partikultúra vitathatatlan tekintélyű ikonja. Palotai szerint ez az új generáció lepusztítja a partiszcénát: ízlésük változékony, de egysíkú, viselkedésük a normáitól megszabadult tömegemberé, és ráadásul nem is igazán fizetőképesek. Ezt a közönséget egyetlen helyen sem szeretik, és nem is csak a gyenge fogyasztási potenciálja miatt: "Közismert, hogy egy többezres felnőttbuli után nincs annyi kár, mint amennyivel egy ötszáz fős tiniparti jár" - mondja Laki L. László, a Cinetrip tulajdonosa, az Egyesület a Kulturált és Biztonságos Szórakozásért (EKBSZ) nevű civil szerveződés ügyvezetője. Ahogyan közismert az is, hogy a kis pénzű kamaszok - mivel a "benti" árak nekik drágák - inkább kint isznak, és többé-kevésbé már részegen és/vagy betépve, illetve más tudatmódosítók hatása alatt mennek a buliba. Ennek a szokásnak az egyik sajátos következménye, hogy számukra eltolódik a program: az este tetőpontja, a nagy esemény a közös berúgás lesz, ami ezután jön, az igazi parti, a zene és a tánc sokuk számára már a levezető szakasz, az afterparti. "Ezek a gyerekek kiskamasz koruk óta ezt csinálják, erre van beállítódva az ingerküszöbük: soha nem fogják megtanulni például a minőségi alkohol mértékkel történő fogyasztásának élvezetét" - teszi hozzá az egyik népszerű pesti hely tulajdonosa.
Tinédzserhordák
Vagy így lesz, vagy nem, de az mindenesetre általánosnak tűnő tapasztalat, hogy a maguk sajátos módján bulizó "hordák" riasztóan hatnak az idősebb - ebben az esetben ez a huszonéveseket jelenti - és tehetősebb vendégekre, sőt egyesek szerint bizonyos esetekben ki is szorítják a felnőtt közönséget. Ugyanakkor az új szabályozás éppen őket zárja ki a partik nagy részéről, hiszen a legtöbb helyen tizennyolc éven aluliak éjfélig lehetnek a "zenés-táncos szórakozóhelyen", és ezt általában be is tartják a helyek - márpedig parti nem nagyon kezdődik éjfél előtt: "A szervezők általában fél egy körül kezdenek izgulni, hogy bukás lesz-e az este" - mondja az iparágban dolgozó forrásunk. Kérdés persze, hogy az új szabályozás mit old meg: a tiniket kétségkívül kiszorítja a partiszcénából, de azt azért senki nem gondolja, hogy ezzel megoldódott volna a probléma, hacsak fel nem tételezzük, hogy az eddig partizó tinédzser mostantól éjfél után hazamegy. "Lehet, hogy eltűnnek a szemünk elől, de félő, hogy újra elszaporodnak a házibulik, ahol a gyerekek aztán tényleg minden kontroll nélkül maradnak - mondja Bóna Márk, az EKBSZ fiatalkorúakkal foglalkozó munkacsoportjának vezetője. - Nyilván nem egy homogén csoportról kell beszélni, de azzal azért számolni kell, hogy azok a gyerekek, akik olyan mértékben kerültek ki a szülői kontroll alól, hogy rendszeresen, akár minden hét végén résztvevői lehettek a partiknak, most sem otthon, a szüleik mellett fogják keresni a szórakozást." Abban egyetértés mutatkozik a vendéglátósok, szervezők és üzemeltetők között, hogy az államnak a puszta szabályozáson és ellenőrzésen túl is vannak feladatai: valamiképp segítséget kellene nyújtania abban, hogy a most jelentős részben az utcán, a "helyek" körüli közterületeken ténfergő tizenévesek számára is működhessenek valamiféle ifjúságiklub-szerű helyek. (Úgy tűnik, a közterületek valóban közösségi célú birtokba vétele önmagában is jótékony hatással van a tudatmódosítók használatára. Az egyik Pest megyei kisváros civil segítőszervezetének munkatársai szerint náluk nem jellemző a rohamivás, a botránnyal járó szerhasználat, mivel a többség az éjfélkor kezdődő diszkóig a főtéren iszogat és beszélget - igaz, ehhez kellett a - mai viszonyok közt bátornak számító - polgármester hallgatólagos jóváhagyása.)
"Minden korosztályra jellemző az a fajta emlékezetvesztés, amelyik katasztrofálisnak éli meg a jelent a saját múltjához képest - ezeket a "bezzeg az én időmben" jellegű észrevételeket tehát eleve fenntartással kell kezelni - mondja Dávid Ferenc szociológus, a Kék Pont Party Service munkatársa. De ezen túlmenően is, alapvetően nem őszinte a drogról folyó diskurzus: miközben démonizáljuk a kábítószereket, költségvetési pénzekből támogatjuk a pálinkafogyasztás népszerűsítését - így, hogy kizárólag a legális/nem legális dimenzióban helyezzük el a különböző drogokat, nem is lehet hatékonyan működő drogstratégiát felépíteni. Továbbá azt sem sikerült még kitalálni, hogy mit mondjunk a fiataloknak, miért is lenne olyan fontos az egészséges életmód. Hogy majd még húsz évig éljenek? Ez egy kamasz számára semmiféle értéket nem jelent."
Márpedig valamit mondani kell, mert nyilván hamis az illúzió, hogy a mérték nélkül való alkohol- és szerfogyasztással járó problémás, néha drámai következmények valamiféle intézményes megoldással, jobb szabályozással, erőteljesebb hatósági fellépéssel kezelhetők lennének. "Persze tagadhatatlanul fontos lenne, hogy az előírásoknak megfelelően a rendezvény alatt biztosítva legyen a hideg víz a mosdóban - mint ahogy sok helyen most sincs -, és ne négyszáz forint legyen két deci ásványvíz, de ez már inkább csak ártalomcsökkentés, mintsem a tényleges probléma megoldása" - mondja Szabó Maya, a most alakuló Riadólánc Gyermekeink Biztonságos Szórakozásáért Egyesület egyik elnöke. Az egyesület az év elején létrejött Budapesti Szülők Riadólánca Facebook-csoportból nőtt ki. Kezdetben csak az információcsere volt a cél, de most már más dimenziókban keresik a megoldást: nyárra ötnapos közös tábort szerveznek szülőknek és gyerekeiknek, ahol - a szokásos nyári programok mellett - szakemberek vezetésével végigvehetik a partizással kapcsolatos összes kritikus pontot, az addikciók kialakulásától a különböző drogokkal járó tünetek felismerésén át az elsősegélynyújtásig. És közben persze lehet beszélni magáról a dologról - merthogy a szervezők előtt is világos, hogy erről beszélni kell (lásd Új generációk című keretes interjúnkat), mivel a gyerek alkoholhoz és más drogokhoz való viszonya jelentős részben a szülővel való kapcsolat minőségén és a látott mintán múlik. Mint ahogy az is elég valószínű, hogy eredendően nem azok a gyerekek vannak a legrosszabb helyzetben, akik ott lesznek a szüleikkel az egyesület táborában.
Sokat és gyorsan
"A legújabb kutatási eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a rohamivás önmagában károsít bizonyos agyi érési folyamatokat. Itt tehát a fogyasztás menynyisége mellett annak jellege is meghatározó. Egészen mostanáig szakmai konszenzus volt abban is, hogy tizennyolc éven aluliak esetében nem beszélhetünk alkoholizmusról, mert nem létezik a jelenség - mondja dr. Bodrogi Andrea pszichiáter, az Ébredések Alapítvány addiktológus főorvosa. - Egy idén publikált amerikai kutatási eredmény szerint azonban, ha nem is a felnőttekével mindenben megegyező kritériumok szerint, de az ottani 18 év alatti korosztály két százaléka tekinthető alkoholfüggőnek. Itthon ilyen eredmény nincs, de mi is tudunk olyan tizennyolc éves kliensről, aki egy éve jár az Anonim Alkoholisták közösségébe." A fiatalkorúak alkoholfogyasztását vizsgáló magyarországi kutatások adatai ezzel együtt nem mutatnak drámai változásokat (bővebben: "Nem érdekel senkit" - Elekes Zsuzsanna szociológus a kamaszok ivási szokásairól; Magyar Narancs, 2010. január 14.) -, ez alól csak az első fogyasztás, illetve lerészegedés időpontjának fokozatos korábbra tolódása, illetve a nagyivás egyre elterjedtebbé válása a kivétel. (A nagyivás egy nap alatt több mint 5 egységnyi elfogyasztott alkoholt jelent: egy egység 15 gramm alkohol, azaz nagyjából egy korsó sör, két deci bor vagy egy "feles". Ennek két órán belüli elfogyasztása a "binge drinking", azaz rohamivás.) "A fiatalok több mint egyharmadával fordult elő legalább egyszer a kérdezést megelőző hónapban, hogy egy alkalommal 5 vagy több italt ivott meg. (...) a 2007. évi adatok alapján a nagyivás elterjedtsége tovább nő a fiatalok körében" - állapítja meg a budapesti 8-10. osztályosok alkoholfogyasztási szokásait mérő 2007-es ESPAD-kutatásról szóló jelentés. "Ugyanakkor maga a rohamivás nem új és nem is kizárólag magyarországi jelenség: a fiatalok alkoholhasználatára mindig is jellemző volt. Kétségkívül van egy életkori előretolódás, de ez a mostani válsághangulat inkább a szülők és pedagógusok hamis percepciójából következik. Fontos lenne viszont valamiképp szűrni a nagyivókat, mert egy részüknél megmaradhat ez a fogyasztási mintázat - figyelmeztet Demetrovics Zsolt, a hazai partiszcéna jellegzetességeit tizenöt éve kutató pszichológus. (Vele készült korábbi beszélgetésünk: "Nem a diszkós csinálja a drogosokat", Magyar Narancs, 2003. július 17.) - A partikultúra kétségkívül olyan világ, ahol besűrűsödve jelennek meg a problémák; de éppen ezért nem a partiszcéna felszámolására kellene törekedni, hiszen - tetszik vagy sem - egyrészt az ifjúsági kultúra integráns része, másrészt nem oki tényező a problémák kialakulásában. Sőt inkább egy lehetőség, ahol a civil szervezetek segítségével be lehetne avatkozni - úgy, ahogy ezt jó néhány segítő szervezet teszi: vízosztástól a tanácsadásig mindennel, amire ott helyben mutatkozik igény."
Márpedig igény van, és vélhetőleg egyre inkább lesz is. A Balaton Soundon dolgozó taxisok soha nem látott élményként meséltek az egyik civil szervezet munkatársainak fáradhatatlanul bulizó kamaszokról, akiket a fesztivál utolsó napján még ugyanúgy láttak pörögni, mint az elsőn. (Lásd Tápsó és áramlás című keretes anyagunkat.) Ezek a gyerekek valami nagyon sajátos állapotban voltak, amiről az őket fuvarozó taxisok csak annyit tudtak biztosan, hogy az nem az alkohol hatása: ennyit és így részegen senki nem bír végigcsinálni.
"Persze rémisztő, hogy olyan szereket használnak ma a partikon, amiről senki nem tudja, hogy micsoda, csak abban az egy dologban biztos mindenki, hogy a cucc legális. Itt, ezen a ponton ér véget az eddigi drogpolitika: hiszen mi tanítottuk ezeknek a gyerekeknek, hogy ami legális, azt szabad is, abból baj tehát nem lehet, fogyasszál csak bátran. Most itt van a partidrogok új generációja, és a szerek többségéről csak azt tudjuk, hogy olcsó és legális - mondja Dávid Ferenc. - Mostanra végképp nyilvánvalóvá vált, hogy az állam ebben a meccsben, ahol megpróbálja utolérni a szabályozással a kémiai innovációkat, csak vesztes lehet, hiszen a gyártók akár naponta hozhatnak ki új szereket. Binge drinking vagy dizájnerdrog: újra kellene gondolni az egész drogpolitikát; felnőttként kezelni az embereket, és a szankciókkal való ijesztgetés helyett helyreállítani a mértékletesség tiszteletét. Nem lesz se gyors, se könnyű, de más lehetőség momentán nem kínálkozik."
Új generációk
Rácz József pszichiáter, a Kék Pont igazgatója a kamaszok droghasználatáról
Magyar Narancs: Sokan a szénsavas üdítőkkel veszik egy kalap alá az energiaitalokat - ma már az sem ritka, hogy kiskamaszok tízóraira visznek ilyeneket. Valóban ilyen ártalmatlan üdítők ezek?
Rácz József: Az energiaitalokban akár egy normálkávé koffeintartalmának tízszerese is lehet, és ebben a korosztályban a napi egy kávé sem elfogadható. Ugyanakkor vannak vizsgálatok, amelyek azt mutatják, hogy az energiaitalok fogyasztása összefügg a később kialakuló alkoholfogyasztási szokásokkal, így elsősorban a rendkívül káros hatású, komoly következményekkel fenyegető nagyivással. Az energiaital ugyanis nem viszonylag egyenletes, stabil jó közérzetet biztosít, hanem löketszerűen hat - éppen ez jelenti benne az élményt. Nem csoda, hogy az a gyermek, amelyik hozzászokik ehhez, valami hasonlót fog keresni az alkoholban is - és már ott is vagyunk a "binge drinking"-nél, a rohamivásnál. A másik kapcsolódási pont a korosztály körében különösen népszerű energiaital-tartalmú koktélok térhódítása. Nem véletlen, hogy a legtöbb szórakozóhelyen a jegy mellé adnak egy ilyen koktélt.
MN: Miért ilyen népszerűek ezek a koktélok?
RJ: Egyrészt a fiatal ezek révén úgy léphet be az alkoholfogyasztás világába, hogy még a kedvenc ízeiről sem kell lemondania. Másrészt a koffein késlelteti az alkohol kábító hatását: az alkohol hatásgörbéje olyan, hogy az első szakaszban oldott, kellemes izgalmi állapotot biztosít, majd ezt követően egyre erősebb lesz a szedatív, kábító hatása. A nagy mennyiségű koffein ezt a görbét torzítja azzal, hogy késlelteti a második szakaszt. Ez a késleltetett hatás jelenik meg aztán hirtelen, a koffein stimuláló hatásának lecsengésével: jobb esetben váratlanul elalszik, rosszabb esetben hirtelen nagyon részeg lesz az illető.
MN: A kamaszok egyébként is nagyon részegek tudnak lenni - talán a tapasztalatlanságuk miatt is.
RJ: Az agy fejlődési sajátosságainak következménye, hogy - mivel a serdülőkorban a gátló funkciókért is felelős frontális agylebeny még fejletlenebb - a tizenévesek a látszat ellenére jobban bírják az italt, mint a felnőttek; ezért többet is isznak, mivel náluk a negatív hatások - például a beszéd- és egyensúlyzavar - csak lényegesen több alkohol elfogyasztása után lépnek föl. Az alkohol káros hatásainak viszont legalább olyan kitettek, mint a felnőttek. Azt is látni kell, hogy ez a korcsoport fontos célpontja az alkoholmarketingnek: folyamatosan érik az alkoholfogyasztásra ösztönző hatások, kezdve a kifejezetten nekik kifejlesztett és folyamatosan népszerűsített "alcopop"-októl a nagy alkoholcégek sport- és partiszponzorációs tevékenységéig.
MN: Sok szülő azon az állásponton van, hogy hagyni kell a gyereket, majd kinövi ezt is, kitombolja magát, és előbb-utóbb kialakul a normális viszonya az alkohollal.
RJ: Az esetek többségében ez így is van. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az elhanyagoló családoknál nagyobb a problémás ivás kialakulásának kockázata - ez egyébként elsősorban a legalacsonyabb és legmagasabb státuszú családokban a jellemző. A legrosszabb szülői taktika a probléma ignorálása: meg kell próbálni beszélni a dologról, még akkor is, ha először nehezen megy, vagy egyenesen kínos a dolog. A vizsgálatok azt mutatják, hogy meghatározó szerepe van a szülői kontrollnak és támogatásnak, és ebből a szempontból mindegy, hogy demokratikus vagy autoriter a szülői attitűd. Hogy mást ne mondjak, egyértelmű összefüggés van például a hazamenés időpontja és az ivás mennyisége között. Már csak emiatt is problematikus egyébként, hogy a legtöbb esetben a szórakozóhelyeken éjfél után indul be igazán az élet, hiszen a gyerek ez alapján okkal mondja, hogy ha éjfélre haza kell jönnöm, akkor akár el se menjek.
MN: Mekkora szerepe van a serdülők drogfogyasztásában a partidrogok új generációjának, a dizájnerdrogoknak?
RJ: Erről még nincsenek egzakt adataink, hiszen csak most kezdődött az idei ESPAD-vizsgálat eredményeinek feldolgozása, és nálunk ebben kérdeztek rá először az új partidrogokra. A nyugat-európai vizsgálatok azt mutatják, hogy a kilencvenes évek elején az alkohol újra teret hódított a partidrogokkal szemben, de az elmúlt egy-két évben a mefedron és a dizájnerdrogok révén ezek a szerek megint előretörtek. A hozzánk befutó információk alapján úgy tűnik, a budapesti középiskolások körében rohamosan terjed az új anyagok használata.
Tápsó és áramlás
"Fogyasztása után ne lepődj meg, ha kicsit felpörög a világ körülötted, és ragyog az elméd, de az se legyen meglepetés, ha könnyebben megy majd a csajozás, mert megered a nyelved, és ezek mellett úszol a jókedvben, és a zene is mélyebben érint, mint általában. Kicsit melegebb lesz, és hevesebben kalimpál a szív.(...) Minden kedves vendégünknek ajándékba adunk egy üveg Flow Elixír-t a bejáratnál, és a hostesseink egy rövid ANONYM kérdőívvel várnak Titeket távozáskor. A Flow kipróbálása nem kötelező, de jelen esetben részesei lehettek egy új dolog születésében, ami forradalmi változásokat hozhat a hazai party életbe. ÉRKEZZ KORÁN, mert a FLOW fogyasztása ugyan rövid ideig, de a hatása hosszan tart" (sic!) - ezekkel a szavakkal ajánlotta az egyik legnagyobb fesztiválon a kereskedelmi forgalomban nem, csak a gyártó által szponzorált bulikon egyszer pénzért, máskor a jegy mellé ajándékként kapható sajátos "üdítőitalt" az egyik ismert partiszervező cég. A beszámolók szerint valóban erős hatású az anyag: bár sokan a fent leírtaknak megfelelő élményeket éltek át, voltak, akik kevésbé jártak jól - két napig hánytak tőle. Bár nem tudható, valójában mit tartalmaz a Magyarországra "próbára" behozott 20 ezer palacknyi folyadék (a "termékismertető" szerint kizárólag növényi alapanyagokat, tehát az "elixír" már csak ezért is veszélytelen, ha nem egyenesen egészséges - hangsúlyozza az ismeretlen gyártó), de a leírás éppúgy a klasszikus partidrogok nyújtotta élményeket kínálja, mint a szintén nem illegális dizájnerdrogok. Igaz, ezek marketingjénél a növényi kultúra más szerepet játszik: ha a keresőbe beírjuk a "növényi tápsók" szókapcsolatot, tucatnyi olyan "nagykereskedésre" bukkanunk, amelyeknél a 4-MEC tápsóból 200 mg kapható 3000 forintért vagy a methylone nevű kristályos szerkezetű anyag, esetleg "legál kóla" és még jó néhány más szer - hasonló árakon. A merészebb honlapok az egyes "tápsókat" össze is hasonlítják a (már) nem legális szerekkel, mint a mefedron (kati) vagy az amfetamin, de egyúttal azt is közlik, hogy az általuk forgalmazott "illatosító" vagy "tápsó" emberi fogyasztásra nem alkalmas - holott éppen ezek azok a bizonyos be nem tiltott dizájnerdrogok, melyek az elmúlt háromnegyed évben elárasztották a magyar és az európai piacot.
