Két hét múlva indul a Liget projekt, jó sok kocsma van benne

  • Hamvay Péter
  • 2016. március 12.

Lokál

A Liget Budapest projekt szervezte helyszíni bejáráson csupa érdekes dolgot tudtunk meg a Városliget elég szomorúnak tűnő jövőjéről. De tudjuk, elszáll a bú, ha felöntünk a garatra.

Tegnap kapta meg a Sou Fujimoto japán építész tervezte Magyar Zene Háza az építési engedélyt, így kezdődhet a kiviteli tervek elkészítése, és ami még fontosabb: két hét múlva megindul az épület helyén álló Hungexpo-ingatlanok bontása – tudtuk meg a Liget Budapest projekt szervezte helyszíni bejáráson.

A legtöbb budapesti – ha ismerni véli is a Városligetet – nem biztos, hogy tudja, hol is van az a kilenc épület, amelyek helyén a Zene Háza áll majd, ha minden jól megy, a 2018-as választásokra; elsőként és határidőre egyedüliként a tervezett három múzeum közül.

Kertem, Kertem, ki a legszebb?

Ugyanis a Városligeti-tó mellett, az egykori Kertemet is magába foglaló, nem kevesebb, mint egyhektáros telek épületei a köré telepített fasortól alig látszanak. Mint kiderült, igazi rozsdazónát rejtenek a fák, a szétrohadt, többemeletes irodaház és egyéb kiszolgálóépületek a hatvanas években a Ligetben megrendezett BNV-k logisztikai központjaiként szolgáltak.

A Ligetben az 1896. évi millenniumi kiállítástól kezdődően a hetvenes évekig rendeztek nemzetközi vásárokat. A két világháború között élte fénykorát a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV), mely részben az egykori millenniumi épületeket vette birtokba. A háborúban számos pavilon súlyos károkat szenvedett, rövid szünet következett, de az 1958-as brüsszeli expo magyar sikerét követően újra vásárváros lett a Liget, amihez az 1960-as években sorra épültek az új pavilonok. A mai PeCsa helyén állt a legnagyobb állandó pavilon, a Nagyréten csak ideiglenes épületeket húztak fel. Amikor a vásárközpont 1974-ben elköltözött mostani helyére, Kőbányára, részben rehabilitáltak a Ligetet, elbontottak számos létesítményt, s az 1980-as évek közepére – az egykori BNV-pavilonból – kialakítottak a PeCsát. Ugyanakkor a masszív és ronda irodaépületek ott maradtak, és jóval a rendszerváltás után is a BNV, majd számos más bérlő használta azokat.

A bejáráson az is kiderült,

hogy némileg változott a Magyar Zene Háza koncepciója. Korábban arról volt szó, hogy nem épül koncertterem itt, legfeljebb valami szabadtéri muzsikálásra alkalmas színpadocska lesz. Most viszont megtudtuk, hogy szinte a teljes föld feletti üvegkocka egy nagy, 260 ülőhelyes koncertterem lesz.

false

Tehát az egyébként is túlfejlett budapesti komolyzenei infrastruktúra (Müpa, Zeneakadémia, Pesti Vigadó stb.) egy újabb helyszínnel bővül. Arról nem tudtunk meg konkrétumot, hogy

ki üzemelteti majd ezt a többfunkciós intézményt?

Batta András, a projekt gazdája korábban lapunknak arról beszélt, hogy a magyar zene történetét bemutató kiállítás is nyílik a házban, ám most erről nem esett szó, csak a korábban szintén említett hangdóm, illetve a zene és hang születéséről, a zenei stílusokról szóló állandó kiállításról.

Nemcsak múzeumok, hanem

a vendéglátóhelyek száma is szaporodik

a Ligetben. A Zene Házában is lesz egy étterem és söröző is. Utóbbi, meglehetősen attraktív módon, a Városligeti-tó felőli részen lesz kialakítva. De Baán László korábban arról beszélt, hogy a Közlekedési Múzeum mai tereit is elsősorban közösségi térként fogjak hasznosítani, míg a múzeumi kiállítóterek a föld alatt lesznek, s korábban jó ötletnek tartotta, hogy a szintén felújítás előtt álló, ám funkciót még nem találó Olof Palme Ház is vendéglőként üzemeljen.

A bejáráson viszont az hangzott el a projekt egyik illetékesétől, hogy a népszerű Kertem szórakozóhely tulajdonosával is folynak a tárgyalások, hogy valahol a Ligetben újra kinyisson a romkocsma.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.