Tegnap kapta meg a Sou Fujimoto japán építész tervezte Magyar Zene Háza az építési engedélyt, így kezdődhet a kiviteli tervek elkészítése, és ami még fontosabb: két hét múlva megindul az épület helyén álló Hungexpo-ingatlanok bontása – tudtuk meg a Liget Budapest projekt szervezte helyszíni bejáráson.
A legtöbb budapesti – ha ismerni véli is a Városligetet – nem biztos, hogy tudja, hol is van az a kilenc épület, amelyek helyén a Zene Háza áll majd, ha minden jól megy, a 2018-as választásokra; elsőként és határidőre egyedüliként a tervezett három múzeum közül.
Kertem, Kertem, ki a legszebb?
Ugyanis a Városligeti-tó mellett, az egykori Kertemet is magába foglaló, nem kevesebb, mint egyhektáros telek épületei a köré telepített fasortól alig látszanak. Mint kiderült, igazi rozsdazónát rejtenek a fák, a szétrohadt, többemeletes irodaház és egyéb kiszolgálóépületek a hatvanas években a Ligetben megrendezett BNV-k logisztikai központjaiként szolgáltak.
A Ligetben az 1896. évi millenniumi kiállítástól kezdődően a hetvenes évekig rendeztek nemzetközi vásárokat. A két világháború között élte fénykorát a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV), mely részben az egykori millenniumi épületeket vette birtokba. A háborúban számos pavilon súlyos károkat szenvedett, rövid szünet következett, de az 1958-as brüsszeli expo magyar sikerét követően újra vásárváros lett a Liget, amihez az 1960-as években sorra épültek az új pavilonok. A mai PeCsa helyén állt a legnagyobb állandó pavilon, a Nagyréten csak ideiglenes épületeket húztak fel. Amikor a vásárközpont 1974-ben elköltözött mostani helyére, Kőbányára, részben rehabilitáltak a Ligetet, elbontottak számos létesítményt, s az 1980-as évek közepére – az egykori BNV-pavilonból – kialakítottak a PeCsát. Ugyanakkor a masszív és ronda irodaépületek ott maradtak, és jóval a rendszerváltás után is a BNV, majd számos más bérlő használta azokat.
A bejáráson az is kiderült,
hogy némileg változott a Magyar Zene Háza koncepciója. Korábban arról volt szó, hogy nem épül koncertterem itt, legfeljebb valami szabadtéri muzsikálásra alkalmas színpadocska lesz. Most viszont megtudtuk, hogy szinte a teljes föld feletti üvegkocka egy nagy, 260 ülőhelyes koncertterem lesz.
| ||
Tehát az egyébként is túlfejlett budapesti komolyzenei infrastruktúra (Müpa, Zeneakadémia, Pesti Vigadó stb.) egy újabb helyszínnel bővül. Arról nem tudtunk meg konkrétumot, hogy
ki üzemelteti majd ezt a többfunkciós intézményt?
Batta András, a projekt gazdája korábban lapunknak arról beszélt, hogy a magyar zene történetét bemutató kiállítás is nyílik a házban, ám most erről nem esett szó, csak a korábban szintén említett hangdóm, illetve a zene és hang születéséről, a zenei stílusokról szóló állandó kiállításról.
Nemcsak múzeumok, hanem
a vendéglátóhelyek száma is szaporodik
a Ligetben. A Zene Házában is lesz egy étterem és söröző is. Utóbbi, meglehetősen attraktív módon, a Városligeti-tó felőli részen lesz kialakítva. De Baán László korábban arról beszélt, hogy a Közlekedési Múzeum mai tereit is elsősorban közösségi térként fogjak hasznosítani, míg a múzeumi kiállítóterek a föld alatt lesznek, s korábban jó ötletnek tartotta, hogy a szintén felújítás előtt álló, ám funkciót még nem találó Olof Palme Ház is vendéglőként üzemeljen.
A bejáráson viszont az hangzott el a projekt egyik illetékesétől, hogy a népszerű Kertem szórakozóhely tulajdonosával is folynak a tárgyalások, hogy valahol a Ligetben újra kinyisson a romkocsma.
