Két lénai tokot fogtak a Balatonban

  • narancs.hu
  • 2024. május 1.

Lokál

A horgászok nem ismerték föl, a biztonság kedvéért visszaengedték a zsákmányukat. Rosszul tették.  

Egy horgász április 19-én Révfülöpnél, másnap egy másik Balatonlellénél fogott lénai tokot (Acipenser baerii) a Balatonból – írja a balatonihal.hu.

A horgászok annyit meg tudtak állapítani, hogy a zsákmányuk valamilyen tokféle, de a fajt nem tudták pontosan meghatározni, ezért inkább visszaengedték a halakat a vízbe. Arra gondoltak, hogy a kifogott hal lehet akár védett vágótok (Acipenser gueldenstsedtii), esetleg kecsege (Acipenser ruthenus), amelyet szintén nem szabad megtartani. 

Még ha a döntésük logikus is, hiszen nem akartak véteni a szabályok ellen, amit tettek, mégsem jó, mivel a lénai tok idegenhonos halnak számít nálunk. Így a Balatonban, amely természetes víz, semmi helye. Horgásztavakban vagy halgazdaságokban előfordul, nagy eséllyel a Balaton vízgyűjtő területén lévő egyik tóból úszhattak el ezek a példányok valamelyik csatornán.

Arról, hogy a két hal bizonyosan lénai tok volt, a balatonihal.hu szakemberek segítségével bizonyosodott meg.

A tokféléket így, utólag akkor lehet a legkönnyebben megkülönböztetni, ha készült róluk fotó alulnézetből is, mert úgy lehet megvizsgálni a szájnyílás, az orr alakját, egymáshoz viszonyított helyzetüket, valamint a bajuszszálakat. A két említett tokról csak oldalnézeti kép készült – a horgászokkal együtt –, de a megkérdezett három halbiológus, illetve toktenyésztéssel foglalkozó szakember egybehangzóan állította: ezek lénai tokok.

A Balatonban egyébként őshonos tokfajok nemigen fordulnak elő. Elméletileg a Sió csatornán a Dunáról felzsilipelhetne egy kecsege egy hajóval, de hogy ilyen eset megtörtént volna, arról nincs adat.  

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. azt kéri a horgászoktól, hogy ha tokot fognak a tóban, vizsgálják meg alulról, a szája környékén, és lehetőleg fotózzák is le. 

 

A lénai tok bajuszszálai simák, hátrasimítva elérik a hal felső ajkát. A kecsege bajuszszálai is elérik a felső ajkat, viszont rojtozottak.

A vágótok bajuszszálai simák, de nem érik el a felső ajak vonalát. 

Ezen a videón az látható, ahogy egy horgász megküzd egy 21 kilogrammos lénai tokkal (közben a Gladiátor című film zenéje szól):

 

A címlapkép forrása a balatonihal.hu oldala

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.