helyrajzi szám

Széchenyi-hegyi adótorony

Az adótornyot végül 1958. január 24-én adták át, s kezdték meg a kísérleti adást – mellőzve az ünnepélyes kereteket. 

Amikor 1952-ben a Magyar Dolgozók Pártja a hazai televíziózás megindításáról döntött, a többségnek fogalma sem lehetett arról, hogy pontosan miről van szó. Az első adóállomást 1954 elején, a Széchenyi-hegyen, az egykori Hargita panzióban rendezte be a Magyar Posta mint a televíziózás felelőse, de az innen sugárzott adásokat kizárólag Budapest határa­in belül lehetett fogni, ha egyáltalán. Az illetékesek 1955-ben határozták el, hogy az első, komolyan vehető adóállomást is azon a környéken fogják megépíteni. Amikor 1956 márciusában, Székely László és Gergely István tervei alapján megkezdték az adótorony építését, még arról írtak a lapok, hogy hamarosan futballmérkőzéseket is közvetítenek, a rendszeres műsoradást pedig 1957. május 15-én kezdik meg. „De nemcsak a műsorban lesz nagy változás, hanem a televíziós vétel körülményei is jelentősen javulnak. Jelenleg 1 kilowattos kísérleti adó sugározza a műsort. Az adóberendezés, bár elég korszerű elvek alapján készült, még nem tökéletes – írta 1956. szeptember 7-én a Szabad Nép, hozzátéve, hogy a baráti Német Demokratikus Köztársaságtól olyan adóállomást rendeltek, amely harmincszor olyan erős lesz, mint az 1954 óta működő kísérleti adó. Ugyanebben a cikkben írtak az épülő adótorony munkálatairól is, az 56 méter magas építmény acélszerkezetét a Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat munkásai addigra már elkészítették. „Most a 23. számú Építőipari Vállalat dolgozóin a sor: a tornyot betonozni kell, meg kell építeni a 11 emeletes toronyépületet. A német szerelők az adóállomás szerelését a 38 méter magas antenna felállításával kezdik. Az adótorony tehát 94 méter magas lesz. Körülbelül a jövő év áprilisára fejezik be a televíziós adó szerelési munkálatait” – lelkendezett a Szabad Nép újságírója, nem is sejtve, hogy pár hét múlva leállnak az építkezéssel, a kommunista párt napilapját pedig megszüntetik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.