helyrajzi szám

Széchenyi-hegyi adótorony

Az adótornyot végül 1958. január 24-én adták át, s kezdték meg a kísérleti adást – mellőzve az ünnepélyes kereteket. 

Amikor 1952-ben a Magyar Dolgozók Pártja a hazai televíziózás megindításáról döntött, a többségnek fogalma sem lehetett arról, hogy pontosan miről van szó. Az első adóállomást 1954 elején, a Széchenyi-hegyen, az egykori Hargita panzióban rendezte be a Magyar Posta mint a televíziózás felelőse, de az innen sugárzott adásokat kizárólag Budapest határa­in belül lehetett fogni, ha egyáltalán. Az illetékesek 1955-ben határozták el, hogy az első, komolyan vehető adóállomást is azon a környéken fogják megépíteni. Amikor 1956 márciusában, Székely László és Gergely István tervei alapján megkezdték az adótorony építését, még arról írtak a lapok, hogy hamarosan futballmérkőzéseket is közvetítenek, a rendszeres műsoradást pedig 1957. május 15-én kezdik meg. „De nemcsak a műsorban lesz nagy változás, hanem a televíziós vétel körülményei is jelentősen javulnak. Jelenleg 1 kilowattos kísérleti adó sugározza a műsort. Az adóberendezés, bár elég korszerű elvek alapján készült, még nem tökéletes – írta 1956. szeptember 7-én a Szabad Nép, hozzátéve, hogy a baráti Német Demokratikus Köztársaságtól olyan adóállomást rendeltek, amely harmincszor olyan erős lesz, mint az 1954 óta működő kísérleti adó. Ugyanebben a cikkben írtak az épülő adótorony munkálatairól is, az 56 méter magas építmény acélszerkezetét a Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat munkásai addigra már elkészítették. „Most a 23. számú Építőipari Vállalat dolgozóin a sor: a tornyot betonozni kell, meg kell építeni a 11 emeletes toronyépületet. A német szerelők az adóállomás szerelését a 38 méter magas antenna felállításával kezdik. Az adótorony tehát 94 méter magas lesz. Körülbelül a jövő év áprilisára fejezik be a televíziós adó szerelési munkálatait” – lelkendezett a Szabad Nép újságírója, nem is sejtve, hogy pár hét múlva leállnak az építkezéssel, a kommunista párt napilapját pedig megszüntetik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.