helyrajzi szám

Széchenyi-hegyi adótorony

Az adótornyot végül 1958. január 24-én adták át, s kezdték meg a kísérleti adást – mellőzve az ünnepélyes kereteket. 

Amikor 1952-ben a Magyar Dolgozók Pártja a hazai televíziózás megindításáról döntött, a többségnek fogalma sem lehetett arról, hogy pontosan miről van szó. Az első adóállomást 1954 elején, a Széchenyi-hegyen, az egykori Hargita panzióban rendezte be a Magyar Posta mint a televíziózás felelőse, de az innen sugárzott adásokat kizárólag Budapest határa­in belül lehetett fogni, ha egyáltalán. Az illetékesek 1955-ben határozták el, hogy az első, komolyan vehető adóállomást is azon a környéken fogják megépíteni. Amikor 1956 márciusában, Székely László és Gergely István tervei alapján megkezdték az adótorony építését, még arról írtak a lapok, hogy hamarosan futballmérkőzéseket is közvetítenek, a rendszeres műsoradást pedig 1957. május 15-én kezdik meg. „De nemcsak a műsorban lesz nagy változás, hanem a televíziós vétel körülményei is jelentősen javulnak. Jelenleg 1 kilowattos kísérleti adó sugározza a műsort. Az adóberendezés, bár elég korszerű elvek alapján készült, még nem tökéletes – írta 1956. szeptember 7-én a Szabad Nép, hozzátéve, hogy a baráti Német Demokratikus Köztársaságtól olyan adóállomást rendeltek, amely harmincszor olyan erős lesz, mint az 1954 óta működő kísérleti adó. Ugyanebben a cikkben írtak az épülő adótorony munkálatairól is, az 56 méter magas építmény acélszerkezetét a Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat munkásai addigra már elkészítették. „Most a 23. számú Építőipari Vállalat dolgozóin a sor: a tornyot betonozni kell, meg kell építeni a 11 emeletes toronyépületet. A német szerelők az adóállomás szerelését a 38 méter magas antenna felállításával kezdik. Az adótorony tehát 94 méter magas lesz. Körülbelül a jövő év áprilisára fejezik be a televíziós adó szerelési munkálatait” – lelkendezett a Szabad Nép újságírója, nem is sejtve, hogy pár hét múlva leállnak az építkezéssel, a kommunista párt napilapját pedig megszüntetik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.