helyrajzi szám

Széchenyi-hegyi adótorony

Az adótornyot végül 1958. január 24-én adták át, s kezdték meg a kísérleti adást – mellőzve az ünnepélyes kereteket. 

Amikor 1952-ben a Magyar Dolgozók Pártja a hazai televíziózás megindításáról döntött, a többségnek fogalma sem lehetett arról, hogy pontosan miről van szó. Az első adóállomást 1954 elején, a Széchenyi-hegyen, az egykori Hargita panzióban rendezte be a Magyar Posta mint a televíziózás felelőse, de az innen sugárzott adásokat kizárólag Budapest határa­in belül lehetett fogni, ha egyáltalán. Az illetékesek 1955-ben határozták el, hogy az első, komolyan vehető adóállomást is azon a környéken fogják megépíteni. Amikor 1956 márciusában, Székely László és Gergely István tervei alapján megkezdték az adótorony építését, még arról írtak a lapok, hogy hamarosan futballmérkőzéseket is közvetítenek, a rendszeres műsoradást pedig 1957. május 15-én kezdik meg. „De nemcsak a műsorban lesz nagy változás, hanem a televíziós vétel körülményei is jelentősen javulnak. Jelenleg 1 kilowattos kísérleti adó sugározza a műsort. Az adóberendezés, bár elég korszerű elvek alapján készült, még nem tökéletes – írta 1956. szeptember 7-én a Szabad Nép, hozzátéve, hogy a baráti Német Demokratikus Köztársaságtól olyan adóállomást rendeltek, amely harmincszor olyan erős lesz, mint az 1954 óta működő kísérleti adó. Ugyanebben a cikkben írtak az épülő adótorony munkálatairól is, az 56 méter magas építmény acélszerkezetét a Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat munkásai addigra már elkészítették. „Most a 23. számú Építőipari Vállalat dolgozóin a sor: a tornyot betonozni kell, meg kell építeni a 11 emeletes toronyépületet. A német szerelők az adóállomás szerelését a 38 méter magas antenna felállításával kezdik. Az adótorony tehát 94 méter magas lesz. Körülbelül a jövő év áprilisára fejezik be a televíziós adó szerelési munkálatait” – lelkendezett a Szabad Nép újságírója, nem is sejtve, hogy pár hét múlva leállnak az építkezéssel, a kommunista párt napilapját pedig megszüntetik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.