Megalakult a Balabán-árokért és Ráckeve Természeti Értékeiért Egyesület, amely szeretné elérni, hogy a Balabán-ároknak, -lagúnának és -csatornának is nevezett vízterület revitalizációja minél hamarabb elkezdődjön.
A kezdeményezők szerint a lagúna alacsony vízállásnál lehangoló látvány, és ha nem kezdenek vele semmit, „néhány év múva bűzös, sáros, egészségtelen iszapsáv marad a helyén”.
Az egyesület együttműködési megállapodást kötött Ráckeve önkormányzatával, amely a hírek szerint támogatja a kezdeményezést. Várják azokat, akik szeretik és meg akarják óvni a természetet, a környéken élnek, oda járnak pihenni, vagy kajakozni, kenuzni szoktak a lagúnában, megcsodálva élővilágát, hangulatát, izgalmas látnivalóit. Évi 24 ezer forint tagdíjat szed az egyesület, e bevételből módszertani tanulmányt készíttet a revitalizációra.
„Ismét azért akarnak valamit »revitalizálni«, hogy aztán többet lehessen keresni belőle csónakkölcsönzéssel” – ez a Budapest halai nevű Facebook-oldal készítőjének, Szendőfi Balázs halkutatónak és természetfilmesnek a véleménye a kezdeményezésről.
Szerinte a Balabán-árkot nem kell megmenteni semmitől, mert természeti értékekben most is gazdag, és tovább gyarapodik.
„Kisebb-nagyobb rendszerességgel immár 15 éve figyelemmel kísérem a faunáját, valamint 2019-2021 között az RSD – A marasztalt folyó c. filmem forgatásakor hónapokat töltöttem a partján víz alatti és feletti felvételeket készítve. Itt vettem fel a csukák ívását, itt úszott rengeteg őshonos hal a kamerám elé, itt láttam mocsári teknősök tömegét és itt kísértem az RDHSZ széleskárász-anyahalbefogó különítményét fajmegőrzési célú szaporításhoz, melynek során előkerült az általam valaha látott legnagyobb és legszebb széles kárász” – írja Szendőfi Balázs.
A természetfilmes szerint a Balabán-árokért és Ráckeve Természeti Értékeiért Egyesületet döntően olyan emberek hozták létre, akik a vízbe dőlt fában, az iszapban és a hínárban is akadályt, hulladékot látnak, számukra a könnyen hajózható, horgászható, kikotort meder a rendezett környezet. Két tagnak is van csónakkölcsönzője a közelben.
Szendőfi figyelmeztet, a kotrás elpusztítaná a mocsári élővilágot, és megnyitná a Balabán-árokba az utat a Duna-ág főmedrében élő inváziós fajok – ezüstkárász, törpeharcsa, amur – előtt. Szerinte a Balabán-árkot nem revitalizálni kell, hanem természetvédelmi oltalom alá helyezni.
A Balabán-árok egyik csukáját ábrázoló címlapkép forrása a Budapest halai Facebook-oldal
