Kivágták a védett erdő felét a Szilas-patak mentén

Lokál

Fájó szívvel nézhették hónapokon át a XV. kerületben élő zöldbarátok a Szilas-patak mentén 10 hektár védett erdő felszámolását. A természetvédelmi területről lényegében eltüntették a természetet.

Pótolhatatlan veszteség a XV. kerületben élőknek, hogy 2020 őszén eltűnt kedvenc erdei sétányukból az erdő java a Szilas-patak mentén az Ázsia Centertől az M3-as autópálya kivezető szakaszáig. A Szilas (Nevesincs)-tóig 20 hektáron terjedő Szilas Természetvédelmi Terület felén termelték ki a fákat, csak foltokban hagytak az erdőből. Abszurd látvány, hogy a végihúzódó tanösvény táblái még az ösvényről való letéréstől is eltiltják a sétálókat, nehogy kárt tegyenek az erdő élővilágában, a táblák mögött azonban fák és növényzet helyett sivár terület, szétaprított tuskócsonkok jelzik a néhai erdőséget. A védett területen, amelyhez egy 3,5 hektáros ősláp is tartozik, jellemzően őshonos fák nőttek: kocsányos tölgy, szürke nyár, fehér fűz, a védett fajok közül kiemelkedő értéket képviselt két orchidea, a fehér madársisak és a széleslevelű nőszőfű. Az erdő otthont adott a védett egerészölyvnek, nagy fakopácsnak, zöld küllőnek, fehérharkálynak, énekesmadaraknak, a barátposzátának, fülemülének, énekes rigónak. A tarvágást követően természeti értékektől mentesített természetvédelmi területet hagytak maguk után a favágók.

A fakitermelést a 20 hektáron osztozó 149 erdőtulajdonos egyike, Lillik György indítványozta, akit több tulajdonos kezdeményezésére 2017. októberben jegyeztek be erdőgazdálkodóként a területre. Az elaprózott tulajdonosi szerkezet a kárpótlás következményeként jött létre a rendszerváltozás éveiben a fóti Vörösmarty MGTSZ földterületeinek visszaosztásával, reprivatizációjával. Az erdészeti törvény úgy rendelkezik, ha egy erdőnek több tulajdonosa van, akkor is kötelesek erdőgazdálkodást folytatni, aminek elvégzésével erdőgazdálkodót bíznak meg. A fák az elmúlt 30-40 évben akadálytalanul nőttek a 20 hektáron kijelölt erdőgazdálkodótól mentesen, egészen az erdőgazdálkodó megbízásáig, aki a fák kitermelésében látta meg az erdővel való foglalkozás értelmét, értékét. 2019. júliusban, amikor Merk Péter volt XV. kerületi önkormányzati képviselő kezdeményezésére egy madártani egyesületnek köszönhetően fővárosi helyi védettséget kapott az erdő, biztosnak tűnt, nem fenyegeti az elpusztítása. Erről a Fővárosi Közgyűlés határozott, csupán a 20 hektát 0,30 százaléka nem kapta meg a minősítést. Ennek ellenére 2019 szeptemberében az érdi kormányhivatal kiadta a területre a vágási engedélyt.

 
Fotó: A szerző felvétele/Zsidai Péter

Az önkormányzat lakossági bejelentés alapján értesült

Matlák Gábor, a XV. kerület környezetvédelemért felelős alpolgármestere a Narancs.hu-nak úgy nyilatkozott, eredménytelenül próbálták elérni, hogy elálljanak az erdőirtástól és megoldást találjanak az erdő hosszabb távú megvédésére. „Sajnos Magyarországon a törvényi környezet ennek többszörösen nem kedvez, az önkormányzat semmilyen módon nem hatóság ebben az ügyben.

Az illetékes kormányhivatal addigra már kiadta a vágási engedélyt, és ami még szomorúbb, a még Tarlós Istvánnak alárendelt fővárosi szakhatóság megadta a természetvédelmi hozzájárulást is,

annak ellenére, hogy ez egy fővárosi védettségű természetvédelmi terület”.

Matlák azt is elmondta, a Nevesincs-tó környéki erdőterületen tervezett fakitermelésről az önkormányzatot hivatalosan senki sem értesítette, arról a munkák előkészületeikor, 2020 augusztusában értesültek lakossági bejelentésekből. De nem csak az önkormányzatnak nem voltak információi a védett erdő felszámolásáról, az erdő tulajdonosai közül is voltak ilyenek. 2020. október 1-én Cserdiné Németh Angéla DK-s polgármester összehívta az erdőtulajdonosokat, hogy tájékoztassa őket a nevükben eljáró erdőgazdálkodó szándékairól. "Itt derült ki, hogy a nagy számú tulajdonos jó része nem is tud a tervezett fakitermelésről, a tulajdonosok egy része pedig egyenesen ellenzi azt" - idézte fel az egyeztetés meghökkentő hozadékát az alpolgármester.

Nem tudtak megállapodni

Lillik György érdeklődésünkre arról számolt be, az összes tulajdonost tértivevényes levélben értesítették az ingatlanjaikon végzendő fakitermelésről, amit az erdészeti szakkifejezést alkalmazva erdőmegújításként írt le. Ha nem értesítették volna az összes tulajdonost – mondta -, nem kapnak engedélyt az erdészettől a munkák elkezdésére.

Az önkormányzat a további erdőirtást megakadályozandó kisajátítási eljárással próbálkozott. Október 6-án a képviselő-testület elfogadta az erről szóló eljárás megindítását, cserébe azt kérte az erdőgazdálkodótól, az erdőt hagyja érintetlenül. „Lillik György ennek a kérésnek nem tett eleget: október első hétvégéjén elkezdték az erdő kivágását. Ezzel a lépéssel elvágta annak lehetőségét, hogy az önkormányzat kisajátítsa, és ezzel megvédje az ott lévő erdőt” – összegezte a legutolsó tárgyalási pontot az erdőgazdával Matlák Gábor.

 
Fotó: A szerző felvétele/Zsidai Péter

Lillik György erre úgy emlékezett, már közeledtek a megegyezéshez, a tárgyalások a szándékától függetlenül akadtak el, neki viszont haladnia kellett a munkával, mivel március 31-ig kapott engedélyt a fakitermelésre. Október 12-én a polgármesternek írt levelében kifogásolta, hogy a tulajdonosi gyűlés után nem kapott megkeresést, a tárgyalások elhúzódása számára jelentős késést eredményezett, a fakitermelést leállítani és késleltetni nem maradt lehetősége. Az önkormányzat szándéka szerint februárban zárhatták volna le a kisajátítást, de erre végül nem került sor, mivel a vágásba került erdőt az önkormányzatnak már nem állt érdekében megváltani.

Az utolsó előtti epizód egy hiábavaló egyeztetés volt a Gödöllőn székelő érdi kormányhivatallal. Ezen az alpolgármestert arról tájékoztatták, magánterületről van szó, amire a szakhatóság kiadta a vágási engedélyt, jogi lépéseket nem tehetnek. Az önkormányzat számára egyetlen lehetőség maradt, szakhatóságként ellenőrizni a szabályok közé szorított vágási engedélyben foglaltak betartását. Amennyiben az erdőgazdálkodó a megengedettnél nagyobb területen végez vágást, a megfelelő jogi lépéseket megtehetik, szükség esetén feljelentést tehetnek.

Lehet még erdő a Szilas-patak mentén

Matlák Gábor azt is elmondta, az erdőgazdálkodó a teljes 20 hektáros területre kért kitermelési engedélyt, a szakhatóságok azonban nem hagyták jóvá, erdősávok meghagyására kötelezték a kitermelt erdőterületek között. Amit megtehettek, a fővárosi önkormányzattal fogtak össze, hogy mentsék, ami menthető. A Fővárosi Természetvédelmi Őrszolgálat a Fővárosi Rendészeti Igazgatósággal kerített el szalaggal facsoportokat, hogy a védett, értékes madárfészkek, nővények megmaradjanak. Az a helyszínen kétségtelenül látható, a szalagok nem nyújtottak védelmet, azokon beül is vágtak ki fákat.

 
Fotó: A szerző felvétele/Zsidai Péter

Lillik György valótlanságnak nevezte, hogy természetkárosítást okoztak volna, állítása szerint a természetvédelmi hatóság naponta ellenőrizte működésüket, és rendben talált mindent. Az erdő már vágásérett volt, elmúlt 30 éves, az erdőgazdálkodási terv szerint is kitermelés várt rá, mondja Lillik, aki szerint 5-6 éven belül pusztulásnak indult volna, még épp időben vágták ki, amikor a faanyag egészséges volt. Az erdőgazdálkodó azt is közölte, végrehajtottak minden természetvédelmi szakhatósági előírást, a tuskókat is azért hagyták, hogy újrasarjasszák az erdőt, aminek az eredménye három év múlva már látható lesz. Helyszíni bejárásunkkor a tuskók már sorjáztak a földben, szétforgácsolta a gyökérszaggatást végző traktor.

A fővárosi természetvédelmi őrszolgálat ugyanakkor az erdőgazda állításával szembeni történéseket tapasztalt február utolsó hétvégéjén, amikor a kijelölt, szalaggal körbekerített, védett fajoknak otthont adó területen is termeltek ki fákat.

Emiatt a fővárosi önkormányzat az illetékes erdészeti hatóságnál eljárást kezdeményezett, a fővárosi főjegyző a természetvédelmi hatóságnál hivatalból eljárást indított.

Matlák Gábor a veszteségek elviselésére erdőgazdálkodással foglalkozó szakemberek a véleményét idézte lapunknak, akik szerint a Szilas Természetvédelmi Terület jelentős részén lévő vizes élőhely kipusztulásától, kiszáradásától az erdőpusztítás miatt nem kell tartani. „Az erdő a talajban maradt gyökerekről néhány év alatt visszanő, addig pedig a megszűnő párologtatás ellensúlyozza a benapozás okozta fokozott párolgást, a talajvíz pedig elegendő utánpótlást jelent a vizes élőhely számára. Szomorú, hogy ez megtörténhetett, de minden esély megvan rá, hogy pár év múlva ismét erdő lesz a Szilas mentén”.

 
Fotó: A szerző felvétele/Zsidai Péter

Lillik György cikkünk megjelenése előtt arról tájékoztatta lapunkat, saját elhatározásukból egy hét alatt tízezer facsemetét ültetettek a kivágott erdő helyén. Klasszikus facsemetéket nem láttunk ottjártunkkor, nyárfának tűnő dugványokból viszont több százat, ezret telepítettek.

Neked ajánljuk

Amatőr, archív

A borító tipográfiája és grafikai megoldásai édes-vegyes emlékeket ébreszthetnek az ötven fölötti hallgatókban. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az 1970-es évek végétől jelentetett meg hasonló kiszerelésű válogatásalbumokat olyan zenekaroktól, amelyeknek addigra 4–5 nagylemezük volt.

Mögötte fájdalom

A fiatalon eltávozó művész (1879–1920) minikiállítását a Magyar Nemzeti Galéria a halálának 100. évfordulóján készült bemutatni, a tárlatot nagyrészt egy magángyűjtő adományára, illetve új vásárlásokra alapozták. 

Prüntyögés és pátosz

Egyre több a kortárs magyar dráma, legalábbis a függetleneknél és a budapesti main­stream színházak stúdiói­ban, és egyre látványosabb az a tendencia, hogy a szerzők, dramaturgok, rendezők a színház, és nem az irodalom felől érkeznek (ami nem jelenti azt, hogy adott esetben a darabjaik ne lehetnének esztétikailag is értékesek). Ez a pezsgés jót tesz a szcénának: kitermel egyfajta eszköztárat, módszertant, és hosszú távon a középszer színvonalát is emelheti.

Túl a szeméthegyen

A háttérben szemetes zsákokban rengeteg PET-palack. Megjelenik kék estélyiben a műsorközlő, és szájbarágós-hajlongós-negédes modorban felkonferálja Bellinitől a La sonnambulát, amelyet, ahogy ő mondja, egy nagyszerű énekesnő fog előadni. Harmad­éles a cím, aki tud olaszul, annak sérti a fülét a rossz hangsúly. 

Ismeretlen vizeken

A 19. század végén két nő egymásba szeret, aztán több mint öt évtizeden át élet- és üzlettársakként egy hajótársaság élén állnak: ez a történet fikcióként is izgalmas lenne. De Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs valóban léteztek. A szerzőnek ez a harmadik magyarul megjelent regénye, a fordítás az előző kettőhöz (Lélegezz, Anyám ajándékai) hasonlóan Petrikovics Edit munkája. A szöveg nőtörténeti és LMBTQ-történeti szempontból egy­aránt kiemelt jelentőségű.

Politikai konstrukció

Az 1950-es évek Magyarországa és a Rákosi-rendszer kapcsán rögtön a mindent elborító Rákosi-képek ugranak be, közöttük az, amelyiken a hős egy búzamezőn kalászokat fogdos, meg persze az, hogy „Sztálin legjobb magyar tanítványához” köthető az ötvenes évek Magyarországán a „személyi kultusz időszaka”. Szinte halljuk az „éljen Rákosi” skandálást az ütemes tapssal.

Három majom egyszerre

„Nem tudom, nem emlékszem, hogy mi volt, nagyon távoli ez nekem már, ködös” – mondotta a tisztelt bíróságnak Berec Zsolt Fidesz-tag, valamikori Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlési alelnök Boldog István Fidesz-tag, volt fideszes országgyűlési képviselő tárgyalásán. Boldogot és társait korrupcióval vádolják, a volt képviselőre hatéves börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.

Köhög, fullad

Az Orbán-rezsim szellemi, adminisztratív és morális leépülésének és kormányzóképtelenségének immár minden áldott nap megnyilvánuló tünete az a felülről gerjesztett káosz, amely az oktatásban és az egészségügyben eluralkodott. Mindkét, az ország jólétét és hosszú távú sikerességét meghatározó ágazat túljutott a válság 24. óráján, és mindkettőben a még fellelhető szakszerű működés kizárólag a benne résztvevők elhivatottságán, s még inkább a tűrőképességén múlik.

Hűséges hátország

A magyar kormány kilenc, vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással büntetett orosz oligarchát szeretne leszedetni az Európai Unió szankciós jegyzékéről. Az orosz elnök legbelsőbb körének tagjairól van szó, akiknek fontos szerepük van Putyin háborújának finanszírozásában.

Az erő nem velünk van

Orbán Viktor országstratégiáját nemrég Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vázolta fel „Nem a szétbontásra, igen az összekapcsolásra – ez Orbán stratégiája a következő évtizedre!” címmel. Az írás egy tavaly év végén, zárt körben elhangzott Orbán Viktor-beszéd összefoglalójaként jelent meg, először a Mandiner.hu-n, majd minimális változtatással és a kormányfőre utalás nélkül a nyomtatott Mandiner hetilapban is.

Mesél az erdő

Guberálók kutatják át a déli határkerítésnél Magyar­országra bejutott ázsiai, afrikai emberek hátrahagyott holmiját, pénzt, telefont, powerbankot keresve. Az elfogott embercsempészek autóit bandák bontják szét. Az önkormányzatok hiába szerveznek rendszeres begyűjtést, nem győzik elvinni a szemetet.