Pótolhatatlan veszteség a XV. kerületben élőknek, hogy 2020 őszén eltűnt kedvenc erdei sétányukból az erdő java a Szilas-patak mentén az Ázsia Centertől az M3-as autópálya kivezető szakaszáig. A Szilas (Nevesincs)-tóig 20 hektáron terjedő Szilas Természetvédelmi Terület felén termelték ki a fákat, csak foltokban hagytak az erdőből. Abszurd látvány, hogy a végihúzódó tanösvény táblái még az ösvényről való letéréstől is eltiltják a sétálókat, nehogy kárt tegyenek az erdő élővilágában, a táblák mögött azonban fák és növényzet helyett sivár terület, szétaprított tuskócsonkok jelzik a néhai erdőséget. A védett területen, amelyhez egy 3,5 hektáros ősláp is tartozik, jellemzően őshonos fák nőttek: kocsányos tölgy, szürke nyár, fehér fűz, a védett fajok közül kiemelkedő értéket képviselt két orchidea, a fehér madársisak és a széleslevelű nőszőfű. Az erdő otthont adott a védett egerészölyvnek, nagy fakopácsnak, zöld küllőnek, fehérharkálynak, énekesmadaraknak, a barátposzátának, fülemülének, énekes rigónak. A tarvágást követően természeti értékektől mentesített természetvédelmi területet hagytak maguk után a favágók.
A fakitermelést a 20 hektáron osztozó 149 erdőtulajdonos egyike, Lillik György indítványozta, akit több tulajdonos kezdeményezésére 2017. októberben jegyeztek be erdőgazdálkodóként a területre. Az elaprózott tulajdonosi szerkezet a kárpótlás következményeként jött létre a rendszerváltozás éveiben a fóti Vörösmarty MGTSZ földterületeinek visszaosztásával, reprivatizációjával. Az erdészeti törvény úgy rendelkezik, ha egy erdőnek több tulajdonosa van, akkor is kötelesek erdőgazdálkodást folytatni, aminek elvégzésével erdőgazdálkodót bíznak meg. A fák az elmúlt 30-40 évben akadálytalanul nőttek a 20 hektáron kijelölt erdőgazdálkodótól mentesen, egészen az erdőgazdálkodó megbízásáig, aki a fák kitermelésében látta meg az erdővel való foglalkozás értelmét, értékét. 2019. júliusban, amikor Merk Péter volt XV. kerületi önkormányzati képviselő kezdeményezésére egy madártani egyesületnek köszönhetően fővárosi helyi védettséget kapott az erdő, biztosnak tűnt, nem fenyegeti az elpusztítása. Erről a Fővárosi Közgyűlés határozott, csupán a 20 hektát 0,30 százaléka nem kapta meg a minősítést. Ennek ellenére 2019 szeptemberében az érdi kormányhivatal kiadta a területre a vágási engedélyt.
Az önkormányzat lakossági bejelentés alapján értesült
Matlák Gábor, a XV. kerület környezetvédelemért felelős alpolgármestere a Narancs.hu-nak úgy nyilatkozott, eredménytelenül próbálták elérni, hogy elálljanak az erdőirtástól és megoldást találjanak az erdő hosszabb távú megvédésére. „Sajnos Magyarországon a törvényi környezet ennek többszörösen nem kedvez, az önkormányzat semmilyen módon nem hatóság ebben az ügyben.
Az illetékes kormányhivatal addigra már kiadta a vágási engedélyt, és ami még szomorúbb, a még Tarlós Istvánnak alárendelt fővárosi szakhatóság megadta a természetvédelmi hozzájárulást is,
annak ellenére, hogy ez egy fővárosi védettségű természetvédelmi terület”.
Matlák azt is elmondta, a Nevesincs-tó környéki erdőterületen tervezett fakitermelésről az önkormányzatot hivatalosan senki sem értesítette, arról a munkák előkészületeikor, 2020 augusztusában értesültek lakossági bejelentésekből. De nem csak az önkormányzatnak nem voltak információi a védett erdő felszámolásáról, az erdő tulajdonosai közül is voltak ilyenek. 2020. október 1-én Cserdiné Németh Angéla DK-s polgármester összehívta az erdőtulajdonosokat, hogy tájékoztassa őket a nevükben eljáró erdőgazdálkodó szándékairól. "Itt derült ki, hogy a nagy számú tulajdonos jó része nem is tud a tervezett fakitermelésről, a tulajdonosok egy része pedig egyenesen ellenzi azt" - idézte fel az egyeztetés meghökkentő hozadékát az alpolgármester.
Nem tudtak megállapodni
Lillik György érdeklődésünkre arról számolt be, az összes tulajdonost tértivevényes levélben értesítették az ingatlanjaikon végzendő fakitermelésről, amit az erdészeti szakkifejezést alkalmazva erdőmegújításként írt le. Ha nem értesítették volna az összes tulajdonost – mondta -, nem kapnak engedélyt az erdészettől a munkák elkezdésére.
Az önkormányzat a további erdőirtást megakadályozandó kisajátítási eljárással próbálkozott. Október 6-án a képviselő-testület elfogadta az erről szóló eljárás megindítását, cserébe azt kérte az erdőgazdálkodótól, az erdőt hagyja érintetlenül. „Lillik György ennek a kérésnek nem tett eleget: október első hétvégéjén elkezdték az erdő kivágását. Ezzel a lépéssel elvágta annak lehetőségét, hogy az önkormányzat kisajátítsa, és ezzel megvédje az ott lévő erdőt” – összegezte a legutolsó tárgyalási pontot az erdőgazdával Matlák Gábor.
Lillik György erre úgy emlékezett, már közeledtek a megegyezéshez, a tárgyalások a szándékától függetlenül akadtak el, neki viszont haladnia kellett a munkával, mivel március 31-ig kapott engedélyt a fakitermelésre. Október 12-én a polgármesternek írt levelében kifogásolta, hogy a tulajdonosi gyűlés után nem kapott megkeresést, a tárgyalások elhúzódása számára jelentős késést eredményezett, a fakitermelést leállítani és késleltetni nem maradt lehetősége. Az önkormányzat szándéka szerint februárban zárhatták volna le a kisajátítást, de erre végül nem került sor, mivel a vágásba került erdőt az önkormányzatnak már nem állt érdekében megváltani.
Az utolsó előtti epizód egy hiábavaló egyeztetés volt a Gödöllőn székelő érdi kormányhivatallal. Ezen az alpolgármestert arról tájékoztatták, magánterületről van szó, amire a szakhatóság kiadta a vágási engedélyt, jogi lépéseket nem tehetnek. Az önkormányzat számára egyetlen lehetőség maradt, szakhatóságként ellenőrizni a szabályok közé szorított vágási engedélyben foglaltak betartását. Amennyiben az erdőgazdálkodó a megengedettnél nagyobb területen végez vágást, a megfelelő jogi lépéseket megtehetik, szükség esetén feljelentést tehetnek.
Lehet még erdő a Szilas-patak mentén
Matlák Gábor azt is elmondta, az erdőgazdálkodó a teljes 20 hektáros területre kért kitermelési engedélyt, a szakhatóságok azonban nem hagyták jóvá, erdősávok meghagyására kötelezték a kitermelt erdőterületek között. Amit megtehettek, a fővárosi önkormányzattal fogtak össze, hogy mentsék, ami menthető. A Fővárosi Természetvédelmi Őrszolgálat a Fővárosi Rendészeti Igazgatósággal kerített el szalaggal facsoportokat, hogy a védett, értékes madárfészkek, nővények megmaradjanak. Az a helyszínen kétségtelenül látható, a szalagok nem nyújtottak védelmet, azokon beül is vágtak ki fákat.
Lillik György valótlanságnak nevezte, hogy természetkárosítást okoztak volna, állítása szerint a természetvédelmi hatóság naponta ellenőrizte működésüket, és rendben talált mindent. Az erdő már vágásérett volt, elmúlt 30 éves, az erdőgazdálkodási terv szerint is kitermelés várt rá, mondja Lillik, aki szerint 5-6 éven belül pusztulásnak indult volna, még épp időben vágták ki, amikor a faanyag egészséges volt. Az erdőgazdálkodó azt is közölte, végrehajtottak minden természetvédelmi szakhatósági előírást, a tuskókat is azért hagyták, hogy újrasarjasszák az erdőt, aminek az eredménye három év múlva már látható lesz. Helyszíni bejárásunkkor a tuskók már sorjáztak a földben, szétforgácsolta a gyökérszaggatást végző traktor.
A fővárosi természetvédelmi őrszolgálat ugyanakkor az erdőgazda állításával szembeni történéseket tapasztalt február utolsó hétvégéjén, amikor a kijelölt, szalaggal körbekerített, védett fajoknak otthont adó területen is termeltek ki fákat.
Emiatt a fővárosi önkormányzat az illetékes erdészeti hatóságnál eljárást kezdeményezett, a fővárosi főjegyző a természetvédelmi hatóságnál hivatalból eljárást indított.
Matlák Gábor a veszteségek elviselésére erdőgazdálkodással foglalkozó szakemberek a véleményét idézte lapunknak, akik szerint a Szilas Természetvédelmi Terület jelentős részén lévő vizes élőhely kipusztulásától, kiszáradásától az erdőpusztítás miatt nem kell tartani. „Az erdő a talajban maradt gyökerekről néhány év alatt visszanő, addig pedig a megszűnő párologtatás ellensúlyozza a benapozás okozta fokozott párolgást, a talajvíz pedig elegendő utánpótlást jelent a vizes élőhely számára. Szomorú, hogy ez megtörténhetett, de minden esély megvan rá, hogy pár év múlva ismét erdő lesz a Szilas mentén”.
Lillik György cikkünk megjelenése előtt arról tájékoztatta lapunkat, saját elhatározásukból egy hét alatt tízezer facsemetét ültetettek a kivágott erdő helyén. Klasszikus facsemetéket nem láttunk ottjártunkkor, nyárfának tűnő dugványokból viszont több százat, ezret telepítettek.
