Fejenként átlagosan 387 kiló szemetet termeltünk 2019-ben Magyarországon az Eurostat adatai szerint, ennek a harmada, sőt akár a fele is komposztálható lehetne. A városi háztartásokban keletkező konyhai hulladék – amennyiben nincs külön szerveshulladék-gyűjtés – jellemzően a kommunális szemétben végzi, pedig itt is érdemes lenne a konyhai szerves hulladékot komposztálni. „Ezzel fenntartjuk a természet körforgását és értékes tápanyag-utánpótláshoz jutunk, amit a növényeink táplálására használhatunk. A hulladékcsökkentés mellett előnye, hogy javítja a föld szerkezetét, így nincs szükség műtrágyára” – hívja fel a figyelmet Visnyovszki András kertészmérnök.
Tévhit, hogy a komposztálás drága, idő- és munkaigényes, miként az is, hogy büdös, fertőző, és vonzza a kártevőket, rágcsálókat. A komposztálás ugyanis nem rothadás, hanem korhadás. Csak akkor válik problémássá a komposzt kezelése, akkor lesz kellemetlen a szaga, állaga, ha nem odavaló anyag is belekerül. Nem komposztálhatók a szervetlen és nem biológiailag lebomló anyagok (műanyag, üveg, fém), a kezelt fa, a bevont vagy fényes nyomtatott papírok, a beteg és fertőzött növények. A sütőolajat sem szabad a komposztra önteni, azt külön kell kezelni és leadni a kijelölt helyeken. Nem kerülhet bele hús, tejtermék és semmilyen készételmaradék, mert ezek gyakran adalékokat tartalmaznak, illetve fertőzésveszélyesek. De még a citrusféléket is az egyéb hulladékok közé kell dobni, mert azok vegyszerrel kezeltek. A gyomnak, gaznak sem a komposztban van a helye.
Fotó: Bényi Ágoston
Ellenben komposztálhatók a különféle zöldségek, gyümölcsök, a tojáshéj, a kávézacc, a teafilter tartalma, az elhervadt, vágott virág, az elszáradt (egészséges) cserepes növények. A kerti hulladékok közül az elnyílt virágok, lehullott gyümölcsök és zöldségek, ágak, gallyak, lombok, a fűnyesedék. Kisebb mennyiségben, aprítva még a kezeletlen fa is, a tiszta papír és karton is. A komposztálást nem kell beindítani, milliónyi mikroorganizmus indul meg magától, csak annyi a dolgunk, hogy természetes talajra helyezzük az erre szolgáló keretet vagy nyitott aljú ládát, így a felhalmozott szerves hulladékban könnyen megjelennek a giliszták, a rovarok vagy a gombák.
Számos vidéki önkormányzat támogatja a komposztálást azzal, hogy a szükséges keretet, edényzetet biztosítják, de a fővárosban is vannak erre irányuló kezdeményezések. A VIII. kerület tavaly komposztláda-pályázatot hirdetett a helyiek számára, hogy a lakóközösségek közösen komposztálhassanak. A józsefvárosi önkormányzat lapunk kérdésére elmondta, hogy bár alapvetően sikeresnek ítélik a kezdeményezést, a pályázati lehetőséget a lejárat után is folytatják, meghosszabbítják ez év végéig, mert remélik, hogy még többen fognak jelentkezni. Mint mondják, a járványhelyzet miatt az érdeklődés visszafogottabb a vártnál. A pályázatra egymillió forintos keretösszeg áll rendelkezésre, eddig 11 érvényes pályázattal nyertek a lakók komposztládát. A II. kerület 2007 óta biztosít komposztálóedényeket és segédeszközöket a lakóknak, eddig közel 1800 családi ház, 600 társasház és 60 intézmény vett részt a programjukban. Budapesten tizennyolc kerület támogatja a lakossági komposztálást eszközökkel és valamilyen alapképzéssel.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
