Láncfűrésszel vág bele a fákba valaki a Duna-parton

  • narancs.hu
  • 2023. március 12.

Lokál

Dunakeszinél több tízmillió forint kárt okozott, keresi a rendőrség.

Dunakeszinél a Duna sor északi részén valaki az utóbbi napokban több fába is mélyen belevágott, a vágás nyoma alapján láncfűrésszel – írja a Dunakeszi Post.

Az esetről többen is értesítették az önkormányzatot. Az a terület állami tulajdon, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kezeli. Rendőrségi feljelentés lett az ügyből.

A lap által megkérdezett Tóth Eszter főkertész azt mondta, a fák törzsébe a tettes egy méter magasan, teljes keresztmetszetben fűrészelt bele. Ezzel – bármi is volt a célja – visszafordíthatatlan kárt okozott, mert átvágta a szállítószöveteket. Ezeket a fákat aligha lehet már megmenteni.

A Magyar Faápolók Egyesületének számítása szerint több tízmillió forintban mérhető a kár – és ez csak a fákra vonatkozik.  A láncfűrészes ember tette ezen a szakaszon, azon túl, hogy barbárság, veszélyes is, mert a Duna itt bontja a partfalat. Sokszor nagy földdarabok szakadnak bele, miután az alattuk lévő talajréteget a sodrás kimosta. A partot a fák kiterjedt gyökerükkel is tartják. Ha egy ilyen parti fal elpusztul, a gyökere is elkorhad, a part könnyen leomlik, ami jó néhány helyen helyrehozhatatlan. Ez a folyamat az utat, a parti házsort is veszélyeztetheti.

A helyi önkormányzat feljelentést tett, továbbá térfigyelő kamerát telepít a területre, és javaslatot tesz a vízügyi igazgatóságnak, hogy az érintett fákat, amelyeket nem lehet megmenteni, vágassa ki a biztonság kedvéért. 

Az esetről a Dunakeszipost alapján beszámoló 24.hu arra emlékeztet, hogy Csopakon nemrég valaki ugyanilyen barbár módon körbevágta a strand legöregebb tölgyfájának a törzsét. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.