Megjavították a szétvert szeretetládát Szegeden

  • narancs.hu
  • 2025. január 23.

Lokál

A Facebook-közösségből lett civil szervezet vandálbiztossá alakíttatta a dobozt.

Másfél hónap alatt háromszor rongálták meg tavaly a Szeretetláda Karitatív Egyesület ételadományok számára fönntartott fémdobozát Szegeden a Lechner téren.

Utoljára a szerkezetet tartó betonlapot is kettétörte a vandál, akit – nem az egyesület, hanem egy magánszemély feljelentése nyomán – megkeresett és elfogott a rendőrség. A 36 éves algyői férfi ellen garázdaság és rongálás miatt indult büntetőeljárás.

A ládát nem csak fölújította, hanem vandálbiztossá is alakította az egyesület. Csütörtökön került vissza a helyére, a görög katolikus kápolna mellé. 

A szegedi kezdeményezés tíz éve a Facebookon indult. Először hétezer forintot adott össze a csapat, és Somi Béla energetikai mérnök elkészítette az első ládát, amely a rókusi templom kerítésére került. Egy másikat a Tisza Lajos körúti evangélikus templom kerítésén helyeztek el, a harmadik áll a Lechner téren. Azóta pályázatokon induló, raktárral rendelkező, önkénteseket is foglalkoztató civil szervezetté alakult a csapat, de ugyanazt teszi, amit a kezdetek óta: tartós élelmiszert, gyümölcsöt, konzerveket, száraz tésztát visz rendszeresen a ládákba. Bárki vehet az ennivalóból, akinek szüksége van rá.

„Tisztában voltunk vele, hogy ez semmi komolyabb problémát nem old meg, túlélni segít. Kíváncsiak is voltunk, mi lesz ebből. Mindnyájunknak volt motivációja, én annyi jót kaptam ettől a társadalomtól, hogy most már vissza is akarok adni. Először mi hordtuk bele az ennivalót, aztán láttuk, más is berakja. Egy kiló kenyér, egy konzerv, két alma” – nyilatkozta tavaly a narancs.hu-nak Somi Béla.

Arról, hogyan lett civil szervezet a baráti kezdeményezésből, ez a cikkünk szól:

A szeged.hu most arról ír, hogy a csütörtökön visszakerült, megerősített ládába továbbra is elsősorban gyári csomagolású tartós élelmiszereket, konzerveket, illetve pékárukat várnak, és az egyesület természetesen maga is rendszeresen feltölti.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.