Szétverte a szegedi szeretetládát, most elfogták

Bűn

Az élelmiszer-adományoknak fönntartott dobozt másfél hónap alatt háromszor rongálták meg, az egyesület már azt tervezte, abbahagyja a karitatív munkát.

„Ma ez a szomorú kép fogadott bennünket a Lechner téri ételadományozó ládánknál. Érthetetlen, vandál pusztítás, amely akadályozza azt, hogy jó emberek segítsék élelmiszerrel a rászorulókat. Kérünk minden jóérzésű támogatót, hogy segítsen megtalálni az elkövetőt, hogy megakadályozzuk a további rombolást. Ha ez nem sikerül, akkor sajnos abba kell hagynunk az ételadományozást a körülmények ellehetetlenülése miatt” – adta hírül a november 25-én a Szeretetláda Karitatív Egyesület, amely ételadományoknak tart fönn három ládát Szeged három temploma közelében. 

Ezek közül a Lechner térit már október 15-én és november 11-én is megrongálta valaki, el kellett vinni javítani.

A november eleji eset után rendőrségi feljelentést tettek. November 25-én már nem csak a láda ajtajait szakította le a tettes, hanem az öt centi vastag beton járólapot is kettétörte, ami a láda lábát tartotta.

Az esetről Szegeden minden helyi médium beszámolt. A Szeged Televízió riportjában, de a közösségi oldalon is feltételezték, hogy ugyanaz az ember verhette szét a ládát mind a három alkalommal. Találgatták, vajon miért gyűlöl ennyire egy jótékony kezdeményezést.

Szombaton a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság arról számolt be, hogy a november eleji bejelentés alapján indult nyomozás eredményt hozott.

„A rendőrök látókörébe került” egy 36 éves algyői férfi, akit december 6-án gyanúsítottként hallgattak ki a Szegedi Rendőrkapitányságon. Garázdaság és rongálás miatt indult eljárás ellene. Arról egyelőre nincs hír, hogy mind a három alkalommal ő rongálta-e meg a szeretetládát.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”