Négy lábon a plázában

  • Iványi Zsófia
  • 2015. október 7.

Lokál

Szeptember 23-án megnyitotta kapuit az állatok előtt az Allee: jól szocializált kutyát pórázon, más házi kedvencet szállítódobozban lehet shoppingolni vinni. Kipróbáltuk, milyen.

A kutyák minden kedvességük és lojalitásuk ellenére meglehetősen egocentrikus állatok: az összes olyan tevékenység, ami kívül esik az evés, a séta, a játék és a simogatás szűk körén, teljesen érdektelen a számukra. Bár természetesnek veszik, hogy étellel, fekhellyel és szórakoztató tárgyak tömkelegével látjuk el őket, azt is elvárják, hogy soha ne induljunk el otthonról nélkülük – a netes vásárlást szinte biztos, hogy egy kutya találta fel. De ezennel vége a finnyás távolságtartásnak a shoppingolástól, az ebeknek is el kell jönniük a bevásárlókörútra!

false

 

Fotó: A szerző felvétele

A nagy tömeget kerülendő hétköznap délelőtt látogatunk el az Allee-ba, és hogy a velünk lévő két kutya kicsit oldódjon, valamint mi is kiheverjük a másfél órás sétát, melynek – meg nem valósult – célja az volt, hogy az állatok kifáradjanak, beülünk egy kávézóba. Páran megrémülnek a folyamatosan csóváló, a kekszek iránt heves érdeklődést mutató ebektől, de a vendégek többsége barátságos, a pincér azt is elmagyarázza, hol találjuk a kutyaitatót.

A házirend értelmében az Allee közösségi tereibe és az állatbarát matricával megjelölt üzleteibe lehet kutyával bemenni – a 140 boltból jelenleg 50 fogadja szívesen a négylábúakat, de több vendéglátóipari egységbe is beengedik őket. Egyébként bedobozolva hozhattunk volna nyulat, vadászgörényt vagy macskát is.Kérdés persze, hogy milyen indíttatásból cipelné magával valaki a nyulát a bevásárláshoz, mint az is, hogy a nyuszi mennyire élvezné a ruha- és cipőboltok hangulatát, de azért jó tudni, hogy erre is van lehetőség.

Elég hamar világossá válik, hogy kutyával nem egyszerű dolog shoppingolni: egyik kezemben a póráz, a másikban egy pulóver, de hamar vissza is akasztom a helyére, mert a kutyám húz, nyüszög, rám ugrál, egyszóval a maga kifinomult módján jelzi, hogy unatkozik. A következő boltban kitartóbb vagyok, és örömmel konstatálom, hogy a próbafülkébe is be lehet vinni az ebet. Elférni mondjuk nem férünk el, sansztalan, hogy bármit is felpróbáljak, de legalább nem vonít az állat az ajtó előtt – a kutyák egyik legnagyobb félelme az, hogy ha a gazdájuk bemegy valahova, akkor soha, de soha többé nem jön ki onnan.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

A legtöbb állatbarát üzletbe simán beengednek minket. Van köztük cipő-, fehérnemű- és elektronikai bolt is, de a H&M-nél megállít a biztonsági őr azzal, hogy szájkosár nélkül nem mehetünk be. Miután ilyen kitételről nem olvastunk a házirendben, próbáljuk megtudni, hogy ezt ő döntötte-e el, vagy a bolt vezetősége. Nem kapunk érdemi választ, inkább emelt hangon azt magyarázza, hogy a buszra sem lehet kutyával csak úgy felszállni, majd kérésünkre, hogy hívjon ide egy menedzsert, eltűnik, és többé nem jön vissza. Később az üzlet egy másik bejáratánál megkérdezünk egy másik őrt, aki szerint nyugodtan bemehetünk szájkosár nélkül.

Hasonló gyerekbetegségekkel lehet még találkozni a bevásárlóközpontban, például az információs pultnál nem tudják megmondani, hogy mely üzletekbe szabad négylábúval belépni, a mozgólépcsőknél pedig nagyon hiányzik egy figyelmeztető tábla, miszerint annak használata fokozottan veszélyes a kutyákra nézve.

Mindezzel együtt az Allee kezdeményezése dicséretre méltó, főleg, hogy nem ez az első állatbarát megnyilvánulása: a fővárosi állategészségügyi szolgálattal és a Noé Állatotthonnal közösen nemrég elindították a Rád Várok – Nagy Örökbefogadás az Allee-ban elnevezésű együttműködést, valamint a plázában érintőképernyő segítségével a Vigyél Haza Alapítvány kutyás adatbázisában böngészhetnek az érdeklődők. Emellett a bevásárlóközpont lehetőséget ad több segítőkutyás szervezetnek, hogy a területén gyakorolja a kiképzést.

A kutyás vásárlás bevezetését egyrészt az motiválta, hogy kiteljesedjen a vásárlói élmény – tudtuk meg Egyed Krisztinától, a bevásárlóközpont marketingvezetőjétől –, másrészt, hogy ráirányítsák a figyelmet a felelős állattartásra és az állatvédelem fontosságára. Elmondása szerint eddig csak pozitív visszajelzések érkeztek mind az üzletek, mind a vásárlók részéről. A mi kutyáinkat biztos nem kérdezték, akik mérhetetlenül boldogok voltak, amikor végre eljöttünk az Allee-ból, de a náluk civilizáltabb, a fogyasztói társadalomba jobban betagozódott ebek (no meg a nyulak) bizonyára örülnek, ha elkísérhetik a gazdit egy jó kis bevásárlókörútra.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.