A néma szobor 1. – Utcát Lugosi Bélának!

Lokál

Mi van akkor, ha egy szobornak nincs története? Némán áll és mélyen hallgat a titkairól, mint a városligeti Lugosi Béla-mellszobor.

Nem adtuk fel, továbbra is küldetésünknek tekintjük, hogy Lugosi Béla nevét közterület őrizze Magyarországon. Bokros teendőink közt még arra is futotta erőnkből, hogy utánanézzünk a művész budapesti szobrának. Nem tudtunk meg semmit, de ez a semmi elég sokat elárul a helyről, ahol élnünk adatik. A nyomozást pedig folytatjuk.

A szobrok helyett mesélnek az alkotók, az elhelyezési engedélyek, hivatalnokok és dokumentumok. De mi van akkor, ha egy szobornak nincs története? Némán áll egy műemlék sarkán, és mélyen hallgat a titkairól, mint a városligeti Lugosi Béla-mellszobor.

A nyomok egy tíz évvel ezelőtti rejtélyes hajnalra vezetnek vissza, amikor a semmiből a Magyar Mezőgazdasági Múzeum délkeleti sarkán lévő üres fülkében termett egy Lugosi Bélát mint Drakulát ábrázoló mellszobor… Ha jobban szemügyre vesszük, olyan, mintha eleve oda szánták volna, hiszen az épületen ez az egyetlen olyan beugró fülke, amelynek a párkányát egy ördög tartja.

Talán az ördög tudja

A múzeum értetlenül áll az eset előtt, hiszen ők nem kértek fel senkit erre a munkára. Az igazgatóság izgalmas legendaként kezeli a történetet, és vártörténeti séták alkalmával turistákat szórakoztatnak a misztikus szobor titkaival. A találgatások szerint egy akkoriban ott forgató, feltehetőleg külföldi filmes csoport hagyhatta emlékül a szobrot – ezt támasztja alá a szoborra vésett „Bela Lugosi” felirat is. Az ismeretlen alkotó egyébként a szoborra írta a monogramját is: HZ 2003.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

 

De tisztázzuk! A Mezőgazdasági Múzeum épülete műemlék, és műemlékre a nehezen megszerezhető engedélyek hiányában elvileg nem lehetne még ideiglenesen sem elhelyezni semmit. A jelek szerint egy hivatalosan nem bejegyzett, engedélyek nélküli szoborról beszélhetünk. A Képző- és Iparművészeti Lektorátusnak nincsenek információi a szoborról, úgy, ahogy a Budapest Galéria szoborszakértőinek sem. A galéria munkatársai tőlem hallottak először a szoborról, ami még nem lenne nagy baj, hiszen a fő illetékességű intézmény a műemlékvédelmi hivatal, szebb nevén a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ lenne. Lampert Rózsa, aki a kormányhivatal honlapja szerint a XIV. kerületi műemlék-felügyelő, már egy éve nem dolgozik a hivatalnál, de kérdésünkre, hogy milyen körülmények között került oda a szobor, nos, nem tudott válaszolni, mivel ő azt sem tudta, hogy létezik-e a műemléken csücsülő objektum…

A területért jelenleg felelős személy elvileg Tasnádyné Kovács Borbála, de a honlapon vele kapcsolatban is megtévesztő információk vannak, mindenesetre ügyfélfogadási időben nem tudja a telefont felvenni, de legalább a hivatali e-mail címét sem nézi.

El ne vigyék!

Míg Lugosi Bélának Amerikában a halhatatlanok csillaga jár, addig itthon egy utcát sem neveznek el róla. Van ez a szobor a Városligetben, amit nagy valószínűséggel nem a magyar büszkeség állított, hiszen az illetékes szervek, amelyeknek tudniuk kéne, hogy mi van vele, hát azok még azt sem tudják, van-e egyáltalán szobor Lugosiról Budapesten. Csak most, hogy tőlünk értesültek róla, el ne dózerolják! Addig viszont bátran meg lehet tekinteni a masszív, valószínűleg kőből készült alkotást, amit talán nem is két perc alatt dobtak fel egy műemlékre valami delejes éjszaka leple alatt. Ám a kérdés ettől még nyitott: ki és miért tette oda Lugosit mint Drakulát, és miért nincsenek erről dokumentumok? Lehet, hogy a szálak Hollywoodba vezetnek vissza? Vagy a rejtélyes alkotó itt él köztünk, és mosolyogva olvassa ezt a cikket, aminek természetesen folytatása következik…

Neked ajánljuk