Nem állítják helyre a januárban megrongált Szenes Hanna-falfestményt

  • narancs.hu
  • 2025. február 12.

Lokál

Az alkotók és a finanszírozók közös döntése, hogy mementóként maradjon meg a meggyalázott festmény jelenlegi formája.

Nem állítják helyre az 1944-ben mártírhalált halt költő, Szenes Hanna januárban megrongált budapesti tűzfalfestményét – közölte a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) és a Színes Város Csoport szerdán az MTI-vel.

A II. kerület Frankel Leó út 78. szám alatt található társasház utcára néző tűzfalán látható festményt januárban vörös, vérhez hasonló festékkel megrongálták. MAZSÖK most közölte:

az alkotók és a finanszírozók közös döntése, hogy a megrongált alkotást nem állítják helyre, a „meggyalázott festményt jelen formájában megtartják mementóként”.

A közleményben idézték Szabó Györgyöt, a MAZSÖK elnökét, aki szerint a megrongált festmény emlékezteti „a józan gondolkodású többségi társadalmat, hogy a halálakor 23 éves hős költő, Szenes Hanna gyilkosának szellemi örökösei még mindig köztünk járnak”. Flór Péter, a Színes Város Csoport főtitkára a közleményben idézett megjegyzése szerint Thamó Emese tervezővel és a MAZSÖK vezetésével közösen döntöttek arról, hogy meghagyják megrongált állapotában a festményt, még ha feltételezésük szerint nem is ez volt a károkozó célja.

Megrongálták Szenes Hanna falfestményét Kb. fél éve állítottunk emléket Szenes Hannának tűzfalfestménnyel a Frankel Leó...

Posted by Őrsi Gergely on Monday, January 20, 2025

A 444.hu a hírrel kapcsolatban felidézte, az 1921-ben született Szenes Hanna egyike volt annak a tizenhét magyar származású zsidónak, akiket a második világháború alatt a brit fennhatóság alatt álló Palesztinában az angol hadsereg arra képzett ki, hogy ejtőernyővel Jugoszláviába ledobva megkíséreljék valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását. Szenest egy csendőrjárat fogta el a határnál; a Margit körúti fogházban kínozták, a nyilas hatalomátvétel után pedig a fogház udvarán agyonlőtték. Izraelben nemzeti hősként tartják számon.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.