Nem férnek be a villamosok az új remízbe – avagy hogy mérj el egy hatmilliárdos projektet

  • narancs.hu
  • 2017. december 4.

Lokál

Beállt az első villamos az új budafoki kocsiszínbe. Pontosabban nem állt be. Ugyanis nem fért el. A magyar valóság következik.

Emlékszünk Micimackó azon jelenetére, amikor a szegény, mézzel teletömött, oktalan medvebocs nem fér ki Nyuszi barlangjából? Hiába húzzák, vonják – vagy a medve túl nagy, vagy a bejárat túl kicsi. Valahogy így lehet elképzelni az új budafoki remíz birtokbavételét, erről tudósított az Újbuda másként blog. Az első beállás így aztán méltóságteljes bevonulásból teljes paródiába fulladt: a többek közt a nagyobb szerelvények miatt épített új remízbe ugyanis éppen csak a villamos nem fért be.

Az új, modern, csupa új hullám csarnok szabotálása most éppen nem fakockával, hanem egy oszloppal történt: ugyanis hogy, hogy nem, a felsővezeték-tartó oszlopokat sikerült a villamosok útjába építeni. Végül is csak hatmilliárd forintba került az egész – ennyiért meg, ugye, ki tud minden apróságra odafigyelni?

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.