Olyan szárazság tombol Belgiumban, hogy korlátozni kell a vízhasználatot

  • narancs.hu
  • 2020. május 29.

Lokál

Utoljára 1833-ban volt ilyen aszály az országban.

Közel kétszáz éve, a legutóbbi rekordnak számító 1833-as év tavaszán tapasztalthoz hasonló szárazsági hullám sújtja Belgiumot. Április és május folyamán 24,4 milliméter csapadék hullott mindössze az ilyenkor szokásos 118 milliméterhez képest - közölte a belga Királyi Meteorológiai Intézet (IRM) pénteken.

A La Libre Belgique című belga napilap beszámolója szerint Rozemien De Troch, a meteorológiai intézet illetékese elmondta, a két tavaszi hónap közül május volt a szárazabb. Ekkor mindössze 5,4 milliméter csapadék hullott a szokásos 66,5 milliméterhez képest. Megjegyezte, 1833 azonos időszaka még szárazabb volt, akkor 1,4 milliméter csapadék hullott országosan.

A tavaszi időszak gyakran csapadékos időjárásával ellentétben az idén jellemző napsütés - a gyakran hűvös idő ellenére is - rendkívüli aszályt eredményezett.

"Az alacsony relatív páratartalom és a folyamatos napsütés nagyon jelentős párolgást okozott" - mondta.

A napilap úgy tudja, több belgiumi településen vízhasználati korlátozást vezettek be.

De Troch kiemelte azt is, hogy a napos órák számát tekintve is kiemelkedő a belga tavasz. Akár már pénteken, vagy szombaton megdőlhet a 2011-es abszolút rekord, amikor májusban 707 óra volt napsütéses órák száma Belgiumban.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.