Lokál

Az újraéledő nemzeti romantikával vélhetően megnő a jövőben a magyar várak hazai látogatóinak száma - legalábbis ebben bíznak az üzemeltetők. Ám az igazi bevételt hozó külföldi turistákhoz ma már beruházást igénylő látványprogramok is kellenének. A szemléletváltást szakmai vita és kusza tulajdonviszonyok is nehezítik.

"...Mihály most volt először Olaszországban, harminchat éves korában, a nászútján.

Sokan hinnék azt, hogy a fiatalkorúak börtöne inkább nevelőintézet, mint klasszikus büntetés-végrehajtási létesítmény. A fogvatartottaknak, a szakembereknek azonban nincsenek illúzióik az intézmény hatásait illetően.

Tíz éve működik, hol itt, hol ott. Most úgy tűnik, tíz évig nem változik a West-Balkán földrajzi elhelyezkedése.

Az építési törvény módosítása és a fővárosi Társadalmi Megbékélési Program látszólag két külön történet. De a céljuk ugyanaz: a hajléktalanok tűnjenek el a szemünk elől. Az alkotmányellenesnek tűnő törvényről a TASZ jogászát, a jó példával elöl járó főváros intézkedéseiről hajléktalanokat kérdeztünk.

A szocializmus éveiben minden valamirevaló gyárnak és vállalatnak, minisztériumnak volt üzemi lapja. A Magyar Rendőr 1947-től szolgálta és védte a belügyi dolgozók érdekeit.

Lótenyésztés, folyamszabályozás, gőzhajózás, hitelügy, sport, malomipar, selyemhernyó-tenyésztés, korszerű mezei gazdálkodás - szinte nincs is a XIX. század gazdasági életének olyan területe, amelyhez ne kapcsolódna kezdeményezőként, szervezőként, a bécsi udvartól várt engedélyek kijárójaként Széchenyi István neve.

Miközben az örökbefogadásra jelentkezők elsöprő többsége elutasítja még a gondolatot is, hogy cigány gyermeket neveljen, léteznek családok, amelyek kimondottan erre vágynak. Míg a várandós nők egyik legnagyobb félelme, hogy sérült gyermekük születik, vannak párok, akik csakis ilyen babát fogadnának örökbe.

Egy szimpla népautó árából megvehetjük a hatvanas évek szuperluxusát - jó állapotban. De sajnos az oldtimerezés közel sem ennyire egyszerű. Rendet teszünk, majd végzetesen összekavarunk mindent.

Sarah Onyango Obama nem az első idős ember, aki fontos politikai posztra emelkedett rokont tudhat családtagjai között; ám nem sokan vannak, akik erről egy bádogtetős afrikai kis ház kertjében mezítláb mesélnek, ahol csirkék szaladgálnak. A világ legbefolyásosabb unokájával büszkélkedő matróna a jó kormányzás és a boldog házasság titkát is megosztotta velünk.

A kulturális főváros dömpingjében méltatlanul szorult háttérbe a Pécs belvárosa alatt több száz méter hosszan kanyargó, egyedülálló bányászati gyűjtemény.

Cipőt a cipőboltból, Audrey Hepburnt ábrázoló pop-art képet a dizájnszaküzletből - ez is egyike a Király utcában őshonos kiskereskedelmi egyszeregynek, a zsidó negyedet éltető Negyed6 Negyed7 fesztivál két napján azonban helytörténet is kapható a Sirállyal szemközti dizájnboltban. A pillanatnyi profilbővítés elsősorban Szegő Dóri szociológusnak köszönhető: a Király utcai szaküzlet annak a sétának az első állomása, amely - viszonylag rendhagyó módon a városrészek hobbiszintű bejárásai sorában - nem elsősorban a múltat, hanem az olyan, nagyon is mai kezdeményezéseket hivatott bemutatni, amelyek valamilyen módon hozzájárulnak a zsidó negyed spontán rehabilitációjához. Vagy azért, mert jól felfogott üzleti érdekük, vagy azért, mert elhivatottságuk, vagy azért, mert a kettő keveréke úgy kívánja.

Itt dolgoznak, saját lakrészük van, és többé-kevésbé önálló életet élnek; kulturális programokat látogatnak, és ha úgy alakul, összeköltözhetnek a szerelmükkel, akivel gyereket is vállalhatnak. Leélhetik itt az életüket. Ha a kormány is úgy akarja.

A Fővárosi Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Kft. - egykor Szolgáltató Vállalat: emiatt viseli a Főkétüsz nevet, ami majdnem olyan jó, mint a baromfi-forgalmazó Barneválé - hideg fejű, szerény építészeti megfontolások jegyében fogant irodaházának bejáratánál márványtábla örökíti meg a tiszteletbeli kéményseprők nevét. A vélhetőleg magasabb vállalatvezetési régiókban, sőt netán kívülük tevékenykedő tiszteletbeli kéményseprők között egy-egy német nevű is található, amiből azt hihetnénk, hogy a szakma gyökerei is Németországban keresendők, mint annyi más kézművesszakmáé, amelyek teljes szókészlete is erről tanúskodik. Nos igaz, hogy a kéményseprők is kapnit és mundstüklit viselnek, de ez igencsak félrevezető, minthogy furcsa módon Észak-Olaszországból, de még inkább az olaszok lakta svájci kantonokból - újabb kutatások szerint elsősorban Tessinből vagyis Ticinóból - érkeztek, sőt a nálunk letelepült mesterek a XIX. században még ugyanonnan toborozták az utánpótlást is. Svájc a XIX. században amúgy is nagy iparoskibocsátó volt (vö.: Ganz Ábrahám), de hogy a kéményseprésben mit tudtak a ticinóiak, amit mások nem, az ma már kibogozhatatlan.