Soha ennyien nem voltak még a Budapest Pride-on

Lokál

Rekordszámú, mintegy húszezer résztvevővel zajlott a jubileumi, 20. Budapest Pride. A békés, bulis hangulatú vonulás az Operától a Lánchídon át a Tabánig tartott. Zene, tánc és mosolygó emberek: igazi tömeg az elfogadás jegyében. Képek.

Rengeteg ember, szuper hangulat és egy nagy nyári séta. Ez volt a 20. Budapest Pride, amely kifejezetten békés és nagyon jó hangulatban telt. Csöppnyi ellentüntetés színesítette csupán a vonulást, ám a tiltakozók maroknyi tömege semmilyen szinten nem zavarta meg a parádét (ahogy az Andrássy úti műbalhé sem). A legfőbb üzenet idén az volt, hogy „a hatalom szeretetét váltsa fel a szeretet hatalma, mely szeretet elfogadó és támogató emberekből közösségeket formál”.

A délután négy óra után indult mulatságot Fischer Iván nyitotta meg, üdvözlő beszédében elmondta, hogy mennyire fontos feladat családtagként feltétel nélkül szeretni, példát mutatva arra az elfogadó és aktív kiállásra, amely nélkül az LMBTQ közösségek társadalmi egyenlősége nem valósulhat meg.

false

 

Fotók: Németh Dániel

Milanovich Dominika a Budapest Pride szervezőinek nevében pedig úgy fogalmazott, elengedhetetlen, hogy a kormány által tervezett családvédő kampány diszkrimináció nélkül magába foglalja a szivárvány családokat, az azonos nemű párokat és transznemű embereket is. „Hisszük, hogy a család az, amit a benne lévő személyek akként határoznak meg!” – mondta a sajtószóvivő.

false

false

false

false

false

false

false

false

false

false

 

A menet fél hét után a Tabánban ért véget, a szélsőséges ellentüntetőket a rendőrség jól eltávolítva kezelte a felvonulóktól, különösebb atrocitásról nem kaptunk hírt.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.