Itt a legjobb a szilvapálinka, a legegészségesebb a borvíz, gyönyörű tájak, archaikus falvak és a világ legudvariasabb emberei. Szemetes panelgettók, balkáni típusú vadkapitalizmus, terjedő agyhártyagyulladás-járvány és általános lepattanás. Aki nem bírja a nyomorba hajló szegénység látványát, ne menjen Erdélybe, de aki a magyar átlagfizetéstől és életkörülményektől érzi depressziósnak magát, terápiás hatású katarzison eshet át, ha a korondi bazársornál tovább merészkedik. Székelyudvarhely a legbarátságosabb székelyföldi városkák egyike, ahol mintha mutatkoznának pozitív fejlemények is, mióta a világtörténelem egyik legaljasabb diktatúrája megbukott. Ez persze relatív dolog: ahhoz képest értem, hogy ma Romániában divat nosztalgiából Ceaucescu-portréval díszített vodkát vedelni, éhbérért robotolni a volt szekusokból kikerült újgazdag gengszter vállalkozóknál, nyugdíjasan éhezni, betegen pedig, elegendő német márka hiányában, megdögleni a kórház küszöbén.
Ebben a
keserű helyzetben
sokszorosan értékelendő dolog, hogy Udvarhelyen még vannak országos hírű középiskolák, múzeum, könyvtár és polgári, sőt internet-kávézó is, és magyar nyelvű kereskedelmi rádió (Príma Rádió 87,9 FM). A híres Székely-Támadt vár (Tompa László utca) romjain ma mezőgazdasági szakközépiskola funkcionál, a nyári szünetre való tekintettel egyetlen portás nénivel - az épület látogatása ingyenes, de kifelé legyen szívünk, és vegyünk tőle néhány képeslapot. A városközpontból nyílik a Kossuth Lajos utca, amely kis üzletekkel és bárokkal tarkított. Itt található a múzeum is, amely a gazdag iskolavárosi múltnak, a ´48-as forradalmár és publicista főnemes, Orbán Balázs kultuszának, valamint Déryné és társulata botrányos emlékű látogatásának van szentelve (a belépő 3000 lej, egy lej jelenleg nagyjából másfél fillért ér, és gyorsan romlik). A legpatinásabb kávézó az Elekes cukrászda (Bethlen Gábor utca 4.), amely egykor a helyi értelmiség fellegvára volt, a legmodernebb pedig a Café Internet (Petőfi utca 18.), ahol a legkorszerűbb számítógépeken böngészhetjük a hálót, óránként 2 dollárért.
Az éjszakai élet
három diszkóban zajlik: akinek telik a 15 000 lejes beugróra, a régi kultúrközpont szomszédságába, a székely technó stílusban épített Jungle-ba jár, ahol kopasz, kigyúrt, aranyláncos lófők vigyáznak a rendre, és ritmusos anyaországi nyálzenét játszanak a stroboszkópfényben izzadó inkább tizen-, mint huszonéves közönségnek. Kevésbé elegáns a 10 000 lejes Zóna (Kossuth Lajos utca 20.), ahová nem mentünk be, mert tőszomszédságában működik az Udvarhelyi Fiatalok Klubja nevű pedofilparadicsom, ahol hajnali három után is hosszú hajú, kockás inges napközisek buliznak kiskorú csajokkal legalább húszéves heavy metál számokra. A legfrekventáltabb, nonstop nyitva tartó kocsma a Bohém (a városközpontban), de hanyagoljuk a minőségi töményeket - melyeknek itt egy deci az egysége 60 000 lejért -, igyuk inkább a falvakban nevetséges áron (35 000 lej per liter) beszerezhető, méregerős, 52 fokos szilvapálinkát pillepalackból és a Chiuc márkájú, csíki forrásvízből készült sört (5-6000 lejért egy üveggel). Szállásilag a drága és koszos hotel helyett válasszuk a meleg vízzel csak a nap bizonyos óráiban ellátott, viszont ismerőstől baráti áron megkapható panellakást.
A vendéglátás
terén is széles a választék: ehetünk pizzát a Pizza Orientében (Bethlen Gábor utca 40.) vagy tradicionális ételeket - például zöldséges-húsgombócos csorbalevest, paszulyfőzeléket és a miccs nevezetű sült vagdalt húst mustárral - az elsősorban turistacsoportok fogadására berendezkedett Széki falatozóban (Bethlen Gábor utca 68.). Gyors és olcsó hazajutáshoz vegyünk buszjegyet Kovács István fényképészműhelyében (Kossuth Lajos utca 24.) - ezekkel a patinás Ikaruszokkal szinte csak vendégmunkások járnak, de háromezer forintnak megfelelő lejért tizenhárom óra alatt elhoz. És ami a legfontosabb, használjuk ki, hogy ebben a világban még működik a verbális világháló: bárkit megszólíthatunk az utcán, és beszélgethetünk vele tíz percet, húszat vagy másfél órát. Vegyük észre, mekkora szerencsénk van: magyarok vagyunk, és turisták.
Bodoky Tamás
