Tetőzött a Duna Budapestnél, csak lassan apad

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. december 28.

Lokál

Szerdán este 8-kor 693 centiméteren érte el a csúcsot az árhullám a fővárosnál.

Hosszan elnyúló tetőzések, lassú apadás kíséri a dunai árhullámot; Budapesten szerdán 20 órakor tetőzött, ekkor a legmagasabb vízállás 693 centiméter volt – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) csütörtökön.

A folyam Nagybajcsnál kedd este óta apad.

Komárom és Esztergom térségében szerdán késő délelőtt, illetve kora este tetőzött az árhullám, Komáromnál szombaton, Esztergomban pedig vasárnap reggelre csökkenhet a vízszint az első fokú készültség szintje (mindkét helyen 500 centiméter) alá.

Budapesten a szerda esti tetőzés óta tetőző-stagnáló a vízjárás a 690-692 centiméteres tartományban. A 700 centiméteres, másodfokú készültségi szintet nem érte el. 

Dunakeszinél csütörtökön ilyen képeket készíthetett, aki kisétált a folyópartra:

A főváros alatti szakaszokon, így Bajánál szombaton napközben első fokú készültséget meghaladó vízállások mellett várható a tetőzés. Mohácson az év utolsó napján a hajnali időszakban 805 centiméter körüli legmagasabb vízállás prognosztizálható.

A Lajta Mosonmagyaróvárnál szerda délután tetőzött 211 centiméterrel, itt is elkezdődött az apadás. Az Ipoly Ipolytölgyesnél szerda hajnalban 464 centiméterrel tetőzött.  

A Tiszán érkező újabb árhullám jelenleg Tivadar térségében tetőzik; első fok körüli tetőzés várható a Tokaj és Kisköre közötti szakaszon. A Tisza mellékfolyóin a lehullott csapadék és az enyhébb idő miatt szintén több helyen vízszint-emelkedések indultak meg.

Az előrejelzés alapján a következő néhány napon számottevő csapadékot nem várható, a napi középhőmérsékletek továbbra is döntően 0 fok felett alakulnak. A jövő hét közepétől érkezik újabb, várhatóan folyékony halmazállapotú csapadék, ami kisebb mennyiséget jelent a Garam, Ipoly, Zala, és számottevő mennyiséget a Dráva, Mura, a Tisza és mellékvízfolyásainak vízgyűjtőjén.

 
Ez a fotó szerda este készült Budapesten, a Lánchídnál. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.