Üvegfallal védik a makói betlehemet a rongálóktól

  • narancs.hu
  • 2023. december 28.

Lokál

Tervezője díjat nyert vele, de felállítása után kétszer is kárt tettek benne.

Két nap alatt kétszer is megrongálták a makói városközpontban elhelyezett betlehemet – adta hírül a Makói Városi Televízió még az ünnepek előtt.

A bibliai jelenetet ábrázoló szoborcsoportot végzetes károk érték. A kis Jézust darabokra törték, az egyik király fejét leszakították. Miután összeszedték a darabokat, nem lehetett tudni, hogy sikerül-e helyreállítani a látványosságot. Emiatt december 12-én úgy döntött az önkormányzat, hogy elviszik a közterületről a betlehemet. Makó feljelentést is tett a rendőrségen.

Az eset nagy felháborodást keltett, azért is, mert ennek az installációnak a tervével három éve Bertus-Barcza Anikó művésztanár megnyerte a Hungarofest Nkft. és a Magyar Turisztikai Ügynökség 10 millió forintos fődíját. Abból a pénzből készült el az alkotás.

A nyomozás eredményéről még nincs információ, azt azonban csütörtökön közzé tette a delmagyar.hu, hogy sikerült helyreállítani a megrongált szobrokat, és most már megint látható a betlehem a városközpontban. 

Az installációt most üveglapokkal védik.

 

A címlapkép a Makói Városi Televízió Facebook-oldaláról való

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.