A román agrárminisztérium kezdeményezte, hogy kerüljön az Európai Unió földrajzi árujelző oltalma alá a nagylaki szalámi – írja a Szegeder.
Nagylak néven két település létezik, az egyik egy község Magyarországon, Csongrád-Csanád megyében, a román határon. Ezt a települést a trianoni határhúzás után, 1921-ben alapították. Az eredeti Nagylak a határ túloldalán, Romániában, Arad megyében maradt a döntés értelmében. Ez, a történelmi Nagylak (románul Nadlac) város, amely a szalámitörténetben érintett.
Szlovák lakossága a magyar oldalon is van több szomszédos településnek. Nagylakon 1803-ban telepedtek meg, a 2021-es népszámlálási adatok szerint a 6713 nagylaki lakosból 2457-en vallották magukat szlováknak, ami Romániában a legnagyobb létszámú szlovák közösség.
A helyiek hagyománya számon tart nagylaki galuskát is, amely ugyanúgy helyi recept alapján készül, mint a nagylaki szalámi.
A Temesvári Rádió riportot készített erről, kiemelve, az európai védjeggyel az a célja a közösségnek, hogy ezentúl ne lehessen forgalomba hozni ugyanezen a néven a nagykereskedelemben „olyan felvágottat, aminek köze sincs Nagylakhoz”. Román termékként kerül oltalom alá, de azt is feltüntetik, hogy ez a helyi kisebbség hagyományos étele.
Arad megyében 2023-ban a pécskai kenyér kapott uniós oltalmat.
