Katasztrofális helyzetben a budapesti turisztikai szektor

Üres a ház

Lokál

Az újbóli korlátozások bejelentése után majd’ minden napra jutott egy-egy olyan gazdasági intézkedés, amely a turizmust igyekszik megmenteni. Sok vállalkozás ezzel együtt sem fogja megérni az új évet.

„Minimális az állami segítség, szinte jelentéktelen. Szakmabeliekkel beszélgetve úgy látjuk, olyan, mintha Magyarország nem is egy­azon kontinensen lenne Nyugat-Európával” – így jellemezte röviden az elmúlt hét során a turizmust érintő gazdaságvédelmi állami intézkedéseket egy iparági forrásunk, aki szálláshelyek és vendéglátóegységek üzemeltetésével foglalkozik Budapesten. (A továbbiakban Péterként hivatkozunk rá, de kérésére nem az igazi nevével jelenik meg – CS.-E. E.) Az egy hónapos korlátozások bejelentését követően szinte mindennap érkezett valamilyen újabb szabályozás, amely a veszteségeket hivatott mérsékelni. Ezekkel azonban – néhány szerencsés kivételtől eltekintve – a turizmusban dolgozók korántsem elégedettek. „Éhező vendéglátósok vagyunk” – ilyen és ehhez hasonló feliratú táblákkal tüntetett a napokban a Hősök terén egy százfős csoport. Sokan nem értették például, hogyan várja el az állam, hogy megtartsák az alkalmazottaikat és kifizessék a novemberi béreket, ha a le- és bezárások miatt 0 forint bevételt tudnak produkálni. A meghirdetett mentőcsomag értelmében az állam átvállalja a munkavállalók bruttó bérének a felét, ha a munkáltató nem bocsát el senkit. A szabályozások pontos szövege csak napokkal később látott napvilágot – erre még visszatérünk.

A tüntetés másnapján Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügy­nökség vezérigazgatója sietett megnyugtatni mindenkit, hangsúlyozva, hogy a szektort most sem hagyják cserben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.