Katasztrofális helyzetben a budapesti turisztikai szektor

Üres a ház

Lokál

Az újbóli korlátozások bejelentése után majd’ minden napra jutott egy-egy olyan gazdasági intézkedés, amely a turizmust igyekszik megmenteni. Sok vállalkozás ezzel együtt sem fogja megérni az új évet.

„Minimális az állami segítség, szinte jelentéktelen. Szakmabeliekkel beszélgetve úgy látjuk, olyan, mintha Magyarország nem is egy­azon kontinensen lenne Nyugat-Európával” – így jellemezte röviden az elmúlt hét során a turizmust érintő gazdaságvédelmi állami intézkedéseket egy iparági forrásunk, aki szálláshelyek és vendéglátóegységek üzemeltetésével foglalkozik Budapesten. (A továbbiakban Péterként hivatkozunk rá, de kérésére nem az igazi nevével jelenik meg – CS.-E. E.) Az egy hónapos korlátozások bejelentését követően szinte mindennap érkezett valamilyen újabb szabályozás, amely a veszteségeket hivatott mérsékelni. Ezekkel azonban – néhány szerencsés kivételtől eltekintve – a turizmusban dolgozók korántsem elégedettek. „Éhező vendéglátósok vagyunk” – ilyen és ehhez hasonló feliratú táblákkal tüntetett a napokban a Hősök terén egy százfős csoport. Sokan nem értették például, hogyan várja el az állam, hogy megtartsák az alkalmazottaikat és kifizessék a novemberi béreket, ha a le- és bezárások miatt 0 forint bevételt tudnak produkálni. A meghirdetett mentőcsomag értelmében az állam átvállalja a munkavállalók bruttó bérének a felét, ha a munkáltató nem bocsát el senkit. A szabályozások pontos szövege csak napokkal később látott napvilágot – erre még visszatérünk.

A tüntetés másnapján Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügy­nökség vezérigazgatója sietett megnyugtatni mindenkit, hangsúlyozva, hogy a szektort most sem hagyják cserben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.