Szabálysértő tartózkodás – Életbe lépett a hajléktalanrendelet

Lokál

Tiltott zónák és szabálysértési eljárás – röviden ez a lényege a főváros hajláktalanrendeletének, amely a közterületen való életvitelszerű tartózkodást bünteti.

December 4-én életbe lépett a Fővárosi Közgyűlés hajléktalanokat érintő rendelete, amely jogellenesnek minősíti az életvitelszerű tartózkodást bizonyos közterületeken. A kijelölt helyek, tiltott zónák hosszan sorolhatók, amelyek között első helyen szerepelnek Budapest világörökségi területei – például a budai vár, a Belváros jelentős része és a Duna-part –, illetve 29 kiemelt aluljáró, játszóterek, oktatási és egészségügyi intézmények, valamint ezek 50 méteres körzete, hidak és az ezek megközelítését szolgáló lépcsők, aluljárók – de a sor gyakorlatilag önkormányzati úton szabadon bővíthető.

Eddig még nem érte komolyabb vegzálás az utcán élőket. Kérdésünkre a Menhely Alapítvány igazgatója, Aknai Zoltán elmondta: megállapodtak a rendőrséggel és a közterület-felügyelettel arról, hogy december 31-ig – ha lehet – mellőzik az előállítást és a büntetést, hiszen még az intézkedéshez szükséges rendszer sem áll teljesen készen. Az ügyek lefolytatásához ugyanis jogszabályokat módosítottak, fel kellett állítani egy új kormányhivatalt (mivel ilyen esetekre „specializálódott” eddig nem volt), ahhoz pedig, hogy egy életvitelszerű közterület-használat miatti szabálysértési ügyben az eljárást lefolytassák, ez az intézményforma szükséges. Értesüléseink szerint ez már megvan, a Budaörsi úton fog működni, a napokban adják át.

false

 

Fotó: Kallos Bea – MTI

 

A gyakorlat szerint, ha a rendőrség vagy a közterület-felügyelet munkatársai olyan hajléktalan emberrel találkoznak, akinek élete és testi épsége érdekében nem a mentőszolgálatot kell hívni, de a rendeletben meghatározott tiltott területen él, akkor először felszólítják, hogy hagyja el a helyszínt, majd ha ez nem történik meg, szociális segítséget hívnak. A szociális munkát ellátók általában ismerik azokat az embereket, akik az adott területen élnek, számos olyan háttér-információval rendelkeznek, amelyek rendkívül fontosak lehetnek egy-egy személy segítését illetően. Megpróbálnak valamit tenni az adott hajléktalan érdekében, elhelyezni vagy csupán informálni, hová tud olyan helyre menni, amely nem tartozik a tiltott zónák közé – bár ez esetben nincs könnyű dolga a szociális munkásoknak, viszonylag kevés segítséggel szolgálhatnak, mert a tiltótérkép egészen részletes. Azonban, ha az otthontalan nem mutat együttműködést, akkor a rendőrség előállítja. A szabálysértési törvény úgy rendelkezik, hogy ha a felkérés ellenére nem megy el a tiltott területről, akkor következik be a szabálysértés, és ha ez megtörténik, akkor előállíthatóvá válik az adott személy, elviszik a kormányhivatalba, és lefolytatják ellene az eljárást. Viszont ezután az egész folyamat elölről kezdődik, mert a lefolytatott eljárás után el kell valahová helyezni az embert, vagyis ugyanott vagyunk, ahol a procedúra elején.

A tél beálltával, valamint a tiltott övezeteket meghatározó rendelet életbe lépésével egészen nehéz helyzetbe kerültek a hajléktalanok. A Menhely Alapítvány igazgatója szerint a hajléktalanellátó rendszer fel van készülve arra, hogy télen általában többen veszik igénybe a szolgáltatásokat: ennyivel bővül is a férőhelyek száma, és ezek rendre be is telnek, vagyis az intézmények be tudják fogadni azokat, akik szándékaik szerint inkább fedett helyen töltenék az éjszakát – vannak viszont, akik mégis az utcát választják.

A főváros 2011 óta körülbelül 700-zal bővítette a férőhelyszámokat, azonban ettől függetlenül 1000-1200 ember még így is közterületen él, utcán vagy parkokban húzza meg magát. „Ha így nézzük, akkor ilyen nagyon sok ember befogadása egy hullámban nem lehetséges. A hajléktalanellátó rendszer megpróbálja ezeket az embereket »felszippantani«, befogadni, de az sem biztos, hogy mindenkin tudnak segíteni, az meg végképp nem, hogy mindenki el is fogadja a segítséget, vagy mindenkinek megfelelnek azok a lehetőségek, amiket kínálnak” – tette hozzá Aknai Zoltán.

Mivel ezek önkéntesen igénybe vehető szociális szolgáltatások, senki sem kötelezhető arra, hogy éljen a lehetőséggel. Van, hogy 15 másik emberrel kellene együtt aludni, vagy az adott hajléktalanszállón reggel 6-tól másnap reggel 8-ig lehet csak tartózkodni, vagyis sok szabály és kötöttség van, amiért azt mondhatják a rászorulók, hogy helyzetük ellenére sem akarnak ott lenni. Bár némiképp javult az utóbbi időben az ellátórendszer rugalmassága, sok olyan hely van, ahol már egész nap bent lehet lenni, miközben mondjuk az csak egy éjjeli menedékhely. A Menhely Alapítvány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a főváros együttműködésében olyan elhelyezéseket is finanszíroznak pluszban, amikor közterületről vesznek fel embert. Ilyenkor különböző szállásnyújtási formákat is támogatnak, mint amilyen a külső lakásban lakhatás, ami a lakást, albérletet vagy akár a munkásszállót, az átmeneti vagy éjjeli menedékhelyeket jelenti. De arra is akad példa, hogy hajléktalanszállót újítanak fel, mint Budapesten a VIII. kerületi Dobozi utcában, ahol 100 férőhelyes férfihajléktalan-szállót működtet az Üdvhadsereg Magyarország Szabadegyház – tudtuk meg Ferkó Andrea kommunikációs munkatárstól.

A Menhely Alapítvány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a főváros munkakapcsolatának sarkpontja, az egyeztetés a szabálysértési eljárási kérdéssel kapcsolatban egyszerre teszi lehetővé, hogy a törvénynek érvényt szerezzenek, ugyanakkor ne sérüljön a szociális biztonsághoz való jog sem. Persze a helyzet még közel sem elég jó, kielégítőnek pedig véletlenül sem neveznénk.

Neked ajánljuk