Szabálysértő tartózkodás – Életbe lépett a hajléktalanrendelet

Lokál

Tiltott zónák és szabálysértési eljárás – röviden ez a lényege a főváros hajláktalanrendeletének, amely a közterületen való életvitelszerű tartózkodást bünteti.

December 4-én életbe lépett a Fővárosi Közgyűlés hajléktalanokat érintő rendelete, amely jogellenesnek minősíti az életvitelszerű tartózkodást bizonyos közterületeken. A kijelölt helyek, tiltott zónák hosszan sorolhatók, amelyek között első helyen szerepelnek Budapest világörökségi területei – például a budai vár, a Belváros jelentős része és a Duna-part –, illetve 29 kiemelt aluljáró, játszóterek, oktatási és egészségügyi intézmények, valamint ezek 50 méteres körzete, hidak és az ezek megközelítését szolgáló lépcsők, aluljárók – de a sor gyakorlatilag önkormányzati úton szabadon bővíthető.

Eddig még nem érte komolyabb vegzálás az utcán élőket. Kérdésünkre a Menhely Alapítvány igazgatója, Aknai Zoltán elmondta: megállapodtak a rendőrséggel és a közterület-felügyelettel arról, hogy december 31-ig – ha lehet – mellőzik az előállítást és a büntetést, hiszen még az intézkedéshez szükséges rendszer sem áll teljesen készen. Az ügyek lefolytatásához ugyanis jogszabályokat módosítottak, fel kellett állítani egy új kormányhivatalt (mivel ilyen esetekre „specializálódott” eddig nem volt), ahhoz pedig, hogy egy életvitelszerű közterület-használat miatti szabálysértési ügyben az eljárást lefolytassák, ez az intézményforma szükséges. Értesüléseink szerint ez már megvan, a Budaörsi úton fog működni, a napokban adják át.

false

 

Fotó: Kallos Bea – MTI

 

A gyakorlat szerint, ha a rendőrség vagy a közterület-felügyelet munkatársai olyan hajléktalan emberrel találkoznak, akinek élete és testi épsége érdekében nem a mentőszolgálatot kell hívni, de a rendeletben meghatározott tiltott területen él, akkor először felszólítják, hogy hagyja el a helyszínt, majd ha ez nem történik meg, szociális segítséget hívnak. A szociális munkát ellátók általában ismerik azokat az embereket, akik az adott területen élnek, számos olyan háttér-információval rendelkeznek, amelyek rendkívül fontosak lehetnek egy-egy személy segítését illetően. Megpróbálnak valamit tenni az adott hajléktalan érdekében, elhelyezni vagy csupán informálni, hová tud olyan helyre menni, amely nem tartozik a tiltott zónák közé – bár ez esetben nincs könnyű dolga a szociális munkásoknak, viszonylag kevés segítséggel szolgálhatnak, mert a tiltótérkép egészen részletes. Azonban, ha az otthontalan nem mutat együttműködést, akkor a rendőrség előállítja. A szabálysértési törvény úgy rendelkezik, hogy ha a felkérés ellenére nem megy el a tiltott területről, akkor következik be a szabálysértés, és ha ez megtörténik, akkor előállíthatóvá válik az adott személy, elviszik a kormányhivatalba, és lefolytatják ellene az eljárást. Viszont ezután az egész folyamat elölről kezdődik, mert a lefolytatott eljárás után el kell valahová helyezni az embert, vagyis ugyanott vagyunk, ahol a procedúra elején.

A tél beálltával, valamint a tiltott övezeteket meghatározó rendelet életbe lépésével egészen nehéz helyzetbe kerültek a hajléktalanok. A Menhely Alapítvány igazgatója szerint a hajléktalanellátó rendszer fel van készülve arra, hogy télen általában többen veszik igénybe a szolgáltatásokat: ennyivel bővül is a férőhelyek száma, és ezek rendre be is telnek, vagyis az intézmények be tudják fogadni azokat, akik szándékaik szerint inkább fedett helyen töltenék az éjszakát – vannak viszont, akik mégis az utcát választják.

A főváros 2011 óta körülbelül 700-zal bővítette a férőhelyszámokat, azonban ettől függetlenül 1000-1200 ember még így is közterületen él, utcán vagy parkokban húzza meg magát. „Ha így nézzük, akkor ilyen nagyon sok ember befogadása egy hullámban nem lehetséges. A hajléktalanellátó rendszer megpróbálja ezeket az embereket »felszippantani«, befogadni, de az sem biztos, hogy mindenkin tudnak segíteni, az meg végképp nem, hogy mindenki el is fogadja a segítséget, vagy mindenkinek megfelelnek azok a lehetőségek, amiket kínálnak” – tette hozzá Aknai Zoltán.

Mivel ezek önkéntesen igénybe vehető szociális szolgáltatások, senki sem kötelezhető arra, hogy éljen a lehetőséggel. Van, hogy 15 másik emberrel kellene együtt aludni, vagy az adott hajléktalanszállón reggel 6-tól másnap reggel 8-ig lehet csak tartózkodni, vagyis sok szabály és kötöttség van, amiért azt mondhatják a rászorulók, hogy helyzetük ellenére sem akarnak ott lenni. Bár némiképp javult az utóbbi időben az ellátórendszer rugalmassága, sok olyan hely van, ahol már egész nap bent lehet lenni, miközben mondjuk az csak egy éjjeli menedékhely. A Menhely Alapítvány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a főváros együttműködésében olyan elhelyezéseket is finanszíroznak pluszban, amikor közterületről vesznek fel embert. Ilyenkor különböző szállásnyújtási formákat is támogatnak, mint amilyen a külső lakásban lakhatás, ami a lakást, albérletet vagy akár a munkásszállót, az átmeneti vagy éjjeli menedékhelyeket jelenti. De arra is akad példa, hogy hajléktalanszállót újítanak fel, mint Budapesten a VIII. kerületi Dobozi utcában, ahol 100 férőhelyes férfihajléktalan-szállót működtet az Üdvhadsereg Magyarország Szabadegyház – tudtuk meg Ferkó Andrea kommunikációs munkatárstól.

A Menhely Alapítvány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a főváros munkakapcsolatának sarkpontja, az egyeztetés a szabálysértési eljárási kérdéssel kapcsolatban egyszerre teszi lehetővé, hogy a törvénynek érvényt szerezzenek, ugyanakkor ne sérüljön a szociális biztonsághoz való jog sem. Persze a helyzet még közel sem elég jó, kielégítőnek pedig véletlenül sem neveznénk.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.