Mit tehet az ember, ha nincs kedve a hidegben, nagykabátban is karikára fagyva a szabad ég alatt válogatni a szabadtéri bolhapiacok standjain található kincsekből? Vagy ha éppenséggel ezernyi kacatot halmozott fel a padláson, amitől megszabadulna? Esetleg kezdő designer, és bemutatkozna a nagyközönség előtt? Erre valók az olyan közösségi bolhapiacok, mint például a Bolhapalota,vagy a Garmada, ahol árusítani és vásárolni egyaránt lehet.
„A Garmada önkiszolgáló bolhapiac, az árus és a vevő nem találkozik. Aki eladni akar, behozza a holmiját, elhelyezi a bérelt polcokon, a tárgyakon elhelyezett azonosító alapján mi bonyolítjuk le az értékesítést, a bérleti idő lejártával pedig az eladó megkapja a bevételt” – mondta Suhajda Endre ügyvezető, az angyalföldi Hun utcában található bolt egyik tulajdonosa. Vagyis az eladó kibérel egy állványt, polcot, vállfát, beárazza őket, leltárt készít, ellátja egy azonosító számmal és vár. A bérleti díj a helytől és az időtől is függ. Míg a legalsó polc, ami körülbelül fél négyzetméter, három hétre – tizenöt nyitvatartási nap – 4600, az egész állvány (négy polc) 18 000 forint. A Bolhapalotában kissé más a felállás: a bérleti szerződés az első körben egy hétre szól, polc 2000 forintnál kezdődik, persze itt is számít az elhelyezkedés. A boltosok szerint akkor van sikere az eladóknak, ha huzamosabb ideig tartják fent a helyet, a polcokat folyamatosan átrendezik, gondozzák és frissítik kínálatukat. „Aki csupán egy hétre bérel nálunk helyet, könnyen kudarcot vallhat” – véli Nyíri Szilvia, a Bolhapalota üzletvezetője. Hozzáteszi: már csak azért is érdemes meghosszabbítani a bérleti szerződéseket, mert ha egyszer feladja az árus a helyét, nem tudhatja, mikor kerül vissza a boltba.
| ||
„Természetesen van várólista, az elmúlt két hónapban teljesen megteltünk, folyamatosan jönnek az újabb jelentkezők a szabad helyekre – mondja a Garmada ügyvezetője. – A várakozás hetekben mérhető, karácsony előtt talán felszabadul néhány polc, ami azonban biztosabb, hogy januárra lesz újra szabad helyünk.” A Bolhapalotában ugyanez a helyzet, a felszabaduló polcokat december közepére, inkább a hónap végére várják, egyelőre azonban telt házzal működnek.
Az árat teljes mértékben az árus szabja meg, a bolt tulajdonosainak ebben semmiféle beleszólása nincsen. Ahogy abba sem, mit raknak ki. (Persze azt nem lehet, amit egyébként is tilt a törvény, élő állat, tűzveszélyes áruk, jövedéki termékek, hamisított márkák stb. kizárva.)
„Tapasztalataink szerint a legtöbben ruhaneműt akarnak a leginkább eladni. Ez teljesen érthető, a divat gyorsan változik, mindenkinek sok felesleges ruhája van otthon – mondja Suhajda. – Éppen ezért ebből lehet a legkevesebbet értékesíteni.”
A Bolhapalota az otthonról behozott holmik mellett fiatal designerek szárnypróbálgatásainak is örömmel biztosít helyet, a polcokon ásítozó kék vízilovak és Che Guevará-s cigarettatárcák mellett ugyanis számos kézművesterméket, ékszert, még papír sündisznót is találunk. A bolt nem titkolt célja, hogy tehetséges kezdő alkotókat karoljon fel és mutasson be a vásárlóknak. Ilyenkor a vitrinekben elhelyezett tárgyak mellett névjegykártyákra bukkanunk, a szerencsésebbek akár össze is futhatnak a művészekkel.
Az üzletvezető szerint közvetítésre nem vállalkoznak, ha egy vevő érdeklődik egy-egy alkotó iránt, akkor vagy a névjegykártyán, vagy a Bolhapalota Facebook-oldalán keresztül megtalálhatja a keresett személyt.
A Ferenciek terére csak nemrégiben költözött üzlet tervei között szerepel egy önálló kiállítótér létrehozása, ahol kifejezetten fiatal képzőművészek számára biztosítanak majd bemutatkozási lehetőséget. Ugyanakkor tervezik a garázsvásár beindítását is, ami heti egy alkalommal vérbeli piaci hangulatot varázsolna.
Ilyen jellegű „szolgáltatással” a Garmada is próbálkozik, Suhajda elmondása szerint igen nagy rá az igény, hogy az eladók és a vásárlók személyesen is találkozzanak. „Egyes árusok kiírják a Facebook-oldalunkra, hogy mikor lesznek az üzletben, ilyenkor van, aki kedvezményeket biztosít a termékeire, a vevők kérdezhetnek, rendelhetnek, alkudozhatnak.”
De alkudozni máshogy is lehet: ha a vásárló ellenajánlatot tesz, a bolhapiac vezetői elküldik azt az eladónak, és a kölcsönös beleegyezés után az üzlet létrejöhet.
A Garmada azonban nemcsak „bolhászik”, partnerprogramjukban lehetőség nyílik különböző civil szervezetek támogatására is. „A civil szervezeteknek sokszor van gondjuk az erőforrások előteremtésével, innen jött az ötlet, hogy segíthetnénk nekik – mondta Suhajda. – Azok az árusok, akik támogatni kívánják őket, ugyanúgy behozzák a boltba a tárgyaikat, eladják őket, de bizonyos költségek levonása után az ebből származó bevételt átutaljuk a civilek számlájára.” A bolhapiac honlapján megtalálható a programban részt vevő szervezetek listája, idén eddig több mint félmillió forint gyűlt össze a támogatásokból. A programnak van egy másik oldala is, a civil szervezetek is felajánlhatnak termékeket. „A Szentendrei Árvácska Állatvédő Egyesület kifejezetten jó, viszonylag sok nemzetközi kapcsolattal rendelkezik. Németországból, Svájcból érkeznek hozzájuk a felajánlások. Ezek közül a tárgyak közül sokat behoznak hozzánk, mi eladjuk őket, a bevételből pedig például kutyaeledelt vásárolnak” – vázolta Suhajda, hogyan fest mindez a gyakorlatban.
Mindkét üzlet népszerű az árusok és a vásárlók körében. A bolhapalotások szerint az mindent elárul, hogy a magyar vásárlók 80 százaléka visszajön, ha egyszer felfedezi magának a helyet. A Garmadában is nagy az érdeklődés, de nehéz eldönteni, hogy ez csupán a nagy karácsonyi dömpingnek köszönhető-e.
„Ez piacüzemeltetés, de azért többletszolgáltatást is biztosítunk, mi végezzük az adminisztrációt és az értékesítést. A bérleti díjak egyelőre fedezik a költségeket, működünk, de extra profit nincs” – mondta Suhajda.
