Visszaélésgyanú Tállai körzetében

  • 2018. január 29.

Lokál

Szinte szóról szóra megegyező pályázattal nyertek a fideszes érintettségű települések.

Meglepően sikeresen teljesítettek Tállai András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének választókerületéhez tartozó települések, ráadásul a Magyar Nemzet szerint minden jel arra mutat, hogy visszaélés történhetett a pályázás során, ugyanis a nyertes Zsóry SE, Ónod, Mályi, valamint Hejőszalonta nyilvánosan elérhető pályázati dokumentációi szinte szóról szóra megegyeznek.

A települések 20–40 millió forintot nyertek közösségfejlesztésre uniós pénzből, de a pályázati anyagok inkább általánosságokat tartalmaznak, mint konkrét célokat.

Külön érdekesség, hogy a pályázatokat elvileg önkormányzatok részére írták ki, a mezőkövesdi sportklub mégis elindult és nyert egy olyan konzorcium élén, amelynek tagjai Mezőkövesd önkormányzata és a helyi Közkincstár Kulturális Egyesület. A pályázatokat felügyelő hivatali szakember nem is tudott arról, hogy nyertek, sőt, hogy egyáltalán jelentkeztek a kiírásra. Ő úgy tudta, hogy a pályázatot megírták, de azt végül nem adták be.

A pályázatok elbírálása egy háromtagú, kizárólag a Fidesz megyei közgyűlési képviselőiből álló testülethez köthető; a pályázatíró cég, a Nord Tender Kft. Bihall Tamáshoz, a Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jelenlegi elnökéhez vezet, ugyanis a cég az ő és a családtagjai tulajdonában van. Bihall Tamás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, és tagja a Magyar Labdarúgó Szövetség megyei igazgatóságának is, Tállaival együtt. A cég ügyvezetője, Sedlák-Bihall Orsolya el is ismerte a pályázati dokumentációban szereplő egyezéseket, bár azt hozzátette, hogy az egyes településekre külön hatástanulmányok készültek, azonban a lap kérésére ezeket mégsem küldték el, arra hivatkozva, hogy azok nem nyilvánosak.

A lap megkereste a TOP-pályázatok elbírálásában hatáskörrel bíró megyei közgyűlés elnökét, Török Dezsőt, akinek az első kérdése az volt a telefonban, hogy az újságírók melyik párttól kapták meg a pályázatokat. Amikor közölték, hogy a pályázatok az összesítő oldalon elérhetők, türelmet kért a tájékozódásra. Török dolgozta ki azt a szisztémát, amely érdemben dönt a TOP-pályázatok sorsáról. Az elnök csomagban terjeszti a közgyűlés elé a háromtagú bizottság javaslatait, és a képviselők 15–30 perc olvasgatás után egyszerre szavaznak a pályázatokról.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.