Zebrás süteménnyel nyomul a vásárhelyi cukrászda

  • narancs.hu
  • 2025. március 27.

Lokál

A Bindzsisztán- és az Átteleltem!-szelet után most az Alcsútdobozon tartott egzotikus állatok esete ihlette meg a cukrászt.

Zebrás süteményt készített a vásárhelyi Sarokház Cukrászda, reagálva az elmúlt hét egyik fontos közéleti fejleményére – vette észre a Hodpress.

A sütemény tetején a zebra mellett a Fogadj örökbe felirat látható. Ez nem Zámbó Jimmy-utalás, hanem arra emlékeztet, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke március 22-én egy Facebook-posztban azt kérdezte Orbán Viktor miniszterelnöktől, tényleg igaz-e az, hogy az unokái félnek „a kis házi szafariban” tartott zebráktól. 

A kormány a kóstolgatásra úgy reagált, hogy amit Magyar állít, az még viccnek is rossz. A miniszterelnök azonban utóbb igyekezett viccel elütni a bírálatot: gyalogátkelőhellyel fotózkodott, aztán azt tette közzé, hogy szívesen örökbe fogadna egy állatkerti zebrát, és ebben az ügyben beszédbe elegyedtek Gáspár Győzikével.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő azonban pontosította Magyar Péter értesülését: nem Hatvanpusztán, hanem a szomszédban, Mészáros Lőrinc birtokán tartanak zebrákat.

Az ügyben március 26-án végül megszólalt a Vál-völgye Vadásztársaság a 444 kérdésére, közleményében hangsúlyozva, hogy a zebrákat és más állatokat az említett helyen a hatályos jogszabályok betartásával gondozzák. 

Ezek az állatok rehabilitált egyedek minden esetben. Olyan mentett állatok gondozását vállaltuk, amelyek korábban nagyon rossz, zárt tartási körülmények között voltak, rossz egészségi állapotban, mint például: rossz takarmányozás miatti egészségtelen fizikai állapot, állategészségügyi szűrések hiánya miatti kezeletlen betegségek következtében leromlott állapot, kis mozgástér miatt rosszul fejlődő vázizmok, gondozás hiánya miatt túlnőtt paták és ebből eredő mozgásszervi problémák, stb.” – közölte a vadásztársaság. Egy állatgondozókból, állatorvosokból álló csapat vállalta ezeknek az állatoknak a rehabilitálását, ez az, amit a zebrákról szóló híradásokban nem említettek meg.

A zebrás sütemény a vásárhelyi cukrászda harmadik mémeskrémese, a mozgalmas életű Bindzsisztán-szelet és a miniszterelnök március tizenötödikei poloskázós beszédére reflektáló Átteleltem!-szelet után.

A címlapkép forrása a vásárhelyi cukrászda Facebook-oldala

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.