Tudni kell-e a hűtőnek, hogy savanyú a tej?
huUtoU.jpg

Tudni kell-e a hűtőnek, hogy savanyú a tej?

Az európaiak úgy hisznek az okos kütyükben, mintha azok már bizonyítottak volna. Várjuk a digitális messiást.

A jövő rendkívül érdekes dolog. Már rögtön az, hogy egymással versenyző jövőképből egészen sok tud lenni. Most például a spektrum egyik végén a „nagy, zöld, függőkertekkel teli felhőkarcolókban fogunk élni robotok által segítve” képe található. A másik végén pedig az, hogy a „Föld lakossága megcsappant, mert a gazdagok nem engedték egyszerűen megenni magukat a világrend összeomlása után, de ez nem is baj, mert legalább kevesebben harcolnak baltával az utolsó csepp benzinért”. És ez a warlordizmus vagy végtelen bőség csak egy spektrum, fel lehet rajzolni még tetszőleges számút.

Az automatizálós, okosítós és végtelen erőforrásos jövő egyik központi eleme az okos lakás. Vannak olyan elemei – például az internetre kötött hűtő – amelyek tíznél is több éve érkeznek, és mégis el lehet őket adni innovációnak. Másokat, ilyen a hangvezérelt asszisztensek, a mostani technológiai robbanás tett lehetővé. A kettő között az a legfontosabb különbség, hogy az asszisztensekhez hasonló technológiát nem igazán vizsgálta meg még a spekulatív fikció. Spike Jonze Her-je azzal foglalkozik, hogy hogyan lehet beleszeretni egy mesterséges intelligenciába, Iain M. Banks Kultúra-regényeiben nem is kérdés, hogy a különböző gép intelligenciákkal hanggal kommunikálnak az emberek. Utóbbi persze annyira távoli jövőben játszódik, hogy ezeknek az intelligenciáknak az egyenjogúsága nem is kérdés.

De az Amazon Alexát vagy a Google Assistant-ot használó okoseszközök nem intelligensek. Sem a szó hagyományos értelmében, de leginkább sehogyan nem. A tudásuk enciklopédia és műsorújság jellegű tudás, és ennek a használatáért cserébe az Amazon boltját beengedjük a nappaliba. Jeff Bezos felcsapja a standját, kirakja az áruit, és csevegés közben azt is elmondja, milyen idő lesz.

Biankó csekket állítottunk ki

Viszont eléggé hiszünk a technológiában annak ellenére, hogy az okos eszközök összjátékát és az ez által elérendő kényelmet megtapasztaltuk volna. És ez a mi itt most Európát jelenti, az állítást pedig a Samsung és a YouGov közös felmérése támasztja alá, amelyet 11 európai országban végeztek el. Magyarország sajnos nincs az országok között, a felmérés viszont reprezentatív Európa felnőtt lakosságára.

Mi derült ki? Egészen zavarba ejtő dolgok. Például, hogy a válaszadók közel negyven százaléka gondolja úgy, hogy a mobilról vezérelhető fűtési rendszerrel időt lehet megspórolni. Kicsit kevesebben vágynak az okos lakás szimbólumává vált okos hűtőre, amely szól, ha fogyóban van a tej. Erre csak a válaszadók húsz százalékának van igénye. (Bezzeg, ha meg is tudná kóstolni!) Háromból egy válaszadó szeretne olyan sütőt, amiben egyszerre két, eltérő hőfokon, sütésmóddal készíthető ételt lehet sütni. Itt már elő sem került a technológiai szakkiállítások másik állandó slágere, a sütőteret mobilról is nézhető kamerával figyelő tűzhely.

Akkor így fogunk élni

A még olyan alacsony számok is valamiféle növekedést jelentenek. Hasonló nagyságú területet lefedő, kellően friss okos eszköz felmérésünk nincs a már üzembe helyezett okoseszközökről. Tavaly Olaszországban a válaszadók 76 százaléka nem rendelkezett semmilyen okos eszközzel a Statista felmérése szerint. Akik igen, azok jellemzően netre kötött megfigyelőkamerát vagy internettel felokosított házimozit, többszobás zenelejátszó rendszert vettek. A jellemzően olcsó, ezért belépőkategóriának tökéletesen alkalmas okostelefonról kapcsolgatható izzók csak a válaszadók öt százalékát hatották meg.

Érdemes még egy statisztikát idecitálni. A Deloitte 2016 májusi felmérését arról, mit vártak a vásárlók az okostechnológiáktól. A 18-24-es korosztályban a legerősebb a hit abban, hogy egyszerűbbé fog válni az életük, de még az 55-64 évesek között is ötven százalék fölött volt azok aránya, akik szerint vagy nagyon vagy legalább egy kicsit egyszerűbbé teszi az életüket valamely okosberendezés. A válaszadók jellemzően olyan felhasználási területeket említettek, amelyeknél egyszerű belátni mit hoz az automatizálás: magától kikapcsoló fűtés, digitális biztonsági berendezések, magát lekapcsoló villany. A kép azonban így is tiszta: elhittük, hogy ez a jövő. Most már tényleg meg is jöhetne.

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.