Lökd ide a sört! – Itt az első sörszimulátor
brewt_rendel.jpg

Lökd ide a sört! – Itt az első sörszimulátor

A kézműves sörgyárszimulátor már majdnem annyira unalmas, mint egy kevésbé jó munka. De legalább nehéz otthagyni.

A konzervatívabb olvasók – akik szerint például az beszéljen, aki üzembiztosan el tud készíteni egy pilsnert – haragját is vállalva nyugodtan jelentem ki, hogy 2018-ban sört főzni menő. Menőbb volt persze 2015-ben, amikor a legtöbb induló kis kézműves sörfőzde nem tudta lefőzni ugyanazt a sört kétszer egymás után. Daliás idők!

A világtrend most ott áll, hogy már mobilos játék is készült a sörfőzésből, ami ráadásul egy fontos leckét is taníthat nekünk. A pár hete megjelent app neve Brew Town. Az alapszituációja egyszerű: egy rozzant laborból, kézi palackozóból és apró főzőből álló sörfőzdét kezdünk igazgatni a lepukkant lakókocsiban berendezett irodánkból. Sört főzünk, sört tökéletesítünk, új típusokat kísérletezünk ki, a megkeresett pénzt pedig visszaforgatjuk a termelésbe. Ez alapján egy hagyományos receptúra alapján készülő menedzsmentjáték is lehetne.

false

A játékba azonban beépítettek egy szűkös erőforrást: ez az idő. A főzés, a kísérletezés, minden munkafolyamat valós időbe kerül. Nem játszhatunk folyamatosan, mert ki kell várni, hogy elkészüljön a pixelsör vagy kitermelődjön az új recept. Kiút természetesen van: ha kitartó, spórolós játékkal összegyűjtünk elég söröskupakot, akkor felgyorsíthatunk pár folyamatot. Vagy beadhatjuk a derekunkat és vehetünk pár ezer kupakot valódi pénzért. A tőkeinjekció segít felvirágoztatni a főzdét, a játék ismét jóvá válik.

A monetizációs modell a játék része. A Farmville óta nem újdonság ez a megoldás, de még mindig kicsit felháborító találkozni vele. Játékosként nincs lehetőségünk megvenni a teljes játékot. Egy véges erőforrásból vehetünk nagyon sokat, remélve, hogy hamarabb unjuk meg a Brew Townt, mint hogy újra fizetni kellene. Felnőttként, ha hajlandók vagyunk elvonatkoztatni a játéktól, tanulhatunk valamit a függőség természetéről. Mert csak jó megvenni a nagyobb palackozót vagy felépíteni a saját céges kocsmánkat. Még ha a játék arra is használja fel ezeket a célokat, hogy bent tartson bennünket a varázskörben.

false

A körön kívül pedig nincs világ. A Brew Townt nem nagyon lehet megnyerni. Felhúzhatjuk az összes épületet, felfedezhetjük az összes komlófajtát és sörfajtát. Ezeknek az eredője annyi lesz, hogy gyorsabban pörög a számláló, gyorsabban gazdagodik a cég, de versenytársak híján ennek nincs sok értelme. Érdemes belenézni az appba – ingyen elérhető az alkalmazásboltokból – és elgondolkodni azon, hogy a játékságnak milyen ismérveit meríti ki. Legközelebb pedig, ígérem, olyan program jön, ami feleennyi grafikával, körmönfontsággal és természetesen sör nélkül képes jó játék lenni. Mert ilyenek is készülnek még.

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.