Influenza, de minek?

  • Falus Ferenc
  • 2017. november 29.

Materia Medica

Ne magunkért, a társainkért!

Minden évben ősszel kezdődik. Köhögök, tüsszögök, fújom az orrom. Ha kérdezik, mi bajom, azt válaszolom, kicsit influenzás vagyok.

Nem mint orvos mondom ezt, de a köznyelvben általában így fejezzük ki magunkat. Pedig ezek a tünetek nem igazán jellemzőek az influenzavírus okozta megbetegedésre, a megfázás és az influenza kifejezés rendesen összekeveredett.

Megfázás vagy influenza?

Aki ezekkel a tünetekkel orvoshoz megy, az rendszerint azt várja az orvostól, hogy rendeljen neki antibiotikumot, mert az tavaly is használt.

Aztán jön az a szezon, hogy van már oltóanyag, ami véd a következő influenzajárvány szövődményeitől, de beadassuk-e magunknak?

Itt is többféle véleménnyel lehet találkozni:

  • Sportolok, egészségesen élek, még sose volt influenzám.
  • Vitaminokat szedek.
  • Mások hallották, egyesek látni vélték, hogy az oltásnak súlyos szövődményei vannak, míg az influenzát néhány napos kellemes otthoni pihenéssel túl lehet élni. Kinek így, kinek úgy!

Mire jó a védőoltás?

A védőoltás tényleg véd, főleg akkor, ha beadják, meg is fogan, és olyan vírus okozza a járványt, amely ellen az oltás védettséget nyújt.

Hogyan érhetjük ezt el?

A földgolyó déli és északi féltekéjén máskor van ősz és tél, és többnyire máskor van influenzajárvány is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) gyűjti a megbetegedések adatait, vizsgálja a kórokozó vírusokat, és az összegyűjtött adatok alapján minden évben kétszer ajánlatot tesz az oltóanyaggyártóknak, hogy milyen influenzatörzsek elleni oltóanyagot kell előállítaniuk.

false

 

Fotó: Kovács Tamás/MTI

Többnyire három különböző vírus elleni anyag kerül egy védőoltásba.

Ez két „A” és egy „B” típusú vírus. Tehát, ha valaki nincs beoltva, és a korábbi években sem találkozott – fertőződött meg, és gyógyult meg – valamelyik vírusvariánstól, akkor egy évben többször is megkaphatja az influenzát. Ugyanis általában van egy vírus, amely a megbetegedések többségét okozza, de ki lehet fogni, hogy egy másik is megbetegítsen minket.

És most jön a lényeg!

Miért is kellene megkapnom a védőoltást, ha én – remélem – úgysem leszek beteg, vagy majd kigyógyulok belőle?

Erre több érv is van:

  • A betegség többnyire kockázatos.
  • Nincs garancia arra, hogy nem lesz – pont nálam – szövődménye.
  • A kezelés többe kerül, mint az oltás (ami többnyire ingyenes), még akkor is, ha csak lázcsillapítóra, fájdalomcsillapítóra, orrcseppre költök.
  • Veszteség a munkakiesés is, illetve az elmaradt programok is hiányoznak.
  • Amíg én beteg vagyok, addig valaki más vagy elvégzi a munkámat, vagy megvár engem, és nekem kell majd bepótolnom.
  • A családom is szenved attól, hogy én beteg vagyok, és többnyire ilyenkor a család többi tagja is megbetegszik.
  • Ha szerencsénk van, akkor egymás után, ha nem, akkor egyszerre beteg mindenki. Ilyenkor még egy bevásárlás is gond lehet.

Természetesen jogunk van megbetegedni, de nem kellene másokat is megbetegíteni. A védőoltás nemcsak annak használ, aki kapja, hanem a környezetét, a közösséget is védi. Ha sokan védekezünk, akkor nincs nagy járvány. Ha nincs nagy járvány, akkor nincs fennakadás a gazdaságban, a vállalatok, hivatalok működése folyamatos marad, nem kell az iskolákat bezárni stb.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

A várandós nők. Nem az influenza elleni védőoltás veszélyezteti a magzatot, hanem a lázas betegség. Tehát a terhesség bármelyik harmadában beadható a védőoltás. Ráadásul az újszülöttet is csak az anyai ellenanyagokkal lehet védeni az élet első hat hónapjában. Meg azzal, hogy a környezetének minden tagja védett, tehát – szakszóval – „felvették” a védőoltást. Ez fokozottan igaz az egészségügyi dolgozókra, illetve mindazokra, akik sok emberrel találkoznak naponta.

Nagyon helyes, hogy idén már a pedagógusoknak is ingyen jár az oltás, igaz, a nőknek eddig is ingyen járt, de talán így többen fogják elfogadni a felajánlott védelmet a saját és diákjaik érdekében is. Persze a fiatalokat is oltani kell, mert ugyan náluk ritkább a szövődmény, de a járványt ők is terjeszthetik.

Kövesse a Magyar Narancs egészségügyi blogját! Materia Medica – minden szerdán a magyarnarancs.hu-n.

Materia Medica

A Magyar Narancs új, egészségügyi problémákkal foglalkozó blogja. Fogyasszák egészséggel!

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.