Influenza, de minek?

  • Falus Ferenc
  • 2017. november 29.

Materia Medica

Ne magunkért, a társainkért!

Minden évben ősszel kezdődik. Köhögök, tüsszögök, fújom az orrom. Ha kérdezik, mi bajom, azt válaszolom, kicsit influenzás vagyok.

Nem mint orvos mondom ezt, de a köznyelvben általában így fejezzük ki magunkat. Pedig ezek a tünetek nem igazán jellemzőek az influenzavírus okozta megbetegedésre, a megfázás és az influenza kifejezés rendesen összekeveredett.

Megfázás vagy influenza?

Aki ezekkel a tünetekkel orvoshoz megy, az rendszerint azt várja az orvostól, hogy rendeljen neki antibiotikumot, mert az tavaly is használt.

Aztán jön az a szezon, hogy van már oltóanyag, ami véd a következő influenzajárvány szövődményeitől, de beadassuk-e magunknak?

Itt is többféle véleménnyel lehet találkozni:

  • Sportolok, egészségesen élek, még sose volt influenzám.
  • Vitaminokat szedek.
  • Mások hallották, egyesek látni vélték, hogy az oltásnak súlyos szövődményei vannak, míg az influenzát néhány napos kellemes otthoni pihenéssel túl lehet élni. Kinek így, kinek úgy!

Mire jó a védőoltás?

A védőoltás tényleg véd, főleg akkor, ha beadják, meg is fogan, és olyan vírus okozza a járványt, amely ellen az oltás védettséget nyújt.

Hogyan érhetjük ezt el?

A földgolyó déli és északi féltekéjén máskor van ősz és tél, és többnyire máskor van influenzajárvány is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) gyűjti a megbetegedések adatait, vizsgálja a kórokozó vírusokat, és az összegyűjtött adatok alapján minden évben kétszer ajánlatot tesz az oltóanyaggyártóknak, hogy milyen influenzatörzsek elleni oltóanyagot kell előállítaniuk.

false

 

Fotó: Kovács Tamás/MTI

Többnyire három különböző vírus elleni anyag kerül egy védőoltásba.

Ez két „A” és egy „B” típusú vírus. Tehát, ha valaki nincs beoltva, és a korábbi években sem találkozott – fertőződött meg, és gyógyult meg – valamelyik vírusvariánstól, akkor egy évben többször is megkaphatja az influenzát. Ugyanis általában van egy vírus, amely a megbetegedések többségét okozza, de ki lehet fogni, hogy egy másik is megbetegítsen minket.

És most jön a lényeg!

Miért is kellene megkapnom a védőoltást, ha én – remélem – úgysem leszek beteg, vagy majd kigyógyulok belőle?

Erre több érv is van:

  • A betegség többnyire kockázatos.
  • Nincs garancia arra, hogy nem lesz – pont nálam – szövődménye.
  • A kezelés többe kerül, mint az oltás (ami többnyire ingyenes), még akkor is, ha csak lázcsillapítóra, fájdalomcsillapítóra, orrcseppre költök.
  • Veszteség a munkakiesés is, illetve az elmaradt programok is hiányoznak.
  • Amíg én beteg vagyok, addig valaki más vagy elvégzi a munkámat, vagy megvár engem, és nekem kell majd bepótolnom.
  • A családom is szenved attól, hogy én beteg vagyok, és többnyire ilyenkor a család többi tagja is megbetegszik.
  • Ha szerencsénk van, akkor egymás után, ha nem, akkor egyszerre beteg mindenki. Ilyenkor még egy bevásárlás is gond lehet.

Természetesen jogunk van megbetegedni, de nem kellene másokat is megbetegíteni. A védőoltás nemcsak annak használ, aki kapja, hanem a környezetét, a közösséget is védi. Ha sokan védekezünk, akkor nincs nagy járvány. Ha nincs nagy járvány, akkor nincs fennakadás a gazdaságban, a vállalatok, hivatalok működése folyamatos marad, nem kell az iskolákat bezárni stb.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

A várandós nők. Nem az influenza elleni védőoltás veszélyezteti a magzatot, hanem a lázas betegség. Tehát a terhesség bármelyik harmadában beadható a védőoltás. Ráadásul az újszülöttet is csak az anyai ellenanyagokkal lehet védeni az élet első hat hónapjában. Meg azzal, hogy a környezetének minden tagja védett, tehát – szakszóval – „felvették” a védőoltást. Ez fokozottan igaz az egészségügyi dolgozókra, illetve mindazokra, akik sok emberrel találkoznak naponta.

Nagyon helyes, hogy idén már a pedagógusoknak is ingyen jár az oltás, igaz, a nőknek eddig is ingyen járt, de talán így többen fogják elfogadni a felajánlott védelmet a saját és diákjaik érdekében is. Persze a fiatalokat is oltani kell, mert ugyan náluk ritkább a szövődmény, de a járványt ők is terjeszthetik.

Kövesse a Magyar Narancs egészségügyi blogját! Materia Medica – minden szerdán a magyarnarancs.hu-n.

Materia Medica

A Magyar Narancs új, egészségügyi problémákkal foglalkozó blogja. Fogyasszák egészséggel!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."