Influenza, de minek?

  • Falus Ferenc
  • 2017. november 29.

Materia Medica

Ne magunkért, a társainkért!

Minden évben ősszel kezdődik. Köhögök, tüsszögök, fújom az orrom. Ha kérdezik, mi bajom, azt válaszolom, kicsit influenzás vagyok.

Nem mint orvos mondom ezt, de a köznyelvben általában így fejezzük ki magunkat. Pedig ezek a tünetek nem igazán jellemzőek az influenzavírus okozta megbetegedésre, a megfázás és az influenza kifejezés rendesen összekeveredett.

Megfázás vagy influenza?

Aki ezekkel a tünetekkel orvoshoz megy, az rendszerint azt várja az orvostól, hogy rendeljen neki antibiotikumot, mert az tavaly is használt.

Aztán jön az a szezon, hogy van már oltóanyag, ami véd a következő influenzajárvány szövődményeitől, de beadassuk-e magunknak?

Itt is többféle véleménnyel lehet találkozni:

  • Sportolok, egészségesen élek, még sose volt influenzám.
  • Vitaminokat szedek.
  • Mások hallották, egyesek látni vélték, hogy az oltásnak súlyos szövődményei vannak, míg az influenzát néhány napos kellemes otthoni pihenéssel túl lehet élni. Kinek így, kinek úgy!

Mire jó a védőoltás?

A védőoltás tényleg véd, főleg akkor, ha beadják, meg is fogan, és olyan vírus okozza a járványt, amely ellen az oltás védettséget nyújt.

Hogyan érhetjük ezt el?

A földgolyó déli és északi féltekéjén máskor van ősz és tél, és többnyire máskor van influenzajárvány is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) gyűjti a megbetegedések adatait, vizsgálja a kórokozó vírusokat, és az összegyűjtött adatok alapján minden évben kétszer ajánlatot tesz az oltóanyaggyártóknak, hogy milyen influenzatörzsek elleni oltóanyagot kell előállítaniuk.

false

 

Fotó: Kovács Tamás/MTI

Többnyire három különböző vírus elleni anyag kerül egy védőoltásba.

Ez két „A” és egy „B” típusú vírus. Tehát, ha valaki nincs beoltva, és a korábbi években sem találkozott – fertőződött meg, és gyógyult meg – valamelyik vírusvariánstól, akkor egy évben többször is megkaphatja az influenzát. Ugyanis általában van egy vírus, amely a megbetegedések többségét okozza, de ki lehet fogni, hogy egy másik is megbetegítsen minket.

És most jön a lényeg!

Miért is kellene megkapnom a védőoltást, ha én – remélem – úgysem leszek beteg, vagy majd kigyógyulok belőle?

Erre több érv is van:

  • A betegség többnyire kockázatos.
  • Nincs garancia arra, hogy nem lesz – pont nálam – szövődménye.
  • A kezelés többe kerül, mint az oltás (ami többnyire ingyenes), még akkor is, ha csak lázcsillapítóra, fájdalomcsillapítóra, orrcseppre költök.
  • Veszteség a munkakiesés is, illetve az elmaradt programok is hiányoznak.
  • Amíg én beteg vagyok, addig valaki más vagy elvégzi a munkámat, vagy megvár engem, és nekem kell majd bepótolnom.
  • A családom is szenved attól, hogy én beteg vagyok, és többnyire ilyenkor a család többi tagja is megbetegszik.
  • Ha szerencsénk van, akkor egymás után, ha nem, akkor egyszerre beteg mindenki. Ilyenkor még egy bevásárlás is gond lehet.

Természetesen jogunk van megbetegedni, de nem kellene másokat is megbetegíteni. A védőoltás nemcsak annak használ, aki kapja, hanem a környezetét, a közösséget is védi. Ha sokan védekezünk, akkor nincs nagy járvány. Ha nincs nagy járvány, akkor nincs fennakadás a gazdaságban, a vállalatok, hivatalok működése folyamatos marad, nem kell az iskolákat bezárni stb.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

A várandós nők. Nem az influenza elleni védőoltás veszélyezteti a magzatot, hanem a lázas betegség. Tehát a terhesség bármelyik harmadában beadható a védőoltás. Ráadásul az újszülöttet is csak az anyai ellenanyagokkal lehet védeni az élet első hat hónapjában. Meg azzal, hogy a környezetének minden tagja védett, tehát – szakszóval – „felvették” a védőoltást. Ez fokozottan igaz az egészségügyi dolgozókra, illetve mindazokra, akik sok emberrel találkoznak naponta.

Nagyon helyes, hogy idén már a pedagógusoknak is ingyen jár az oltás, igaz, a nőknek eddig is ingyen járt, de talán így többen fogják elfogadni a felajánlott védelmet a saját és diákjaik érdekében is. Persze a fiatalokat is oltani kell, mert ugyan náluk ritkább a szövődmény, de a járványt ők is terjeszthetik.

Kövesse a Magyar Narancs egészségügyi blogját! Materia Medica – minden szerdán a magyarnarancs.hu-n.

Materia Medica

A Magyar Narancs új, egészségügyi problémákkal foglalkozó blogja. Fogyasszák egészséggel!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.