Influenza, de minek?

  • Falus Ferenc
  • 2017. november 29.

Materia Medica

Ne magunkért, a társainkért!

Minden évben ősszel kezdődik. Köhögök, tüsszögök, fújom az orrom. Ha kérdezik, mi bajom, azt válaszolom, kicsit influenzás vagyok.

Nem mint orvos mondom ezt, de a köznyelvben általában így fejezzük ki magunkat. Pedig ezek a tünetek nem igazán jellemzőek az influenzavírus okozta megbetegedésre, a megfázás és az influenza kifejezés rendesen összekeveredett.

Megfázás vagy influenza?

Aki ezekkel a tünetekkel orvoshoz megy, az rendszerint azt várja az orvostól, hogy rendeljen neki antibiotikumot, mert az tavaly is használt.

Aztán jön az a szezon, hogy van már oltóanyag, ami véd a következő influenzajárvány szövődményeitől, de beadassuk-e magunknak?

Itt is többféle véleménnyel lehet találkozni:

  • Sportolok, egészségesen élek, még sose volt influenzám.
  • Vitaminokat szedek.
  • Mások hallották, egyesek látni vélték, hogy az oltásnak súlyos szövődményei vannak, míg az influenzát néhány napos kellemes otthoni pihenéssel túl lehet élni. Kinek így, kinek úgy!

Mire jó a védőoltás?

A védőoltás tényleg véd, főleg akkor, ha beadják, meg is fogan, és olyan vírus okozza a járványt, amely ellen az oltás védettséget nyújt.

Hogyan érhetjük ezt el?

A földgolyó déli és északi féltekéjén máskor van ősz és tél, és többnyire máskor van influenzajárvány is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) gyűjti a megbetegedések adatait, vizsgálja a kórokozó vírusokat, és az összegyűjtött adatok alapján minden évben kétszer ajánlatot tesz az oltóanyaggyártóknak, hogy milyen influenzatörzsek elleni oltóanyagot kell előállítaniuk.

false

 

Fotó: Kovács Tamás/MTI

Többnyire három különböző vírus elleni anyag kerül egy védőoltásba.

Ez két „A” és egy „B” típusú vírus. Tehát, ha valaki nincs beoltva, és a korábbi években sem találkozott – fertőződött meg, és gyógyult meg – valamelyik vírusvariánstól, akkor egy évben többször is megkaphatja az influenzát. Ugyanis általában van egy vírus, amely a megbetegedések többségét okozza, de ki lehet fogni, hogy egy másik is megbetegítsen minket.

És most jön a lényeg!

Miért is kellene megkapnom a védőoltást, ha én – remélem – úgysem leszek beteg, vagy majd kigyógyulok belőle?

Erre több érv is van:

  • A betegség többnyire kockázatos.
  • Nincs garancia arra, hogy nem lesz – pont nálam – szövődménye.
  • A kezelés többe kerül, mint az oltás (ami többnyire ingyenes), még akkor is, ha csak lázcsillapítóra, fájdalomcsillapítóra, orrcseppre költök.
  • Veszteség a munkakiesés is, illetve az elmaradt programok is hiányoznak.
  • Amíg én beteg vagyok, addig valaki más vagy elvégzi a munkámat, vagy megvár engem, és nekem kell majd bepótolnom.
  • A családom is szenved attól, hogy én beteg vagyok, és többnyire ilyenkor a család többi tagja is megbetegszik.
  • Ha szerencsénk van, akkor egymás után, ha nem, akkor egyszerre beteg mindenki. Ilyenkor még egy bevásárlás is gond lehet.

Természetesen jogunk van megbetegedni, de nem kellene másokat is megbetegíteni. A védőoltás nemcsak annak használ, aki kapja, hanem a környezetét, a közösséget is védi. Ha sokan védekezünk, akkor nincs nagy járvány. Ha nincs nagy járvány, akkor nincs fennakadás a gazdaságban, a vállalatok, hivatalok működése folyamatos marad, nem kell az iskolákat bezárni stb.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

A várandós nők. Nem az influenza elleni védőoltás veszélyezteti a magzatot, hanem a lázas betegség. Tehát a terhesség bármelyik harmadában beadható a védőoltás. Ráadásul az újszülöttet is csak az anyai ellenanyagokkal lehet védeni az élet első hat hónapjában. Meg azzal, hogy a környezetének minden tagja védett, tehát – szakszóval – „felvették” a védőoltást. Ez fokozottan igaz az egészségügyi dolgozókra, illetve mindazokra, akik sok emberrel találkoznak naponta.

Nagyon helyes, hogy idén már a pedagógusoknak is ingyen jár az oltás, igaz, a nőknek eddig is ingyen járt, de talán így többen fogják elfogadni a felajánlott védelmet a saját és diákjaik érdekében is. Persze a fiatalokat is oltani kell, mert ugyan náluk ritkább a szövődmény, de a járványt ők is terjeszthetik.

Kövesse a Magyar Narancs egészségügyi blogját! Materia Medica – minden szerdán a magyarnarancs.hu-n.

Materia Medica

A Magyar Narancs új, egészségügyi problémákkal foglalkozó blogja. Fogyasszák egészséggel!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.