Influenza, de minek?

  • Falus Ferenc
  • 2017. november 29.

Materia Medica

Ne magunkért, a társainkért!

Minden évben ősszel kezdődik. Köhögök, tüsszögök, fújom az orrom. Ha kérdezik, mi bajom, azt válaszolom, kicsit influenzás vagyok.

Nem mint orvos mondom ezt, de a köznyelvben általában így fejezzük ki magunkat. Pedig ezek a tünetek nem igazán jellemzőek az influenzavírus okozta megbetegedésre, a megfázás és az influenza kifejezés rendesen összekeveredett.

Megfázás vagy influenza?

Aki ezekkel a tünetekkel orvoshoz megy, az rendszerint azt várja az orvostól, hogy rendeljen neki antibiotikumot, mert az tavaly is használt.

Aztán jön az a szezon, hogy van már oltóanyag, ami véd a következő influenzajárvány szövődményeitől, de beadassuk-e magunknak?

Itt is többféle véleménnyel lehet találkozni:

  • Sportolok, egészségesen élek, még sose volt influenzám.
  • Vitaminokat szedek.
  • Mások hallották, egyesek látni vélték, hogy az oltásnak súlyos szövődményei vannak, míg az influenzát néhány napos kellemes otthoni pihenéssel túl lehet élni. Kinek így, kinek úgy!

Mire jó a védőoltás?

A védőoltás tényleg véd, főleg akkor, ha beadják, meg is fogan, és olyan vírus okozza a járványt, amely ellen az oltás védettséget nyújt.

Hogyan érhetjük ezt el?

A földgolyó déli és északi féltekéjén máskor van ősz és tél, és többnyire máskor van influenzajárvány is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) gyűjti a megbetegedések adatait, vizsgálja a kórokozó vírusokat, és az összegyűjtött adatok alapján minden évben kétszer ajánlatot tesz az oltóanyaggyártóknak, hogy milyen influenzatörzsek elleni oltóanyagot kell előállítaniuk.

false

 

Fotó: Kovács Tamás/MTI

Többnyire három különböző vírus elleni anyag kerül egy védőoltásba.

Ez két „A” és egy „B” típusú vírus. Tehát, ha valaki nincs beoltva, és a korábbi években sem találkozott – fertőződött meg, és gyógyult meg – valamelyik vírusvariánstól, akkor egy évben többször is megkaphatja az influenzát. Ugyanis általában van egy vírus, amely a megbetegedések többségét okozza, de ki lehet fogni, hogy egy másik is megbetegítsen minket.

És most jön a lényeg!

Miért is kellene megkapnom a védőoltást, ha én – remélem – úgysem leszek beteg, vagy majd kigyógyulok belőle?

Erre több érv is van:

  • A betegség többnyire kockázatos.
  • Nincs garancia arra, hogy nem lesz – pont nálam – szövődménye.
  • A kezelés többe kerül, mint az oltás (ami többnyire ingyenes), még akkor is, ha csak lázcsillapítóra, fájdalomcsillapítóra, orrcseppre költök.
  • Veszteség a munkakiesés is, illetve az elmaradt programok is hiányoznak.
  • Amíg én beteg vagyok, addig valaki más vagy elvégzi a munkámat, vagy megvár engem, és nekem kell majd bepótolnom.
  • A családom is szenved attól, hogy én beteg vagyok, és többnyire ilyenkor a család többi tagja is megbetegszik.
  • Ha szerencsénk van, akkor egymás után, ha nem, akkor egyszerre beteg mindenki. Ilyenkor még egy bevásárlás is gond lehet.

Természetesen jogunk van megbetegedni, de nem kellene másokat is megbetegíteni. A védőoltás nemcsak annak használ, aki kapja, hanem a környezetét, a közösséget is védi. Ha sokan védekezünk, akkor nincs nagy járvány. Ha nincs nagy járvány, akkor nincs fennakadás a gazdaságban, a vállalatok, hivatalok működése folyamatos marad, nem kell az iskolákat bezárni stb.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

A várandós nők. Nem az influenza elleni védőoltás veszélyezteti a magzatot, hanem a lázas betegség. Tehát a terhesség bármelyik harmadában beadható a védőoltás. Ráadásul az újszülöttet is csak az anyai ellenanyagokkal lehet védeni az élet első hat hónapjában. Meg azzal, hogy a környezetének minden tagja védett, tehát – szakszóval – „felvették” a védőoltást. Ez fokozottan igaz az egészségügyi dolgozókra, illetve mindazokra, akik sok emberrel találkoznak naponta.

Nagyon helyes, hogy idén már a pedagógusoknak is ingyen jár az oltás, igaz, a nőknek eddig is ingyen járt, de talán így többen fogják elfogadni a felajánlott védelmet a saját és diákjaik érdekében is. Persze a fiatalokat is oltani kell, mert ugyan náluk ritkább a szövődmény, de a járványt ők is terjeszthetik.

Kövesse a Magyar Narancs egészségügyi blogját! Materia Medica – minden szerdán a magyarnarancs.hu-n.

Materia Medica

A Magyar Narancs új, egészségügyi problémákkal foglalkozó blogja. Fogyasszák egészséggel!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.