Válasz Kaáli Gézának a Lombikbébik: kinek teher? című cikkel kapcsolatban

  • Falus Ferenc
  • 2017. szeptember 22.

Materia Medica

Kaáli Géza megtisztelő figyelmének köszönhetően pontosítom korábban írt blogomat.

Kaáli Géza sokat tett az IVF kezelés magyarországi elterjesztéséért. Igen sikeresen és hatékonyan szervezte meg országos hálózatát. Jelenleg a Magyarországon végzett beavatkozások felét, de lehet, hogy kétharmadát az ő intézeteiben végzik. Az OEP finanszírozása mellett jelentős bevételük volt a kivizsgálásokból, illetve a nem közvetlenül az OEP finanszírozott IVF ciklusokból. Az elmúlt években eredményes munkájuknak köszönhetően milliárdos osztalékot vehettek fel.

Tavasz óta fenyegették a magán-lombikbébiprogramot végző vállalkozásokat azzal, hogy helyzetüket meg fogják nehezíteni. Semjén Zsolt név szerint is Kaáli intézeteiről beszélt, mint olyanokról, amelyeket meg kell rendszabályozni.

A lombikprogram kérdései aztán újra és újra előkerültek, és most nagyon úgy tűnik, hogy amikor ismertették a rendelet tervezetét, még más volt az elképzelés, mint amikor a rendelet ténylegesen megjelent.

Az előkészítési szakaszban villámgyorsan megtörtént, amit a blog írása során feltételeztem, de bizonyítani nem tudtam: az a hibrid finanszírozási rendszer, amelyről korábban beszéltek, tartósan nem maradhat fent, mert amint az érdekek megváltoznak, csendben ezt a finanszírozási különbséget meg fogják szüntetni. Meg is szüntették.

Lombikbébik: kinek teher?

A gyermeket kívánók számára megváltás az utóbbi 30 évben iparszerűvé vált mesterséges megtermékenyítés lehetősége. Mégsem egyszerű élni vele, az új finanszírozási szabályozás pedig különbséget tesz kórház és kórház között. A mesterséges megtermékenyítés költségei Magyarországon lényegesen nagyobb részben terhelik a párokat, mint a közösséget. Ezeket a terheket a befolyó adók újraelosztásával lehetne átvállalni.

Még most sem minden részlet ismert

A rendelet csak október 1-én lép hatályba, és csak ezt követően derül ki pontosan, hogyan működik a jelentési rendszer, és a gyakorlatban ez hogyan érinti a gyermekre vágyókat. Ezen túl még látnunk kell majd azt is, hogy a meddőségi kezeléseknél és a mesterséges megtermékenyítés elősegítésére használt gyógyszerek közül pontosan melyiket fogják a 90-70-55 vagy 0 százalékos támogatási csoportba sorolni.

Rögzítsük a jelenlegi helyzetet

Csak és kizárólag azok a nők jogosultak kiemelt támogatásra (tehát olcsóbban vásárolhatják meg a gyógyszert), akik bekerültek az országos nyilvántartásba. Ez jelenleg évi hatezer ciklust jelent, tehát átlagosan évente kétezer nő számára biztosított az olcsóbb gyógyszer. Ennek a keretnek a dupláját, azaz 12 ezer ciklus támogatását ígérték, ám ennek elosztása még nem ismert. A nyilatkozatok szerint ebből a plusz keretből a jelenleg három állami tulajdonú központ fog részesülni. Ha csak ők kapják meg, akkor a nagy kérdés az, hogy képesek-e kellő mértékben növelni a kapacitásukat, és növelni a nagy gyakorlattal rendelkező szakembereik számát.

Vegyünk egy példát

Tételezzük fel, hogy az egyik központ, amelynek van szerződése a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel, havonta 30 ciklust tud indítani a finanszírozási keretösszegből. Aki ebbe a harmincba belefér, annak a szükséges gyógyszerek egy részét tényleg 90 százalékos támogatással rendelhetik. Ebben a centrumban most (még) van várólista. Jelenleg egy év a várakozási idő, tehát ugyanannyian várnak a finanszírozott ciklusok lehetőségére, mint ahány elvégzését finanszírozza a biztosító. Ez azonban e központ kapacitásának csak egy részét köti le. Lehetőségük van arra, hogy további párok kivizsgálását, kezelését elkezdjék, akik már az eljárás teljes költségét kénytelenek fizetni. Ráadásul – és ez az újdonság a jelenlegi rendeletben! – számukra már nem lehet 70 százalékos támogatással rendelni a gyógyszereket, hanem a támogatást (de nevezhetnénk akár büntetésnek is) 55 százalékra csökkentették. Tehát az a beteg, aki belefér az állami keretbe, az egy tízezer forintos gyógyszerért a korábbi háromezer helyett most ezer forintot fizet. Az összes többi beteg pedig háromezer forint helyett 50 százalékkal többet, 4500 forintot kénytelen kiadni.

Összegezve

Az állam úgy emeli meg „nagylelkűen” a betegek támogatását, hogy az ehhez szükséges pénz egy részét a többi betegtől szedi be. Itt tartunk ma, október után pedig meglátjuk, hogy a gyakorlatban ez hogyan néz ki. Egy biztos: a két kicsi magán IVF-centrumhoz képest óriás Kaáli Intézet a látszat szerint kikerült a politikai támadások első vonalából.

Olvasói levél a Lombikbébik: kinek teher? című cikkhez

Szakmai észrevétel a magyarnarancs.hu-n 2017. szeptember 20-án megjelent Lombikbébik: kinek teher? című Falus Ferenc-cikkhez. Az utóbbi időben szinte naponta jelenik meg a lombikbébitémában egy-egy cikk, és ezeket, mint évtizedek óta ezzel a területtel foglalkozó szakember, mindig érdeklődéssel olvasom.

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.