Olvasói levél a Lombikbébik: kinek teher? című cikkhez

  • Kaáli Nagy Géza
  • 2017. szeptember 21.

Materia Medica

Szakmai észrevétel a magyarnarancs.hu-n 2017. szeptember 20-án megjelent Lombikbébik: kinek teher? című Falus Ferenc-cikkhez.

Az utóbbi időben szinte naponta jelenik meg a lombikbébitémában egy-egy cikk, és ezeket, mint évtizedek óta ezzel a területtel foglalkozó szakember, mindig érdeklődéssel olvasom. Az írások sokféle szempontból közelítik meg a témát, így van, amikor a valláserkölcsi kérdések merülnek fel, és előfordul az is, hogy az érintett betegek írják le tapasztalataikat, észrevételeiket. Ezek a vélemények sokszínűek és ezt el is fogadjuk, hiszen a lombikbébi-kezelések kapcsán felvetődő kérdések a közvélemény érdeklődésére számot tartanak, tipikusan etikaiak és erős érzelmeket képesek kiváltani.

Ha viszont egy orvos, sőt egy (volt és ismét aktivizálódó) egészségügyi vezető ír a témáról, akkor elvárható, hogy az szakmailag korrekt legyen, ellenkező esetben félrevezeti az olvasókat, rosszabb esetben az érintett betegeket. A Falus Ferenc által jegyzett említett cikk több ténybeli tévedést is tartalmaz. Ezek a következők:

  • Azt állítja, hogy két IVF (lombikbébi-kezelés) között minimum 6 hónapnak kell eltelnie. Ezzel szemben nem hat, hanem három hónap az előírás, mind az általános szakmai, mind a tb-finanszírozott kezelések esetében.
  • Többször leírja a cikkben, hogy az új rendelkezés minden gyerek megszületése után engedi az újabb öt ciklussal történő próbálkozást. Ezzel szemben 4 új finanszírozott ciklust vezet be az új rendelkezés a lombikbébi-kezeléseket és a mesterséges ondóbevitelt illetően.
  • Falus legfontosabb mondanivalója az új rendelkezéseknek a gyógyszerek rendelésére vonatkozó szabályaival kapcsolatos. Az végképp elvárható lenne, hogy e tekintetben tájékozódjon a cikke megírása előtt. A Magyar Közlönyben már csaknem 3 hete megjelent a gyógyszerek rendelésére vonatkozó miniszteri rendelet. Eszerint az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott valamennyi IVF-intézet (függetlenül azok tulajdonviszonyaira, arra, hogy állami vagy magántulajdonban állnak-e) a támogatott kezelések tekintetében a gyógyszereket  90% támogatással írhatják fel.

 

Hivatkozva Falusnak arra a kijelentésére, hogy „Olyan viszont még nem volt, hogy ugyanabban a betegségben szenvedő betegnek, ugyanolyan szakmai színvonalú helyen történő ellátása során úgy, hogy mindkét intézményben az egészségbiztosítási pénztár teljeskörűen finanszírozza a beavatkozásokat, a páciens különböző összegért jusson hozzá ugyanahhoz az injekcióhoz” – megnyugtathatjuk: ilyen most sincs.

Végezetül hangsúlyozni szeretnénk, hogy míg egy magánember lényegében azt ír, amit akar, egy orvost nyilván nem mentesítheti a szakmailag hibás cikk megírásának a felelőssége alól az, hogy ő ezen a területen nem szakember. Falus végzettsége szerint tüdőgyógyász, és mint országos tiszti főorvos (köjálos vezető) vált ismertté. Tudomásunk szerint a lombikbébi-kezelésekkel csak mint kórházigazgató került kapcsolatba. Megoldás lehet, ha az ember el tudja fogadni, hogy nem ért mindenhez, vagy ha mégis szeretne, akkor egy-egy cikk megírása előtt alaposan utánanéz a témának.

Prof. dr. Kaáli Nagy Géza
Kaáli Intézet

Lombikbébik: kinek teher?

A gyermeket kívánók számára megváltás az utóbbi 30 évben iparszerűvé vált mesterséges megtermékenyítés lehetősége. Mégsem egyszerű élni vele, az új finanszírozási szabályozás pedig különbséget tesz kórház és kórház között. A mesterséges megtermékenyítés költségei Magyarországon lényegesen nagyobb részben terhelik a párokat, mint a közösséget. Ezeket a terheket a befolyó adók újraelosztásával lehetne átvállalni.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.