A hét legjobb híre: egy kattintással ingyen nézhető egy csomó zseniális magyar film

  • - palosm -
  • 2017. december 22.

Mikrofilm

Meg vagyunk mentve.

Jó, nem tudom, melyik a hét legjobb híre, de nekem tényleg ez tetszik a legjobban: a legmegnyugtatóbb kandallóközvetítéseket az ünnepek alatt jó magyar filmekkel a legjobb megszakítani.

Arról van szó, hogy a Filmarchívum január 12-ig elérhetővé tett a Vimeo-oldalán mintegy hatvan magyar filmklasszikust, köztük olyan remekműveket, mint a Valahol Európában, a Hannibál tanár úr, a Körhinta, a Sodrásban, a Húsz óra, a Fényes szelek, a Bizalom, a Megáll az idő… nem is soroljuk tovább. A listán némileg meglepő módon ott van Szemző Tibor 2005-ös hipnotikus „legendáriuma“ is Kőrösi Csoma Sándorról, Az élet vendége. (Mesélő: Törőcsik Mari!)

Rövidfilmek is vannak a listán, például a Lumière testvérek által Budapesten készített ősfilmek is azonnal nézhetők.

A képminőség változó, de általában jó, esetenként kiváló, ugyanis több film digitális rekonstrukciójával mostanában végeztek a januárban a Filmalap fennhatósága alá került Filmarchívumban.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.