A könyvégetés szégyenletes dolog, a Fahrenheit 451 viszont egy nagyon rossz film

  • Gera Márton
  • 2018. május 23.

Mikrofilm

Ismét filmet forgattak Ray Bradbury klasszikusából. Nem kellett volna, mert a remake semmit nem tud hozzátenni a regényhez, vagy Truffaut 1966-os mozijához.

1966 már régen volt, tehát elvben nem ördögtől való, hogy valaki remake-et készítsen François Truffaut akkor bemutatott filmjéből, a 451 Fahrenheitból. Ráadásul a cselekmény alapjául szolgáló regényt – amely 50 éve jelent meg – nem biztos, hogy mindenki ismeri, Ray Bradburyt sokan inkább sci-fi-szerzőként, mint a disztópia írójaként tartják számon. Bár az eddig inkább kis költségvetésű filmeken dolgozó, kevésbé ismert rendező állt a kamera mögé, azt aligha gondolta bárki is, hogy a Fahrenheit 451 új változata ennyire semmitmondó lesz, és hogy legfőbb erénye az egészen pofás főcím.

Michael Shannon mint Beatty kapitán

Michael Shannon mint Beatty kapitány

 

A főcím valóban tökéletes: írók és történelmi személyiségek képei peregnek a szemünk előtt, közben ég a tűz, és nagyjából mindenki sejti, hogy mire megy majd ki az egész. A probléma részben ezzel van: a Fahrenheit 451 ismét felmondja a Fahreinheit 451 történetét, csak sokkal erőtlenebbül, zavarosabban, mint hajdan Truffaut. Nem mintha az 1966-os film mai szemmel olyan pergőnek számítana, ám Truffaut tudta, hogyan érdemes a témához nyúlni, és hogyan kell például olyan erős jeleneteket a vászonra vinnie, mint mondjuk a könyveitől mozdulni nem akaró nőről szóló. Most is vannak látványos pillanatok, megint megkapjuk a könyveihez ragaszkodó nőt, és újfent égetik a betűt, mint ahogy azt a legszégyenletesebb időkben tették. Persze látni, hogy egy tévéfilmről van szó, a CGI sem valami csúcs, és meglepően sok a kisebb helyszíneken játszódó jelenet, de alapvetően nem a látvány miatt kell bírálni Ramin Bahrani filmjét, hanem mert szimplán elfelejt világot és karaktereket építeni.

Fahrenheit 451 (2018) Official Trailer ft. Michael B. Jordan & Michael Shannon | HBO

We are not born equal. We must be made equal by the fire...and then we can be happy. Fahrenheit 451, starring Michael B. Jordan and Michael Shannon. #Fahrenheit451 #HBOFilms Subscribe to the HBO YouTube Channel: https://goo.gl/JQUfqt Don't have HBO?

Megint csak Truffaut-ra lehet hivatkozni: bár a francia rendező filmjében elég idiótán néztek ki a sisakba öltöztetett tűzőrök, még ma is emlékezni rájuk. Ebben a filmben viszont hiába szaladgálnak modern öltözékben, trendi nadrágban és cipőben, holnapra el is felejtjük őket. Bahrani nem képes hátteret adni az eseményeknek, alig-alig derül ki, hogy mi miért történik, így semmilyen kapcsolatot nem tudunk teremteni ezzel a világgal azon túl, hogy hát igen, könyvégetéseket nézni valóban szörnyű. Persze, részben hatásos, ahogy a gyerekek éljeneznek ilyenkor, vagy a tűzőrök énekelve vonulnak munkába, ám ezeken túl nem sok emlékezetes pillanat van a filmben. Látszik azonban, hogy mit szeretett volna a rendező: készíteni egy modernizált feldolgozást, amely szépen megmutatja, hogy a könyvégetés mellett a mesterséges intelligencia és a felénk folyamatosan ömlő audiovizuális tartalom is milyen veszélyes tud lenni. Csakhogy ez már elméletben is kissé együgyű gondolat, gyakorlatban meg pláne. Mert az a gondolat valahogy nem tudja elvinni a hátán a filmet, miszerint hiába a Sirihez és Alexához hasonló beszélő kütyük, attól még éppen olyan magányosak leszünk, mint Montag, akinek a mostani adaptációban még felesége sincs. Ha ennyit tudott mondani és egy vizuális giccsel teli világot volt képes mutatni a rendező, akkor talán jobb lett volna még érlelni az ideát.

Annál is inkább, mert bár a szereplők névsora ígéretes, az igazán értelmes dialógusok és a karakterépítés híján jelenlétük szinte fel sem tűnik. Példának okáért hiába van itt főszereplőként a Creedből és a Fekete Párducból is ismerős Michael B. Jordan, ha elsősorban az a feladata, hogy furcsán nézzen, amikor meglátja a könyveket és betűket. De hasonlóan érdektelen figurává sikerült redukálni Beatty kapitányt, akit a szinte mindig remek Michael Shannon most meglepő enerváltsággal alakít. Valószínűleg a színészek is jobban jártak volna, ha egyszerűen újranézik Truffaut filmjét.

A Fahrenheit 451 megtekinthető az HBO GO-n, május 27-én pedig az HBO is levetíti a tévéfilmet.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

 


Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.