Készült egy remek magyar kisfilm, s úgy tűnik, végre el is jut a moziba

  • Gera Márton
  • 2018. május 24.

Mikrofilm

Az Aki bújt, aki nem egy fontos témáról mesél mindenféle sallang nélkül, cirka 11 percben.

Egyetlen nagy baj van a magyar kisfilmekkel: a legritkább esetben jutnak el a mozikba. Persze, ott vannak a fesztiválokon, értesülünk a sikerekről, és ha éjjeli baglyok vagyunk, még akár valamelyik csatorna éjszakai műsorsávjában is megnézhetjük őket. Ám csak a legritkább esetben vetítik őket nagyjátékfilmek előtt a vásznon. Az egyetlen esélyünk igazából a Friss Hús Rövidfilmfesztivál, ahol aztán tényleg megkapjuk az éves termés javát. Most azonban mégiscsak valamiféle változást lehet tapasztalni, Schwechtje Mihály kisjátékfilmjét, az Aki bújt, aki nemet ugyanis mától A fa alatt című izlandi vígjáték előtt fogják levetíteni a mozikban. Jelenleg pedig nehéz ennél jobb mozis hírt elképzelni.

false

Schwechtje filmje ugyanis profi munka, nagyjából olyan, amilyen egy kisfilmnek lennie kell: ötletes, titokzatos, és lehetetlen a cselekményéről úgy mesélni, hogy ne spoilerezzünk nagyokat. Így leginkább csak annyit érdemes elmondani, hogy egy magyar faluban vagyunk, ahol éppen összedőlni készülő, vagy már tető nélküli házak és árnyékot adó fák között bújócskáznak a fiatalok, amikor egy pompás Range Rover gördül be utcába, hogy kicsit felbolygasson mindent. Nem a szokásos dramaturgiára, vagy valami kiszámítható fordulatra kell gondolni, fordulat valójában nincs is az Aki bújt, aki nemben, de ennek ellenére is működik. Mert miközben a gyerekek szaladgálnak, esküvőset játszanak, folyton érezni valamiféle szorongást, s nehéz nem sejteni az egyre közeledő terepjáró láttán, hogy itt valami baj történik majd. Schwechtje szerencsére nem kezd el moralizálni, magyarázni, lévén erre a 11 perces játékidő valószínűleg nem is hagyna időt, meg egyébként sem lenne értelme. Ehelyett inkább lead egy félig nyitott befejezést, amelyből csak sejteni lehet, hogy mi lesz a kocsikázásából.

false

Az Aki bújt, aki nem igazi dráma, amelyről süt, hogy a rendezője nem tapasztalatlan versenyző. A dialógusok peregnek, a fiatal gyerekszereplői pedig simán képesek úgy előadni egy ad hoc játékesküvőt, hogy a néző azonnal az óvodában érezze magát. Nagyon erős a faluba érkező autós figurája is..

Egy ilyen kisfilm után pedig még jobban várjuk Schwechtje első nagyjátékfilmjét, a Remélem, legközelebb sikerül meghalnod:) címűt, amelynek ugyan még nem ismert a startideje, de egy különös előzetes nemrég már érkezett a filmhez.

A kisfilmet A fa alatt című izlandi vígjáték előtt vetítik a mozikban, de most szombaton este, 18.30-kor a Művész moziban is bemutatják a filmet, és egy kerekasztal-beszélgetést is szerveznek, amelyen a gyermekvédelemről lesz szó.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.