Készült egy remek magyar kisfilm, s úgy tűnik, végre el is jut a moziba

  • Gera Márton
  • 2018. május 24.

Mikrofilm

Az Aki bújt, aki nem egy fontos témáról mesél mindenféle sallang nélkül, cirka 11 percben.

Egyetlen nagy baj van a magyar kisfilmekkel: a legritkább esetben jutnak el a mozikba. Persze, ott vannak a fesztiválokon, értesülünk a sikerekről, és ha éjjeli baglyok vagyunk, még akár valamelyik csatorna éjszakai műsorsávjában is megnézhetjük őket. Ám csak a legritkább esetben vetítik őket nagyjátékfilmek előtt a vásznon. Az egyetlen esélyünk igazából a Friss Hús Rövidfilmfesztivál, ahol aztán tényleg megkapjuk az éves termés javát. Most azonban mégiscsak valamiféle változást lehet tapasztalni, Schwechtje Mihály kisjátékfilmjét, az Aki bújt, aki nemet ugyanis mától A fa alatt című izlandi vígjáték előtt fogják levetíteni a mozikban. Jelenleg pedig nehéz ennél jobb mozis hírt elképzelni.

false

Schwechtje filmje ugyanis profi munka, nagyjából olyan, amilyen egy kisfilmnek lennie kell: ötletes, titokzatos, és lehetetlen a cselekményéről úgy mesélni, hogy ne spoilerezzünk nagyokat. Így leginkább csak annyit érdemes elmondani, hogy egy magyar faluban vagyunk, ahol éppen összedőlni készülő, vagy már tető nélküli házak és árnyékot adó fák között bújócskáznak a fiatalok, amikor egy pompás Range Rover gördül be utcába, hogy kicsit felbolygasson mindent. Nem a szokásos dramaturgiára, vagy valami kiszámítható fordulatra kell gondolni, fordulat valójában nincs is az Aki bújt, aki nemben, de ennek ellenére is működik. Mert miközben a gyerekek szaladgálnak, esküvőset játszanak, folyton érezni valamiféle szorongást, s nehéz nem sejteni az egyre közeledő terepjáró láttán, hogy itt valami baj történik majd. Schwechtje szerencsére nem kezd el moralizálni, magyarázni, lévén erre a 11 perces játékidő valószínűleg nem is hagyna időt, meg egyébként sem lenne értelme. Ehelyett inkább lead egy félig nyitott befejezést, amelyből csak sejteni lehet, hogy mi lesz a kocsikázásából.

false

Az Aki bújt, aki nem igazi dráma, amelyről süt, hogy a rendezője nem tapasztalatlan versenyző. A dialógusok peregnek, a fiatal gyerekszereplői pedig simán képesek úgy előadni egy ad hoc játékesküvőt, hogy a néző azonnal az óvodában érezze magát. Nagyon erős a faluba érkező autós figurája is..

Egy ilyen kisfilm után pedig még jobban várjuk Schwechtje első nagyjátékfilmjét, a Remélem, legközelebb sikerül meghalnod:) címűt, amelynek ugyan még nem ismert a startideje, de egy különös előzetes nemrég már érkezett a filmhez.

A kisfilmet A fa alatt című izlandi vígjáték előtt vetítik a mozikban, de most szombaton este, 18.30-kor a Művész moziban is bemutatják a filmet, és egy kerekasztal-beszélgetést is szerveznek, amelyen a gyermekvédelemről lesz szó.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.