rés a présen

„A latin-amerikai életérzés”

Breier Ádám szervező, kreatív producer

  • rés a présen
  • 2018. november 11.

Mikrofilm

rés a présen: Mit kell tudni a Déli-Doku filmfesztiválról?

Breier Ádám: Magyarországon élő kolumbiai filmes barátom, Manuel F. Contreras találta ki két évvel ezelőtt, hogy mutassunk be olyan latin-amerikai dokumentumfilmeket, amik máshogy úgysem jutnának el a magyar közönséghez. Lehetőleg úgy, hogy a filmek és a kiegészítő programok sugározzák a latin-amerikai életérzést.

rap: Milyen stáb vesz részt a szervezésben?

BÁ: Csapatunk filmesekből és filmrajongókból áll, akik szabadidejükben, önkéntes munkában dolgoznak. Van köztünk olyan, aki dokumentumfilmekből PhD-zett, és olyan is, aki csak nemrég fedezte fel a műfajt, és persze vannak szép számmal latin-amerikaiak is. Nekem valószínűleg abból jön a Latin-Amerika iránti „őrületem”, hogy Kubában tanultam filmrendezést.

rap: Mikor és hol rendezitek meg az idei fesztivált?

BÁ: Az idei Déli-Doku október 16-tól 21-ig tart. A fesztiválközpontunk a Bem mozi, itt lesz a legtöbb rendezvényünk, de a Cervantes Intézetben és a Lumenben is lesz két vetítés, az Aurórában és a House Barban pedig egy-egy vetítéssel összekötött buli. Hálásak vagyunk ezeknek a helyeknek, hogy nemcsak otthont adnak a vetítéseknek, de azt is lehetővé tették, hogy a fesztivál minden rendezvénye ingyenes legyen.

rap: Milyen filmeket láthatunk?

BA: Tizenegy filmet mutatunk be három szekcióban – eredeti nyelven, magyar és angol felirattal. A hivatalos válogatás keretében hat dokumentumfilmet vetítünk hat különböző országból (Argentína, Brazília, Kolumbia, Nicaragua, Mexikó és Chile), és ezek közül mindegyik szerepelt már nemzetközi fesztiválokon; egyebek mellett Rotterdamban, Miamiban vagy Párizsban, a Cinéma du Réelen. A Fókusz elnevezésű válogatásunkban Ecuador lesz a középpontban, ahonnan három alkotás érkezik. Ezek mellett egy retrospektív szekcióval is készülünk: a nemrég elhunyt brazil rendezőre, Eduardo Coutinhóra emlékezünk két filmjével.

rap: Említetted, hogy lesznek kísérő programok is…

BÁ: Lesz beszélgetés az aktuális latin-amerikai politikáról, de megadjuk a lehetőséget a magyar dokumentumfilmeseknek is, hogy bemutassák a műfaj hazai helyzetét. De a nagykövetségeknek köszönhetően szinte minden este lesz borkóstolás és latin zene; két bulit is szervezünk élő zenével, sőt a B-re várva című film után queer buli lesz az Aurórában brazil drag show-val.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.