A pusztítás képei – alkotói is elkísérik premierjére az ukrán dokumentumfilmet

  • narancs.hu
  • 2023. május 29.

Mikrofilm

Június 2-án mutatják be itthon a Legyőzni a sötétséget című dokumentumfilmet, amely Ukrajna inváziójának első hónapjairól szól. A Verzió a vetítés után beszélgetést szervez a film alkotóival, a Kinodopomoha filmes kollektíva két rendezőjével, Аndrij Litvinenkóval és Tatiana Dorodnisinával.

A háború emberek millióinak életét dúlta fel: voltak, akik mindenüket hátrahagyva elmenekültek az országból, mások fegyvert ragadtak, vagy épp autószerelő- ás varróműhelyüket alakították át katonai eszközök gyártására, és akadtak olyanok is, akik a hit felé fordulva kerestek vigaszt. A Legyőzni a sötétséget ezeket a hétköznapi történeteket mutatja, rávilágítva arra is, hogy az emberi kreativitás és találékonyság a legnagyobb pusztítás és káosz közepette is felragyog.

A filmet a Verzió hozza el Magyarországra és mutatja be itthon a Toldi mozi nagytermében. A premier június 2-án 19 órakor lesz,

a dokut pedig két alkotója, a Kinodopomoha filmes kollektíva rendezői, Аndrij Litvinenko és Tatiana Dorodnisina is elkísérik, akikkel a vetítés után Földes András újságíró beszélget. Jegyek ezen a linken vásárolhatók.

A kísérőfilm Claire Billet és Olivier Jobard Amikor felnövök című alkotása lesz. A rövid dokumentumfilm azt mutatja be, miként pusztították el az orosz bombák nem csak Irpiny épületeit, de három főszereplője kamaszkorát is: Dorina, Szonja és Mikita iskolái bezártak, az állandó áramkimaradások pedig az online órákat is megnehezítik – ilyen körülmények között ki tud a továbbtanulásra, vagy épp a jövőre gondolni?

A vetítés mellett az OFF-Biennálé Budapest által szervezett THE SEASON OF DARKNESS: Being Civil in an Uncivil Society szimpózium keretében elérhetővé váltak ukrán képzőművészek rövidfilmjei is a Verziótékában. A kölcsönzésből befolyó összeget a Verzió az ukrán Emergency Support Initiative-nek ajánlja fel. Az Antológia című válogatást Serge Klimko, a Kijevi Biennále ügyvezető igazgatója állította össze: ebbe olyan elgondolkodtató alkotások kerültek, melyek az orosz-ukrán háborúra és annak hatásaira koncentrálnak. Kölcsönzés és további információ ezen a linken.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.