Fény az ukrajnai háború sötétségében – premier előtt nézhető két dokumentumfilm

  • narancs.hu
  • 2023. május 17.

Mikrofilm

Irpiny, Harkiv, Kijiv, Csernyihiv és Zaporizzsja szörnyű valósága elevenedik meg a Verzió premier előtt vetített dokujából és kísérőfilmjéből, melyekből az is kiderül: az emberi szellemet a legkegyetlenebb körülmények sem törik meg.

2022. február 24-én rohanta le Oroszország Ukrajnát. A média azóta is tele van a háború borzalmairól, a támadásokról és ellen-offenzívákról szóló híradásokkal. A hétköznapi emberek szenvedéseiről viszont legfeljebb egy-egy borzalmas tragédia, az orosz katonák által elkövetett mészárlások, robbantás vagy bombatalálat kapcsán értesülhetünk.

Ezen igyekszik változtatni most a Verzió, amely két, Magyarországon még nem vetített dokumentumfilmet hoz el a CEU Auditóriumába. A Legyőzni a sötétséget az orosz invázió első néhány hónapját mutatja be azoknak az ukrán filmeseknek a segítségével, akik az életveszély és a kaotikus helyzet ellenére célul tűzték ki, hogy dokumentálják az eseményeket. A film egy maroknyi emberi történetének segítségével világít rá a háború pusztítására: vannak, akik kénytelenek egész életüket hátrahagyni, mások életük árán is ragaszkodnak addigi lakhelyükhöz; van, aki imában, más a fegyverek erejében hisz és ezekhez fordul az ínség idején.

Kísérőfilmként szintén levetítik az Amikor felnövök című dokut. A 12 perces alkotás három, átlagos ukrán tinédzsert mutat be, akiknek élete fenekestül felfordul a háború miatt. Hogyan tanulnak vagy tartják egymással a kapcsolatot, miközben röpködnek felettük a rakéták? És egyáltalán, van-e még a felnövés szónak jelentése akkor, amikor körülöttük minden a földdel válik egyenlővé? A film ilyen kérdéseket feszeget.

Hasonló kérdések várhatóan a vetítés utáni, civil szervezetek munkatársaival folytatott kerekasztal során is előkerülnek: Petrovszka Viktória (Egység Ukrán Egyesület), Márki Herta (ELTE Pop-up School) és Füredi Éva (Menedék Egyesület) beszélget Földes András újságíróval tevékenységükről, valamint az ukrán menekültek helyzetéről.

A vetítés május 19-én, pénteken 18 órától kezdődik. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött. További részletek ezen a linken olvashatóak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?