Fény az ukrajnai háború sötétségében – premier előtt nézhető két dokumentumfilm

  • narancs.hu
  • 2023. május 17.

Mikrofilm

Irpiny, Harkiv, Kijiv, Csernyihiv és Zaporizzsja szörnyű valósága elevenedik meg a Verzió premier előtt vetített dokujából és kísérőfilmjéből, melyekből az is kiderül: az emberi szellemet a legkegyetlenebb körülmények sem törik meg.

2022. február 24-én rohanta le Oroszország Ukrajnát. A média azóta is tele van a háború borzalmairól, a támadásokról és ellen-offenzívákról szóló híradásokkal. A hétköznapi emberek szenvedéseiről viszont legfeljebb egy-egy borzalmas tragédia, az orosz katonák által elkövetett mészárlások, robbantás vagy bombatalálat kapcsán értesülhetünk.

Ezen igyekszik változtatni most a Verzió, amely két, Magyarországon még nem vetített dokumentumfilmet hoz el a CEU Auditóriumába. A Legyőzni a sötétséget az orosz invázió első néhány hónapját mutatja be azoknak az ukrán filmeseknek a segítségével, akik az életveszély és a kaotikus helyzet ellenére célul tűzték ki, hogy dokumentálják az eseményeket. A film egy maroknyi emberi történetének segítségével világít rá a háború pusztítására: vannak, akik kénytelenek egész életüket hátrahagyni, mások életük árán is ragaszkodnak addigi lakhelyükhöz; van, aki imában, más a fegyverek erejében hisz és ezekhez fordul az ínség idején.

Kísérőfilmként szintén levetítik az Amikor felnövök című dokut. A 12 perces alkotás három, átlagos ukrán tinédzsert mutat be, akiknek élete fenekestül felfordul a háború miatt. Hogyan tanulnak vagy tartják egymással a kapcsolatot, miközben röpködnek felettük a rakéták? És egyáltalán, van-e még a felnövés szónak jelentése akkor, amikor körülöttük minden a földdel válik egyenlővé? A film ilyen kérdéseket feszeget.

Hasonló kérdések várhatóan a vetítés utáni, civil szervezetek munkatársaival folytatott kerekasztal során is előkerülnek: Petrovszka Viktória (Egység Ukrán Egyesület), Márki Herta (ELTE Pop-up School) és Füredi Éva (Menedék Egyesület) beszélget Földes András újságíróval tevékenységükről, valamint az ukrán menekültek helyzetéről.

A vetítés május 19-én, pénteken 18 órától kezdődik. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött. További részletek ezen a linken olvashatóak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.